Megszavazták a lakáshitelesek kisegítését

Kisegíti az állásukat elvesztő lakáshiteleseket az állam - döntött hétfőn este az Országgyűlés. A törvény értelmében állami kezesség mellett kaphatnak áthidaló hitelt azok a lakáshitelesek, akik tavaly ősz óta vesztették el a munkájukat, és eredetileg legfeljebb 20 millió forintot vettek fel. A parlament többsége leszavazta a legfőbb ügyészt, akit a rendőrpalota elleni támadás ügyében interpelláltak.

Elfogadta az Országgyűlés a munkájukat elvesztők lakáshitelére vonatkozó állami garanciáról szóló törvényt hétfőn. A javaslatot 196 képviselő (az MSZP és az MDF frakciók, illetve három független) támogatta, 18-an (az SZDSZ frakciója) szavaztak nemmel, 155-en (a Fidesz és KDNP mellett két független képviselő) tartózkodtak. Parlament többsége támogatta a törvény sürgős kihirdetését is.

A kormány a múlt héten lezajlott vita után több ponton módosította az előterjesztést. Az eredeti verzió szerint az állam kézfizető kezességet vállalt volna a munkanélkülivé váltak lakáshiteleire, de a végső változat már másról szól: a rászorulók áthidaló kölcsönt kaphat a banktól, amelyet tíz év alatt kell törleszteniük, és az állam erre vállal kezességet. Ha az adós ez után sem tud fizetni, az APEH hajtja be a tartozást.

A törvény értelmében az állam csak azok után vállal kezességet, akik 2008 szeptember 30-a után vesztették el az állásukat, erdetileg kevesebb, mint 20 millió forint hitelt vettek fel, és vállalják, hogy a lakáskölcsönükből legalább havi tízezer forintot a jövőben is törlesztenek. További kritérium, hogy az adósnak ne legyen a hitel fedezetéül lekötött lakáson kívül másik lakása, és a fedezetül szolgáló lakásban éljen családjával. Az eljárást a munkanélkülinek a saját bankjánál kell kezdeményeznie. A bank ezt köteles elfogadni, amennyiben az ügyfél igazolja, hogy a feltételeknek megfelel. Az állam által garantált áthidaló kölcsön 24 hónapra szól, és a bank nem számíthat fel díjat a szerződés módosításáért.

A fideszes Mádi László a vitában azt mondta, a törvényjavaslat jelentős korlátozásokat tartalmaz, így nem éri el azt a célt, amit a kormány maga elé tűzött. Szerint ezzel a törvénnyel a kormány illúziót gerjeszt, hiszen sok százezer magyar család számít a kormány segítségére, de nem kapja meg. A képviselő azt mondta, a törvény csak PR-fogás, hiszen csak nagyon szűk kört érint.

Nincs napirenden a Reformszövetség programja

Az Országgyűlés hétfőn délután egy órakor kezdődött ülése előtt két új képviselő tett esküt: az MDF-es Boross Péter távozásával megüresedett helyet Dragon Pál foglalta el, az MSZP-s Kőhegyi István Zsolt pedig az elhunyt pécsi polgármester, Tasnádi Péter utóda lett a parlamentben.

Beiktatták Kőhegyi István Zsoltot (MSZP) és Dragon Pált (MDF)

Nem került hétfőn a parlament napirendjére az MDF és az SZDSZ javaslata, amelyben a Reformszövetség programjának országgyűlési tárgyalását indítványozták - mondta el az SZDSZ-es Kóka János, és az MDF-es Herényi Károly a házbizottság rendkívüli ülése után. A novemberben alakult szövetség - melynek tagjai az MTA jelenlegi és volt elnökei, a gazdasági élet szereplői és az OÉT munkaadói oldalának képviselői - alternatív javaslatot készített a válság kezelésére.

Az MDF és az SZDSZ két külön, de szinte azonos tartalmú indítványa arra vonatkozott, hogy a házszabálytól eléréssel, már hétfőn tárgyalják a javaslatot, amihez négyötödös szavazattöbbségre lett volna szükség. Ezt azonban az MSZP és a Fidesz nem támogatta. Herényi és Kóka szerint pártjaik egyedül maradtak a parlamentben, csak 29 képviselő van, aki a Reformszövetség javaslatát meg szeretné fontolni.

Kóka azt mondta, megdöbbentette az elutasítás, főleg, hogy a napokban több MSZP-s politikus is kedvezően nyilatkozott a szövetség elképzeléseiről. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök például pénteken azt nyilatkozta, támogatja, hogy a parlamentben tárgyalják meg a Reformszövetség javaslatait. Kóka szerint a Reformszövetség programja "a lehetőség programja", míg a miniszterelnök válságkezelési terve a "félelem programja". Herényi is hasonlóan nyilatkozott, szerinte kétharmada van a magyar országgyűlésben. "Nem elég, hogy nincs program, és mind a két nagypárt hallgat, még azt is megakadályozzák, hogy a szövetség javaslatát tárgyalja a parlament."

Az MDF és SZDSZ-frakció újból azt kezdeményezte, hogy a parlament sürgősséggel vegye tárgysorozatba a határozati javaslatokat, vagyis ne a normál menetrend szerinti harminc, hanem nyolc napon belül minősítsék a bizottságok a javaslatokat - mondta Kóka és Herényi. Kóka János szerint az, hogy Magyarország rendkívüli válsághelyzetben van, rendkívüli parlamenti menetrendet igényel.

Kérdések a Teve utcai támadásról

Napirend előtt két képviselő is kérdezett a Teve utcai rendőrpalotára 2007-ben leadott lövésekről: az MDF-es Hock Zoltán Juhász Gábor igazságügyi államtitkárhoz fordult, az SZDSZ-es Bőhm András pedig Kovács Tamás legfőbb ügyészhez.

A rendőrpalotára 2007. február 13-án adtak le lövéseket ismeretlenek, a nyomozás két éve folyik számottevő eredmény nélkül. Az ügyet az tette ismét aktuálissá, hogy nemrégen Bencze József országos rendőrfőkapitány utalt arra, hogy a rendőrség előrébb jutott az ügyben, az ügyészség azonban nem járul hozzá több nyomozati cselekményhez. Bencze azt állította, van két védett tanú, akik elvezethetnek a felbujtókhoz , az ügyészséggel kialakult vita azonban akadályozza az előrelépést. Késpbb az igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor is beszélt arról, hogy szakmai vita alakult ki a két hatóság között.

Az ügyészség tagadta, hogy akadályozná a nyomozást, a szervezet szerint a rendőrök bizonyítékai nem elegendőek a megalapozott gyanúhoz. Ugyanezt tette a parlamentben a legfőbb ügyész is, aki szerint az ügyben két éve indult nyomozás másfél év alatt lényegében megrekedt, éppen ezért az ügyészsek kiemelt üggyé nyilvánították, ezzel éppenséggel segítve a nyomozást. Az igaz, hogy a rendőrségnek van két tanúja, de szavahihetőségük kérdéses, egyiküknél elmevizsgálatot kellett elrendelni - mondta Kovács, aki szerint a tanúk különböző verziókat adtak elő, más-más embert jelöltek meg lehetséges felbujtóként. "Az ügyészség nem birkózik a rendőrséggel, ilyesmi fel sem merült" - hangsúlyozta a legfőbb ügyész, aki szerint csak arról van szó, hogy "az eddig beszerzett bizonyítékok alapján nincs olyan konkrét személy, akit törvényesen, megalapozottan meg lehetne gyanúsítani". A legfőbb ügyész válaszát a parlament nem fogadta el.

Juhász Gábor államtitkár az üggyel kapcsolatban azt mondta: valóban "szakmai véleménykülönbség" fordult elő a két hatóság között. Ez nem gyakori, de nem is ritka, főként az utóbbi időben - tette hozzá. Az államtitkár szerint a jövőben célszerű lenne, ha "az ügyész nyomozásfelügyeleti tevékenységében az írásbeliség lenne a mérvadó", és ha a felügyelet lényege a törvényességi felügyelet lenne.

Kisebb parlament, három csapás

A hétfői ülésen a Fidesz több javaslat vitára bocsátását is kérte. Ezek között ismét szerepelt az alkotmány módosítása, amellyel az ellenzéki párt kétszázra csökkentené a parlamenti képviselők számát. Bár a kisebb parlamenttel minden párt egyetért, megegyezés eddig nem született. A Fidesz ezért az alkotmányt módosítaná, így kötelezővé válna ennek megfelelően az új választójogi törvény kidolgozása, de az MSZP és az SZDSZ ismét - immár 68. alkalommal - nem támogatta a tervezet a napirendre vételét.

A kisebb parlamenttel kapcsolatos javaslatok időről időre felbukkannak az Országgyűlésben különböző pártok részéről. Legutóbb február elején javasolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a választási rendszer átalakítását, a Fidesz azonban ezt nem támogatta. A kormányfő javaslatának része volt a parlament létszámának 199 fősre csökkentése - ennyiben összecsengett a Fidesz által benyújtott tervezettel. Nem vették napirendre azt a fideszes javaslatot sem, amelyben a miniszterek, államtitkárok és szakállamtitkárok fizetését a 2002-es szintre csökkentené.

Az ellenzéki párt benyújtotta az úgynevezett három csapás-törvényt is, melynek tárgysorozatba vételét kérik. A javaslatban több helyen szigorítanák a büntető törvénykönyvet - az erőszakos támadásokat például súlyosabban büntetnék. A három csapás lényege, hogy három súlyos, erőszakos bűncselekmény elkövetése után automatikusan életfogytiglant kapjon az elkövető.

A Fidesz javaslatát azzal indokolta, hogy az Egyesült Államokban a rendszert a bűnözés visszafogására vezették be, és Kalifornia államban, ahol a legszigorúbb formában alkalmazzák, az évente ismertté vált 8,8 millió bűncselekmény száma 6,5 millióra csökkent. Az [origo] által korábban megkérdezett büntetőjogászok szerint viszont a három csapás nem csökkentené a bűnesetek számát, ellentmond az arányosság elvének, egyikük szerint emiatt akár az Alkotmánybíróságon is megtámadható. A börtönben ülők számát bizonyosan felduzzasztaná, ha elfogadnák a törvényt és az sem egyértelmű, hogy a kaliforniai helyzet javulása ennek köszönhető.