Nem látja Gyurcsány vasfüggönyét az Economist

A magyar miniszterelnök ugyan az uniós válságcsúcson egy újabb vasfüggöny veszélyére figyelmeztetett, az Economist friss számában megjelent elemzés szerint Gyurcsány Ferenc elvétette a történelmi párhuzamot. A hetilap szerint valójában a 30-as évek kísértenek, de annak megismétlődésének épp az Európai Unió lehet a legerősebb akadálya.

Hidegháborús hangulat lengte be az az Európai Unió múlt vasárnapi válságcsúcsát - írja az Economist, amely ennek bizonyítására Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt idézi, aki kijelentette, "nem szabad engedni, hogy újabb vasfüggöny válassza el Kelet- és Nyugat-Európát". A tekintélyes brit hetilap emlékeztet arra, hogy még a szomszédos országok is elutasították Gyurcsány javaslatait - a közös kelet-európai mentőcsomagot és az euróhoz való csatlakozás könnyítését -, ami azt jelzi, hogy nem lehet egységes keleti blokkról beszélni.

Az Economist szerint más oka is van annak, hogy Gyurcsány hidegháborús retorikája nem bizonyult hatásosnak. A lap úgy véli, hogy nem a hidegháború időszaka kísért, hanem a 30-as éveké. A cikk rámutat arra, hogy sok országban megerősödtek a bal- és jobboldali szélsőségesek, köztük Magyarországon is, amely az Economist szerint otthont ad "Európa legízléstelenebb politikai csoportosulásai egy részének".

Az elemzés szerint természetesen vannak nyilvánvaló különbségek a fasizmus terjedéséhez és így a második világháborúhoz vezető korszak és a jelenlegi helyzet között, akár az emberek életszínvonala, akár az egyes országok ambícióit tekintve. Vannak azonban érdekes párhuzamok is - írja az Economist, amely ezek közé sorolja, hogy több nyugat-európai országban is felerősödtek a külföldi munkásokkal szembeni hangok, amihez hasonló volt tapasztalható a harmincas évek közepén Franciaországban is.

A 70-80 évvel ezelőtt történtek megismétlődésének legerősebb gátja maga az Európai Unió - állapítja meg a hetilap, amely szerint ugyan a válság nyilvánvalóan próbára teszi a verseny szabadságára és az egységes piacra vonatkozó elveket, de az uniós tagállamok vezetői egyetértenek abban, hogy az alapvető jogokat meg kell védeni, és maga az EU is a nemzetközi szolidaritás, valamint az egymásrautaltság alapján működik.