Könnyíthet az MSZP életén az MDF-frakció felbomlása

Bár pénteken még nem született megállapodás, Szili Katalin házelnök szerint akár már hétfőn szavazhat az Országgyűlés a megszűnt MDF-frakció megüresedett bizottsági helyeiről. A MDF-frakció megszűnésével több parlamenti bizottságban felborulnak az eddigi erőviszonyok, az ellenzék és az MSZP fontos előkészítő posztok megszerzéséért tárgyal.

Egyelőre nem tudott megállapodni a négy megmaradt parlamenti frakció, hogyan osszák újra az MDF képviselőcsoportjának megszűnése után a bizottsági helyeket és a parlamenti tisztségeket - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság pénteki ülése után. Az MDF képviselőcsoportja csütörtök éjféltől megszűnt, így a frakciónak járó parlamenti bizottsági helyeiket elvesztették.

Az MDF-frakció azért szűnt meg, mert Csáky Pál kilépésével, a házszabályban előírt 10 fő alá csökkent a létszáma. Csáky március 8-án jelentette be, hogy kilép a pártból, majd két nappal később a frakcióból, mert nem értett egyet azzal, hogy Bokros Lajos volt pénzügyminiszter vezeti az MDF EP-listáját.

A házelnök szerint körvonalazódik egy megállapodás, de ennek részleteiről kérdésre válaszolva sem beszélt. Szili úgy vélte, hétfőn a parlamentben már szavazni tudnak a volt MDF-es képviselők bizottsági helyeiről - hiszen minden független képviselőnek jár ilyen -, de a szavazás előtt még egyeztetnek a pártok.

Mivel az MDF-frakciónak megalakulásakor is csak 11 tagja volt, a pártnak nem volt minden parlamenti bizottságban képviselője. A fontosabb testületekben (a költségvetési, egészségügyi, honvédelmi és rendészeti, illetve nemzetbiztonsági bizottságokban) azonban jelen voltak. Az MDF egyetlen bizottság elnökét adta: Katona Kálmán a környezetvédelmi bizottságot vezette.

Osztozkodás

Az MTI úgy tudja: az MSZP azt javasolja, hogy 9 bizottságot a kormánypárt, 9-et pedig az ellenzék vezessen. Cserébe a szocialisták nem kérnek a megszűnt MDF frakció parlamenti tisztségeiből és bizottsági alelnöki helyeiből. Az Országgyűlés 18 állandó bizottságából jelenleg nyolcnak van MSZP-s elnöke, kettőnek SZDSZ-es, egynek KDNP-s, hatnak pedig fideszes vezetője van. A környezetvédelmi bizottságnak jelenleg nincs elnöke.

Répássy Róbert a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: azért nem jött létre a megállapodás, mert a szocialisták az ellenzéktől akartak elvenni parlamenti tisztségeket. Bár a csütörtöki házbizottsági ülésen az MSZP még az ellenzék belügyének tekintette, hogyan egyeznek meg a megszűnő MDF-frakció a tisztségeiről, a pénteken már az MDF négy parlamenti tisztsége közül kettőt maguknak kértek.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az MSZP bejelentette igényét a környezetvédelmi bizottság elnöki tisztségére és a korábban az MDF-es Pettkó András által betöltött jegyzői posztra is, bár ez utóbbit végül visszavonta. Répássy szerint a Fidesz számára elfogadhatatlan, hogy a kormánypárt ellenzéki tisztségeket nyerjen, miközben a parlamentben kisebbségben van.

Billeg a mérleg

Bár minden képviselőnek joga van legalább egy bizottsági poszthoz, a parlamenti szokások szerint a független képviselők a kisebb jelentőségűnek tartott testületekben kapnak helyet: Gyenesei István miniszteri kinevezése előtt a sport- és turisztikai bizottságban dolgozott, és a gazdasági bizottságból ide került Vas János is, miután tavaly ősszel kilépett az MDF-frakcióból. A volt fideszes Tóth András pedig a költségvetési bizottságban foglalt helyet, de függetlenné válása után az ifjúsági és szociális bizottságba került.

Az MDF-es képviselők bizottsági tagságának megszűnése egyes testületekben felboríthatja az erőviszonyokat: a költségvetési bizottságban például korábban 14 kormánypárti, vagyis MSZP-s, és 14 ellenzéki képviselő foglalt helyet. Az MDF-es Herényi Károly távozásával egyfős többségbe került a kormánypárt, kérdés, hogy ki kapja Herényi posztját. A nemzetbiztonsági bizottságban pedig megszűnt az ellenzéki többség Karsai Péter távozásával, jelenleg 5-5 ellenzéki, illetve kormánypárti képviselő ül a testületben.

Szintén Karsai távozása miatt alakult ki szavazategyenlőség a honvédelmi és rendészeti bizottságban, ahol korábban egyfős ellenzéki többség volt. 9-9-es patthelyzet alakult ki az emberi jogi bizottságban is az MDF-es Pettkó András távozásával. Bizonytalanná vált a szavazati arány a környezetvédelmi bizottságban, ahol Katona távozása után elvileg egyfős többségben van a kormánypárt, de szavazategyenlőség is lehet, ha a független Császár Antallal ellenzékiként szavaz.

A bizottságok összetételének azért van jelentősége, mert minden, a parlament elő kerülő javaslat először ezekhez a testületekhez kerül. A bizottságoknak kell eldönteniük, alkalmas-e egy előterjesztés arra, hogy a plenáris ülés is foglalkozzon vele, és itt vitatják meg először a benyújtott módosító javaslatokat. A szakbizottságoknak véleményt kell alkotniuk a vezető posztokra jelölt személyekről is.