Gyorsan leszállt Gyurcsányról a Fidesz

Míg az elmúlt három évben Gyurcsány Ferencre és kormányára irányult a Fidesz kommunikációs offenzívája, a kormányfő lemondása elbizonytalanította a pártot. A fideszes kommunikációt a legegyszerűbb megoldással billentették a helyére: a kormány alkalmatlansága helyett már a "bukott pártra" koncentrálnak, holott az elmúlt három évben csak egyszer sütötték el ezt a fordulatot. Az átmeneti zavarnak az új kormányfőjelölt keresése körüli sorozatos kudarcok vetettek véget.

Máshogy kell beszélnie Gyurcsány visszavonulása óta

A Fidesz 2006 - az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése - óta Gyurcsány Ferenc folyamatos támadására építette kommunikációját. "Gyurcsány Ferenc a magyar politikai életben nemkívánatos személlyé vált" - ez a Navracsics Tibor frakcióvezető szájából elhangzott mondat volt a párt első reakciója a kormányfő őszödi beszédére, az elmúlt három évben ez maradt a legnagyobb ellenzéki párt legfontosabb üzenete.

A párt 2006-ban és azóta is számos alkalommal próbálta meg elérni Gyurcsány lemondását, sikertelenül. A miniszterelnök eltávolításának korábban még a Fidesz szerint sem az előre hozott választás volt az egyetlen módja.

Navracsics 2006. szeptember 20-án az MTI archívuma szerint azt mondta, hogy Gyurcsány lemondásával olyan helyzet teremtődne, amelyben "az MSZP és az SZDSZ, ha akarja, új kormányfőt választhat, új kormányt alakíthat". Négy nappal később szintén Navracsics szorgalmazta, hogy az őszi önkormányzati választás után az öt parlamenti párt állítson fel szakértői kormányt. A frakcióvezető akkor azért tartotta ezt a legjobb megoldásnak, "nehogy azt mondják, hogy Orbán Viktor vagy a Fidesz vissza akar térni a hatalomba".

Mivel Gyurcsány mindeddig ellenállt a lemondását követelőknek, a Fidesznek két és fél éven át nem sokat kellett változtatnia a kormányt támadó kommunikációs stratégiáján. A párt politikusai folyamatosan olyan szavakkal kapcsolták össze a kormányfő nevét, mint a hazugság, a komolytalanság, a hiteltelenség, a kudarc, a kormányt az alkalmatlansággal, az utóbbi időben pedig a "brutális megszorításokkal" kapcsolták össze.

Csak az előre hozott választás

Az elmúlt három hónap néhány tipikus Fidesz-közleménye is Gyurcsányt állította a középpontba. "Ma Magyarországon a kormány és személyesen Gyurcsány Ferenc alkalmatlansága miatt nem lehet még euróval fizetni" - közölték február végén. "Minél nagyobb bajba kerül Gyurcsány Ferenc, annál szánalmasabb ámokfutásba kezd. Rajta és kormányán túllépett már az idő és a körülmények. Gyurcsány Ferencet már senki nem veszi komolyan sem idehaza, sem külföldön" - jelentették ki. A legvelősebb azonban egy január 30-i, egymondatos közlemény, mely szerint "A köztársaságra ma a legnagyobb veszélyt Gyurcsány Ferenc és alkalmatlan kormánya jelenti."

A Fidesz az elmúlt néhány hónapban egyre gyakrabban utalt arra, hogy előre hozott választásokat tart szükségesnek, és január óta a parlament feloszlatásáról szóló javaslata is háromszor került a parlament elé. Míg előre hozott választásokról korábban viszonylag ritkán beszéltek, egyre gyakrabban merült fel ez a követelés, ahogy az MSZP népszerűsége még mélyebbre zuhant (idén márciusban a Medián adatai szerint a magyarok mindössze 16 százaléka támogatta az MSZP-t, míg 43 százalékuk a Fideszt). Az előre hozott választás szükségességét többnyire Gyurcsány Ferenc vagy kormánya alkalmatlanságával indokolták.

Megbicsaklott a kommunikáció

Gyurcsány Ferenc március 21-én elbizonytalanította a Fideszt, mivel a legfőbb ellenségnek beállított kormányfő felajánlotta lemondását. A kormányfő az MSZP kongresszusán körülbelül 11 órakor jelentette be távozási szándékát, az információ azonban már korábban kiszivárgott. A Fidesz mégis csak hosszú órákkal később reagált: az első közleményt nem sokkal délután négy óra előtt adta ki, addig az elnökség folyamatosan ülésezett, hogy megvitassa a további lépéseket.

Alkalmatlan kormány - bukott párt

A többórás ülésen döntött arról a párt, hogy nem közösködik az MSZP-vel, és nem elégszik meg Gyurcsány lemondásával. "Az MSZP az emberek szemében már régóta bukott párt. Egy bukott párt, amely az ország érdekében sem képes lemondani a hatalomról. Egy bukott párt, amely az emberekkel akarja megfizettetni a kormány kudarcainak árát. Egy bukott párt, amely még most is azon ügyeskedik, hogy valamiképpen a hatalomban maradhasson. Egy bukott párt ne alakítson kormányt Magyarországon! (...) Az MSZP-kormány az ország szégyene, az előre hozott választás az ország érdeke" - áll a szombati közleményben.

A Fidesz a Gyurcsány lemondásával előállt változásra csak éles kommunikációs fordulattal tudott reagálni. Korábban ugyanis nem az MSZP bírálata uralta a Fidesz kommunikációját, Gyurcsány távozásával azonban a szocialista párt kritikájára került a hangsúly.

Az új kommunikáció legfontosabb kifejezése a "bukott párt". A március 21-én kiadott közleményben ötször szerepelt ez a szókapcsolat, Navracsics Tibor egy aznapi sajtótájékoztatón legalább háromszor kimondta, másnap Szijjártó Péter szóvivő kétszer, hétfőn pedig Orbán Viktor legalább háromszor sütötte el. A Fidesz különböző helyeken nyilatkozó politikusai több helyen is ugyanezt sulykolták, Navracsics például azt mondta a parlamentben, hogy "az MSZP és a miniszterelnök megbukott, de a hatalomról nem tudnak lemondani".

Az [origo] utánanézett, hogy azelőtt hányszor nevezték bukott pártnak az MSZP-t a fideszesek. Az MTI archívuma szerint az idén egyszer sem, 2006 óta pedig egy alkalommal: 2008 októberében Szájer József, a Fidesz EP-képviselője titulálta bukott pártnak az MSZP-t uniós tisztségek betöltésével kapcsolatban. 2006 óta egyszer egyébként a Fideszt is nevezték bukott pártnak: 2006-ban Kóka János akkori gazdasági miniszter, nem sokkal a Fidesz választási veresége után.

Az MSZP vetett véget a zavarnak

A Fidesz kommunikációját az MSZP múlt heti folyamatos kudarcai billentették helyre. Miközben újabb és újabb lehetséges kormányfőjelöltek nevei bukkantak fel a sajtóban, a komolyan szóba jövő jelöltek - például Surányi György - nem vállalták a felkérést. A zátonyra futó MSZP-SZDSZ tárgyalásokkal párhuzamosan a Fidesz politikusai azt kezdték hangsúlyozni, hogy a kormányfő személyétől függetlenül csak gyenge kormány alakulhat, ha nem lesznek előre hozott választások. Bármilyen jelölt neve merül fel a mostani helyzetben, az gyenge kormányt eredményez, egy erős kormány felállításának feltétele az előre hozott választás - mondta például Orbán Viktor vasárnap. Az MSZP "és annak hol kívül, hol kormányon belüli szövetségese, az SZDSZ összeroppant a kormányzás súlya alatt, és ma már nem tudnak kormányozni" - hangsúlyozta Orbán.

Ezzel egybecseng Szijjártó Péter pártszóvivő szombati nyilatkozata: a múlt heti kudarcok után már meg tudta indokolni, miért tartja a Fidesz bukott pártnak az MSZP-t. A szocialisták nem csak saját magukat, hanem egész Magyarországot lejáratják, így ezek után nem csodálkozhatunk azon, ha Magyarországra nem csak elrettentő példaként hivatkoznak világszerte, hanem nevetség tárgyává is teszik - jelentette ki Szijjártó. Szájer József pedig vasárnap így minősítette az eseményeket: "Jelen pillanatban az MSZP-nek az a nemzedéke szerepel le a politikai porondon, amelyik esetében (...) valami halvány remény volt arra, hogy a modern szociáldemokrácia megalapítójává válik Magyarországon."

Egyelőre nem világos, hogyan viselkedik majd a Fidesz Bajnai Gordonnal szemben, aki a hétvégén vált az MSZP és az SZDSZ kormányfőjelöltjévé. Navracsics Tibor hétfőn már bírálta őt a parlamentben, a Fidesz aznapi közleménye szerint pedig Bajnai kinevezésével csak annyi történik, hogy "az egyik üzletembert másik üzletember követi a miniszterelnöki székben".