Nem valószínű a közös EP- és parlamenti választás

Vágólapra másolva!
A jelenlegi szabályok szerint nincs már lehetőség arra, hogy az EP-választásokkal egyszerre tartott előre hozott választás legyen június 7-én. Csütörtökön lenne az utolsó lehetőség, hogy egy rendkívüli parlamenti ülésen az Országgyűlés feloszlassa önmagát. Bár még nem biztos, hogy Surányi György, az MSZP és SZDSZ által egyaránt támogatott kormányfőjelölt igent mond, Gusztos Péter (SZDSZ) szerint biztosan nem lesz június 7-én előre hozott választás. A Fidesz lerövidítené a kampányidőszakot, az MDF meggyőzné az SZDSZ-t.
Vágólapra másolva!

Június 7-én biztosan nem lesz előre hozott választás - jelentette ki Gusztos Péter (SZDSZ) az MTV Napkelte című műsorában. Csütörtök ugyanis az utolsó lehetőség arra, hogy egy rendkívüli parlamenti ülésen olyan előre hozott választásokról döntsenek, amelyeket a június 7-ei európai parlamenti (EP) választásokkal egy időben lehet tartani.

A Fidesz korábban többször tett javaslatot az EP-választásokkal egyszerre időzített parlamenti választásra, ezt azonban a parlament többször leszavazta. Legutóbb hétfőn nem vette napirendre az Országgyűlés a javaslatot, az SZDSZ nem sokkal később közölte: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utódjáról csütörtökig kell megegyezni, ez az utolsó napja ugyanis, amikor a parlament még szavazhat saját feloszlatásáról úgy, hogy június 7-ére az államfő kiírhassa az előre hozott választásokat.

Az SZDSZ utóbb puhított a csütörtöki határidőn. Arra a kérdésre, hogy ha Surányi György - az SZDSZ és az MSZP által jelenleg egyetlen egyaránt támogatott kormányfőjelölt - nem válaszol, vagy nem fogadja el a jelölést csütörtökig, akkor az SZDSZ ragaszkodik-e még az önmaga által szabott határidőhöz, Fodor Gábor azt mondta: világossá akarja tenni, hogy már van jelölt. Az MSZP megnevezett három miniszterelnök-jelöltet, akik közül az egyik a szabad demokraták számára is elfogadható, így tehát - folytatta - a kívánt határidőig már "ha úgy tetszik, van javaslat".

Csütörtökön Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő a Napkeltében kijelentette: biztosan nem lesz június 7-én előre hozott választás. Hozzátette azonban, hogy ha április 6-án nem sikerül a megfelelő személlyel benyújtani a konstruktív bizalmatlansági indítványt, az SZDSZ is az előre hozott választásokat támogatja. Szerinte meg kell adni a lehetőséget egy válságkezelő kormánynak. A kérdésre, hogy az SZDSZ ismeri-e Surányi György volt jegybankelnök programját, Gusztos azt mondta, szerinte a munkássága alapján mindenki el tudja dönteni, hogy alkalmas-e a miniszterelnök-jelöltségre. "Egyike azoknak az embereknek, akinek van olyan mély ismerete és tapasztalata, hogy még ilyen rövid idő alatt is előálljon az elképzeléseivel" - mondta.

A Fidesz lerövidítené a kampányt

A Fidesz és a KDNP kedden bejelentett javaslata kínálna némi lehetőséget arra, hogy mégis tarthassák egy időben az EP- és a parlamenti választásokat. A két párt lerövidítené az országgyűlési választások kiírásának törvényi határidejét, hogy mindenképpen a júniusi európai parlamenti választással egy időben lehessen megtartani az előre hozott parlamenti voksolást - jelentette be Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kedden.

A választási eljárásról szóló törvény szerint jelenleg legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt kell kitűzni az országgyűlési választásokat, ez a határidő viszont csütörtökön lejár, amennyiben a június 7-i EP-választással egy időben akarnák megtartani a voksolást. A Fidesz és a KDNP ezért kedden törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy rövidítsék 42 napra ezt az időszakot. Szerintük ha a parlament az április 14-i vagy 20-i ülésén döntene a kétharmados módosításról, akkor még az EP-választással egy időben meg lehetne tartani az előre hozott választásokat.

Az SZDSZ-t győzködi az MDF

"Tudjuk azt is, hogy az SZDSZ frakciójában szép számmal akadnak olyanok, akik egyetértenek az MDF és Bokros Lajos elképzeléseivel. Arra kérjük ezeket a szabad demokrata képviselőket, hogy támogassák az előre hozott választás megtartását" - győzködte csütörtöki közleményében az SZDSZ-es képviselőket az MDF elnöke, Dávid Ibolya.

Az ellenzéki párt elnöke szerint egyértelmű, hogy az MSZP frakciója nem elég bátor a szükséges intézkedések megtételéhez, de arra sem hajlandó, hogy "az ország kormányozhatóvá tétele érdekében" támogassa az Országgyűlés feloszlatását. Dávid úgy véli, az ország érdeke az lenne, hogy választói felhatalmazást kérjenek és kapjanak Bokros programjának megvalósításához.