Végigkísérte az MDF-et az öncsonkítás

A Bokros Lajos EP-jelölését követő belviszály eredményeként március 20-án megszűnt az MDF parlamenti frakciója, miután létszáma a házszabályban minimumként meghatározott 10 fő alá csökkent. A párt megmaradt tagjainak ismerős lehet ez a helyzet, az elmúlt húsz évben az MDF-et többször tizedelték belső harcok, és a frakció megszűnésének lehetősége sem most először merült fel.

Egyre kevesebben vannak

Az Országgyűlés honlapja óramű pontossággal követi a politika alakulását. Ha valaki március 20-án 0 óra 0 perckor rákattintott a "frakciók" menüpontra, akkor már csak négy párt jelét nevét találta az oldalon: a Fideszét, a KDNP-ét, az MSZP-ét és az SZDSZ-ét. A Magyar Demokrata Fórum tulipános logója eltűnt, a párt képviselőit mostantól a "független" szóra kattintva lehet megtalálni.

Az MDF-frakció megszűnését a Bokros Lajos európai parlamenti jelölése körüli vita okozta. A liberális közgazdásznak, a Horn-kormány stabilizációs csomagja kidolgozójának a bevonása felháborított több párttagot, köztük Csáky András képviselőt, aki kilépett a pártból és a frakcióból is. Így az MDF-esek csak kilencen maradtak, és mivel a házszabály szerint legalább tíz tag szükséges egy frakcióhoz, így kénytelenek voltak feloszlani.

Olvadás és szakadás

A párt vezetői szerint még ezt is érdemes volt vállalni politikai céljaik - most leghangsúlyosabban a gazdasági válság kezelése, Bokros Lajos programja alapján - megvalósítása érdekében. A helyzet valószínűleg nem idegen a megmaradt MDF-esek számára, miután a párt története tele van hangos szakításokkal, és a parlamenti frakció sem most először került veszélybe.

Pedig 1990-ben az első szabad választás után még az MDF büszkélkedhetett a legnagyobb képviselőcsoporttal, igaz, a kezdeti 165 fős létszám 1994-re 135-re olvadt. A pártból kiszakadt 12 képviselővel alakult meg a MIÉP, míg mások beültek a függetlenek közé. A következő ciklusban már jóval szerényebb létszámú - 38 fős - frakciót tudtak csak alakítani, de az is közel a felére - 20 fősre - zsugorodott 1998-ra. Igaz, erre az időszakra esett egy emlékezetes szakítás: 1996-ban a párt több meghatározó arca kilépett és Magyar Demokrata Néppárt nevű, nem túl sikeres formációban politizált tovább.

2004 forró ősze

Az Orbán Viktor és Torgyán József pártjával közös kormányra kerülés a jelek szerint stabilizálta az MDF-et, az 1998 és 2002 között ugyanis a kezdeti 17 fős frakcióból csak egy tagot veszítettek a következő választásokig. A következő ciklusban azonban egymást követték a párton belüli konfliktusok, amit megsínylett a parlamenti képviselőcsoport is: a 2002-es 24-es létszámról 2006-ra sikerült ezt letornázni 9-re. (Akkor azért volt elég a 10 fő alatti létszám, mert valamennyien egyéni választókerületben szereztek mandátumot.) A jelentős fogyatkozás a 2004 őszén lezajlott párton belüli harc eredménye volt, amelynek során az úgynevezett Lakitelek munkacsoport - a név a párt alapítására utal - tagjai távoztak szép sorban a pártból és a frakcióból, ki önszántából, ki kényszerből.

Ehhez a 13 fős csoporthoz tartozott többek között Lezsák Sándor és a néhai Horváth Balázs korábbi belügyminiszter, akik nem értettek egyet a Dávid Ibolya-féle, a Fidesztől távolodó irányvonallal. Ezek a képviselők ugyan megpróbálkoztak a frakción belüli hatalomátvétellel 2004 őszén, de kudarcot vallottak, aminek jogszerűségét akkor erősen vitatták. A bonyolult fordulatokat sem nélkülöző hatalmi harc végül Dávid Ibolya és hű szövetségese, Herényi Károly győzelmével zárult, akik igazolva érezhették nagy politikai áldozattal járó törekvéseiket, miután a 2006-os választáson meglepetésre átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Mivel épp hogy átcsusszantak a törvényben meghatározott korlát felett, így csak 11 mandátumot szereztek, és ennyivel alakították meg most megszűnt frakciójukat. Tavaly októberben már közel voltak a képviselőcsoport felszámolásához, miután egy újabb - lehallgatási botránnyal is tarkított - belső konfliktus eredményeként távozott előbb Almássy Kornél, majd Vas János. Így csak kilencen maradtak, de még időben csatlakozott hozzájuk a korábbi fideszes Lengyel Zoltán, és így sikerült életben tartani a frakciót. Most már nem volt kihez fordulni, a függetlenként Gyurcsány Ferencet támogató Császár Antal lehetséges csatlakozását felvetette ugyan Herényi Károly, de erről maga az érintett állítása szerint nem tudott.