Csitítgatta a fütyülőket a kiegyezést akaró Demszky

A tiltakozóktól biztos távolságban mondta el ünnepi beszédét Demszky Gábor főpolgármester, de szónoklatát fütyülés és bekiabálás kísérte. Demszky beszélt a gazdasági válság nehézségeiről, reformokat szorgalmazott, és többször elismételte, hogy nem rendszerváltozásra vagy forradalomra van szükség, hanem a visszatérésre '48 és '89 szellemiségéhez.

Demszky kiegyezést akar

"Próbálják meg végighallgatni, amit mondok" - kérlelte Demszky Gábor főpolgármester az ünnepi beszédét fütyüléssel és bekiabálással megzavaró közönséget. Valóban volt hangoskodás, de Demszkynek ezúttal nem kellett tojások elől hajolgatnia, mint ahogy az például két éve történt. Tavaly és 2007-ben is esernyős emberek védték őt a tojásoktól, de ezúttal nem engedték közel a közönséget, így elhárították a dobálás veszélyét.

Az SZDSZ-es politikus felidézte, hogy a kommunizmus alatt ő is részt vett utcai demonstrációkon, de hozzátette, hogy ők mindig békések voltak. Beszédét nagyrészt jegyzetekből olvasta, kezében tartva az esőben átnedvesedett papírlapokat.

Beszédében sokat foglalkozott a gazdasági válsággal, amelyből szerinte csak új kiegyezéssel, és azonnal elindítandó reformokkal lehet kilábalni. Kijelentette, hogy a Reformszövetség javaslatait kell megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy a szövetségben különböző politikai nézeteket valló szakértők dolgoztak együtt, és szerinte ez a követendő példa. Hangsúlyozta, hogy nem új rendszerváltozásra vagy forradalomra van szükség, hanem új kiegyezésre, és visszatérésre 1848 és 1989 szellemiségéhez.

A főpolgármester beszélt arról is, hogy a tatárszentgyörgyi tragédia - a Pest megyei településen feltehetően származásuk miatt ért támadás egy roma családot - egy határpontot jelent, és ki kell mondani, hogy elég volt. Demszky kérte, hogy egyperces néma csenddel emlékezzenek a tatárszentgyörgyi és a veszprémi gyilkosság - ezzel Marian Cozma kézilabdázó megölésére utalva - ártatlan áldozataira.