Mi történik Gyurcsány bejelentése után?

Felajánlotta lemondását a miniszterelnöki posztról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki új kormány és új kormányfő megválasztását javasolta az MSZP szombati kongresszusán. Mi történik ezután? Ha hivatalosan is lemond a kormányfő, a köztársasági elnök jelölhet új embert, ha nem, a párt konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal próbálhat másik kormányfőt találni. Ha ez nem sikerül, minden marad a régiben.

A kormányfő a kongresszuson jelentette be lemondását

A szombati MSZP-kongresszuson Gyurcsány Ferenc kormányfő új kormányt és új kormányfőt javasolt. Azt mondta, azt kéri a kongresszustól, bízza meg a pártelnököt, a választmány elnökét és a szocialista frakcióvezetőt az új miniszterelnök megnevezésének előkészítésével. Azt is javasolta, hogy hétfőn tájékoztassák erről a parlamentet, kezdjék meg a tárgyalásokat az új kormányfő személyéről, és két hét múlva rendkívüli kongresszus jelöljön új miniszterelnököt. A pártelnök nem nevezett meg jelöltet maga helyett.

Mit jelent Gyurcsány bejelentése?

Az alkotmány szerint a kormány megbízatása megszűnik, ha a miniszterelnök vagy a kormány lemond. A másik lehetőség a kormány eltávolítására a konstruktív bizalmatlansági indítvány.

Egyelőre nem tisztázott, formailag hogyan távozik a kormányfő, nem említette például, hogy az országgyűlést milyen formában "tájékoztatják" távozásáról. A kormányfő közvetlen környezetéből származó információink szerint Gyurcsány Ferenc a parlamentben konstruktív bizalmatlansági indítványt fog tenni maga ellen. Ezt azt jelenti, hogy meg fogja jelölni annak a személynek a nevét is, akit maga helyett miniszterelnöknek javasol. Lamperth Mónika, az MSZP ügyrendi bizottságának elnöke Gyurcsány bejelentése után ugyanakkor azt mondta, nem tisztázott még, hogy milyen közjogi formában valósul meg a miniszterelnök felvetése.

Lövétei István alkotmányjogász szerint két lehetősége van Gyurcsány Ferencnek: Medgyessy Péterhez hasonlóan hivatalosan, jogilag is lemond - ez most nem történt meg -, ezzel az új miniszterelnök jelölését a köztársasági elnök kezébe adja. A másik eshetőség a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtása. Ilyenkor formálisan nem a miniszterelnök mond le, hanem az országgyűlési képviselők egy része távolítja el.

Konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább ötödének aláírásával, írásban kell benyújtani a parlamenthez úgy, hogy megjelölik az új kormányfő személyét. Ha az országgyűlés feles többséggel elfogadja az indítványt, automatikusan megváltozik a kormányfő személye, és új kormánynak is kell alakulnia. Ez a megoldás elvben gyorsabb, hiszen amint van új, elfogadott személy, megtörténhet a váltás, szemben a köztársasági elnök általi jelöléssel, aki tárgyalásokat követően javasol utódot - mondta az alkotmányjogász. Ha viszont Gyurcsány még két hetet vár - ahogy utalt is rá beszédében -, elhúzódhat a folyamat - tette hozzá.

Lamperth Mónika nyilatkozik a kongresszuson

A bizalmatlansági indítványról a vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb nyolc napon  belül meg kell tartani. Ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány elbukik - tehát nincs olyan jelölt, akit a parlamenti képviselők többsége támogatni tudna -, akkor "minden marad a régiben" Lövétei szerint. Ebben az esetben a Gyurcsány-kormány elvileg hatalmon marad, a parlament feloszlatása sem jön szóba.

Ha a köztársasági elnök kezébe kerül a jelölési jog - tehát, ha Gyurcsány hivatalosan is lemond - Sólyom László államfőnek negyven napja lenne arra, hogy új embert találjon a kormányfői posztra. Alkotmányos kötelessége, hogy olyan személyt jelöljön, aki a lehető legnagyobb támogatást élvezi. Háromszor próbálkozhat jelöléssel az államfő, az alkotmány szerint ha egyszer sem sikerül a parlamenti többséget megszerezni, akkor a köztársasági elnök feloszlatja az országgyűlést, és új választásokat ír ki - mondta az [origo]-nak Lövétei.

Az alkotmány szerint amíg az új miniszterelnök hivatalába nem lép, a lemondott kormányfő ügyvezetőként gyakorolja a hatalmat. Ez azt jelenti, hogy új miniszter kinevezésére vagy felmentésére már nem tehet javaslatot, és rendeletet csak halaszthatatlan esetben alkothat.