Egy "hanyatló kultúrát" számolna fel - Bokros Lajos programja

2009.03.28. 8:18

Átfogó és mély reformokat tart szükségesnek Bokros Lajos közgazdász, akit az SZDSZ kormányfőjelöltnek ajánlott a szocialisták számára. Bokros azt ígéri, hogy hatékonyabbá és jobbá tudná tenni az egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást és az adórendszert is. Megszüntetne kiváltságokat, de szerinte ettől csak igazságosabb lenne a rendszer. Összegyűjtöttük programjának fontosabb elemeit.

"Ha lenne ilyen, akkor a válasz az igen természetesen, nem lehet elugorni a feladat elől, ha az ország végveszélyben van, ha ég a ház, akkor a tűzoltóknak az a dolguk, hogy oltsák a tüzet" - mondta Bokros Lajos március 9-én A szólás szabadsága című műsorban arra a kérdésre, hogy vállalná-e egy válságkormány vezetését. Az SZDSZ most őt javasolja miniszterelnöknek, az MSZP azonban ódzkodik tőle, mert szerinte a programja gazdaságilag ugyan jó, de nem veszi figyelembe az emberekre nehezedő terheket.

Bokros utoljára 1996-ban töltött be kormányzati pozíciót, a Horn-kormány pénzügyminiszteri székéből épp azért távozott, mert rengeteg támadás érte a nevével fémjelzett stabilizációs csomagot. Az egyetemi tanár közgazdász azonban azóta is rendszeresen jelentetett meg cikkeket, amelyekben leírta, szerinte milyen intézkedésekre lenne szükség.

Januárban az Élet és Irodalomban (ÉS) egy hosszabb írásban foglalta össze programját, február végén pedig a Népszabadságban reagált a kormány és a Reformszövetség tervezeteire. Mióta az MDF megtette európai parlamenti listavezetőjévé, hosszabb interjúkat is adott, így nyilatkozatai és cikkei alapján összegyűjtöttük Bokros programjának főbb elemeit. A közgazdász az ÉS-ben azt írta, hogy szerinte fontossági sorrendben a következő területek reformjára van szükség: egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, a közigazgatás és az adózás. Ehhez igazodva ismertetjük mi is az elképzeléseit.

Egészségügy

  • Bevezetné az egészségügy finanszírozásának magánosítását: a mostani társadalombiztosítás megtartása mellett megjelenhetnének versengő magánbiztosítók. Kötelező magánbiztosítás lenne: minden 18 éven felülinek csatlakozni kellene valamelyik magánbiztosítóhoz. Mindez szerinte javítaná az egészségügyi ellátás minőségét, és hatékonyabbá is tenné.
  • Lenne egy második pillér is az egészségbiztosításban. Minden 18 éven felülinek havi tízezer forintot kellene ebbe befizetnie. A dolgozó népesség ezen felül fizetne "valamennyi jövedelemarányos járulékot is" - írta Bokros az ÉS-ben.

Nyugdíj

  • Bokros egyetért azzal a kormányzati tervvel, hogy emeljék 65 évre a nyugdíjkorhatárt, de más reformokat is bevezetne. Szerinte svéd mintára olyan rendszert kell bevezetni, hogy rögzítik a járulék mértékét, mert csak így lehet megoldani a nyugdíjkassza egyensúlyát. Az ÉS-ben hozzáteszi, hogy ez persze azzal jár, hogy egyik évről a másikra akár csökkenhet is a kifizetett nyugdíjak összege, de szerinte a társadalomnak fel kell ismerni, hogy az állami nyugdíjrendszer pénzügyi stabilitása "fontosabb közpolitikai cél, mint az egyes nyugdíjak reálértékének megőrzése".
  • Bokros szerint ez a változtatás is hozzájárulhatna "hanyatló kultúránk" egyik beteges felfogásához, ami szerint "az állampolgárnak jár minden, az is, amiért soha életében nem fizetett".
  • A volt pénzügyminiszter megszüntetné teljes egészében a 13. havi nyugdíjat (és a 13. havi fizetést is).

Oktatás

  • Kevesebb, de nagyobb iskola kell, mert csak így lehet minőségi közoktatást nyújtani - mondja Bokros, aki szerint ezért "meg kell határozni a minimális osztálylétszámot és az iskolaméretet", ami alatt önálló iskolát már nem lehet fenntartani.
  • A jelenleginél sokkal több "pénzt és figyelmet, törődést, sőt szeretetet" fordítana a középiskolai kollégiumokra. Szerinte túl sok a gimnázium is, ezek mellett inkább újjáépítené és megerősítené a szakközépiskolákat és a szakmunkásképző intézeteket.
  • A felsőoktatásban radikális változtatásokat hajtana végre. "Bátran és egyértelműen ki kell végre mondani, hogy Magyarországon nem szükséges ennyi és ilyen rossz minőségű felsőoktatási intézmény. A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül érdemes megtartani maximum 20-25 intézményt, a többit pedig nem beolvasztani kell a megmaradókba, hogy azok még nagyobb vízfejet növesszenek, hanem be kell zárni" - tartalmazza januári ÉS-cikke.

Közigazgatás

  • Bokros a legalsó szintű önkormányzatokat összevonná jóval nagyobb alapegységekbe. "Változatlanul vallom, hogy a valamikori járási szintű önkormányzatok helyreállítása lenne célszerű, de nem a mai alsó szintű önkormányzatok mellett, hanem azok helyett" - fogalmaz az ÉS-cikkben. Szerinte ez egyértelműen növelné a hatékonyságot, miután feleslegessé válna "rengeteg képviselő és azok testülete", valamint "egymásnak munkát adó hivatal".

Adózás

  • Az egyik leglátványosabb intézkedése az lenne, hogy megszüntetné a minimálbér adómentességét. "Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen ma Magyarországon a csaknem 4 millió munkavállalóból ennek 40 százaléka minimálbéren van bejelentve, pontosan tudjuk, hogy itt legalább 800 ezer ember igazából csak papíron minimálbéres, ezek nyugodtan fizethetnének adót" - írja a Népszabadságban megjelent cikkében.
  • Nem az adókulcsokat csökkentené, hanem bővítené az adózók körét, és szélesítené az adózandó jövedelmet (adóalapot).
  • Bevezetné az értékalapú ingatlanadózást, amely szerinte az igazságos közteherviselés elengedhetetlen feltétele, és megteremtené a lehetőséget a jövedelemadó csökkentésére is.
  • Részben vagy egészben megszüntetné a személyi jövedelemadózásban "elszaporodott" kivételeket, mentességeket, adókedvezményeket. Ehhez hasonlóan egységesíteni akarja a vállalatok adózásának rendszerét is, így felszámolná az EVA-t, amely szerinte az "adóelkerülés melegágya". A termelő beruházásokat komoly kedvezményekkel segítené, például lehetővé tenné, hogy gépek, berendezések esetében azonnal el lehessen számolni a teljes költséget.

Bokros az MTV-nek adott március eleji interjúban jelezte, tisztában van azzal, hogy nagy felzúdulást váltana ki több javaslata, szerinte azonban akkora a válság, hogy "ma nem a 13. havi nyugdíj és bér megvédése van napirenden, hanem a 11. és a 12. havi nyugdíj és bér".

KAPCSOLÓDÓ CIKK