Ha lemondott Gyurcsány - forgatókönyvek

Az államfő kezébe kerülhet a miniszterelnök-jelölés, ha Gyurcsány Ferenc lemond a kormányfői posztról, de végül a parlamentnek kellene rábólintania az új kabinetre. Ha Gyurcsány az MSZP vezetéséről mond le, rendkívüli pártkongresszust kellene összehívni.

Az MSZP elnökségi üléséről kiszivárgott, meg nem erősített információk szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondott, de még az sem világos, hogy a pártelnökségről vagy a miniszterelnökségről. A kormányfő lemondásának esetére az alkotmány ad forgatókönyvet, ha a pártelnökségről távozik, az MSZP alapszabályát kell fellapozni.

Ha a miniszterelnökségről:

Az alkotmány szerint a kormány megbízatása megszűnik a kormány vagy a miniszterelnök lemondásával, illetve ha a parlament konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal új miniszterelnököt választ. Az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalban marad a régi kabinet is, és gyakorolja az alkotmány szerint a kormányt megillető jogokat, de nem köthet nemzetközi szerződést, és csak akkor alkothat rendeletet, ha erre törvény ad felhatalmazást. Gyurcsány ugyanakkor megteheheti azt is, hogy teljesen visszavonul. Ebben az esetben egy, általa megjelölt miniszter helyettesítheti.

Ha a kormányfő lemond, az új miniszterelnök jelölésének joga a köztársasági elnök kezébe kerül. Az államfő elvileg bárkit jelölhetne, de a szokások szerint a parlament legnagyobb pártjának vezetőjét, illetve - ha van ilyen - a kormánykoalíció jelöltjét nevezi meg. A parlamentnek ezután meg kell vitatnia az új kormány programját, és annak elfogadásával - ez egyszerű többséget igényel - bizalmat ad az új miniszterelnöknek és kabinetjének.

A lemondás egyik módja az Országgyűlés feloszlatása is. Az Országgyűlésnek lehetősége van kimondania saját feloszlását. Ebben az esetben az új választásokig ügyvezető kormány marad hivatalban. Ezt vezetheti Gyurcsány, de technikai lehetőségként - ha a lemondás oka a saját pártja vezetésével olyan mértékben romlott meg a helyzete, hogy átmeneti időre sem akarja vagy képes vezetni a kormányt - megbízhatja a kabinet valamely tagját helyettesítésével vagy még a lehetséges még az Országgyűlés feloszlatása előtti lemondása, esetleg az azt megelőző konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal való távozása. Előbbi esetben az átmeneti időre az államfő, a második esetben frakciója jelölhet miniszterelenököt, aki az Országgyűlés feloszlatása után azonnal ügyvezető kormányfőként viszi a választásokig az ügyeket. Ez lehet eszköz az MSZP kezében arra az esetre, ha a választásokig miniszterelnök-jelöltjét szeretné helyzetbe hozni azáltal, hogy kormányfőként legyen lehetősége megnyilvánulni - viszont ebben az esetben is szükséges az Országgyűlés többségi szavazata, ám ez az esetleges választásokig hátralévő rövidebb időre és az állam működőképességének fenntartása céljából talán könnyebben megszerezhető.

Ha a pártelnökségről:

Az MSZP alapszabálya szerint az elnököt az elnökhelyettesek - jelenleg Szekeres Imre és Lamperth Mónika - teljes jogkörrel helyettesíthetik. Új elnököt csak a párt legfőbb döntéshozó szerve, a kongresszus választhat, a rendkívüli tisztújító kongresszust pedig a párt választmánya hívhatja össze. A kongresszus összehívásáról elvileg legalább 90 nappal a tervezett időpont előtt kell dönteni, de rendkívüli tisztújítás esetén az elnökségnek joga van ettől eltérni, vagyis elvileg egy hét alatt új elnököt lehet választani.