FAZ: Sólyom László nem a haza atyja

2009.03.13. 12:40

Sólyom László a rendszerváltás óta az első köztársasági elnök, aki nem "a haza atyjaként" lép fel, mint elődei, hanem aktívan alakítani próbálja a politikát a rendelkezésére álló eszközökkel - írta pénteki elemzésében a Franfurter Allgemeine Zeitung a magyar államfőről. Sólyom hol a környezetvédelem és a szólásszabadság, hol a határon túli magyarok szószólója, ha kell, rászól Orbán Viktorra, vagy keményen bírálja Gyurcsány Ferencet, miközben "az érinthetetlenség aurája" lengi körül - írja a lap.

Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, és külön kiemelte: a 20 évvel ezelőtti politikai fordulat óta először nem kíván egy államfő "a haza atyja" lenni, hanem aktívan akarja formálni országa politikáját.

A konzervatív lap cikkének bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Mária, az államfő főbírójelöltje már megint nem volt elég meggyőző a szocialisták számára, pedig meghallgatásán - mint arról országgyűlési képviselők később beszámoltak - jogászi alapossággal és megcélzott hivatalától megkövetelt politikai visszafogottsággal válaszolt. A cikk utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását.

Ehhez hasonló az írás szerint Baka András, Pétervári Attila és Fülöp Sándor esete, minden alkalommal a szocialisták elutasítása akadályozta meg a szakmai képzettségüket tekintve többnyire megkérdőjelezhetetlen jelöltek hivatalba lépését. Ez az elutasítás elsősorban magának a 2005-ben a harmadik fordulóban, az ellenzék szavazataival megválasztott Sólyomnak szól, aki már első beszédében utalt arra, hogy hivatali jogköreit - ha kell, a parlamenttel szemben is - ki fogja használni.

Sólyom a FAZ szerint szakított azzal a gyakorlattal is, amely szerint az elnök a pártokkal történt konzultáció után tesz csak személyi javaslatokat a parlamentnek, mondván: a magas állami tisztségek betöltésének ügyét nem akarja kitenni a pártpolitikai árokharcoknak. Az államfő ezért a parlamenti pártok számára nehezen kiszámítható, és nem hajol meg az uralkodó rend előtt, amelyet megbénít az egymással szemben álló politikai blokkok kölcsönös blokádja.

A lap szerint Sólyom László a rendszerváltás óta az első köztársasági elnök, aki nem "a haza atyjaként" lép fel, amint azt Göncz Árpád tette, illetve nem is csak alkotmánytechnikai feladatokat lát el, mint elődje, Mádl Ferenc. Nem is képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Hivatali ideje első felében olyan értékekért lépett fel, amelyeket elsősorban a baloldalhoz kötnek, mint például a környezetvédelem és az adatvédelem. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is, néha mintha túl is dimenzionálta volna, például amikor kijelentette: addig nem lép Amerika földjére, amíg az ottani terrorizmus-ellenes intézkedések sértik az adatvédelmet.

Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb  szószólója, és ezáltal úgy tűnik, mintha a középtől jobbra álló erőkhöz állna közelebb.

A sokat szidott Gyurcsány miniszterelnök "hazugságbeszéde" nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, és félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást, és megfeddte a Fideszt a parlamenti ülések elhagyása miatt. Az államfő nem az a "nagyapa-figura", mint amilyen Göncz volt, és időnként Mádl is. Sólyom Lászlót "az érinthetetlenség aurája" lengi körül.

Reinhard Olt szerint a Szili Katalint jelölő szocialisták Sólyom államfői megválasztását mind a mai napig nem tudták kiheverni. Az államfő és a szocialista miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. Kettejük együttműködése a szükséges protokolláris ügyekre korlátozódik. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Gyurcsány kezdeményezésére került sor ritka találkozóik egyikére, amelyen tájékoztatni kívánta az elnököt arról, hogy milyen teendőkre gondol a Magyarországot minden más reformországnál jobban sújtó gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében. A miniszterelnök meg akarta ismerni az államfő nézeteit a tervezett törvények alkotmányosságáról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK