"Kialakult körülötte egy aura" - Gyurcsány Ferenc bukásának háttértörténete

December óta érett Gyurcsány Ferenc távozása a kormány éléről, de a miniszterelnök és környezete csak márciusban jutott el annak felismeréséig, hogy vége a történetnek. Gyurcsány elé egy vidéki tanácskozáson tették elé emberei a kormányfőcseréről szóló forgatókönyvet, ő pedig legszűkebb környezetével is csak a bejelentése előtti estén közölte, hogy távozik. Az [origo] utánajárt, hogyan született meg a döntés, amellyel Gyurcsány közel került a politikai megsemmisüléshez.

Lelép a színről

Március 20-án este a Gyurcsány-család második kerületi otthonában összegyűltek a miniszterelnök legközelebbi munkatársai és néhány régi bizalmasa. A kormányfő azért hívta meg őket, hogy közölje velük: másnap, az MSZP kongresszusán be fogja jelenteni, távozik a miniszterelnöki posztról. "Volt egy kis szokásos haverkodás az elején, majd amikor mindenki megérkezett, akkor a miniszterelnök hat mondatban közölte a döntését, utána pedig felolvasta a beszédét. Mi tettünk hozzá néhány észrevételt" - foglalta össze röviden a Szemlőhegy utcai házban zajlott találkozót az [origo]-nak az egyik résztvevő. Az évek óta a kormányfő mellett dolgozó forrásunk azt mondta, kicsordultak a könnyei a bejelentés hallatán, de nem lepődött meg.

Ezzel nem volt egyedül, a döntés ugyanis már hónapok óta érett, és téma volt Gyurcsány Ferenc környezetében - derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] folytatott a miniszterelnök szűkebb stábjának tagjaival az utóbbi napokban. Az interjúkat a távozási szándék bejelentését követően, de még a pártelnökségről való lemondás előtt készítettük. Forrásaink névtelenséget kértek, mert így szabadabban beszélhettek bizalmas részletekről.

Év eleji nekibuzdulás

A távozás az elmúlt hónapok során többször felmerült lehetőségként Gyurcsány Ferenc és informális tanácsadói körének találkozóin. Ezeken a nem hivatalos beszélgetéseken a miniszterelnök közeli munkatársai mellett régi bizalmasai - például Gál J. Zoltán korábbi kabinetfőnök és Szigetvári Viktor, az MSZP 2006-os kampányainak irányítója - is részt szoktak venni, és időnként csatlakozik hozzájuk Gyurcsány felesége, Dobrev Klára is. A találkozókat gyakran a család Szemlőhegy utcai házában tartják. "Ahogy a helyzet megkívánja" - mondta az összejövetelek gyakoriságáról az egyik rendszeres résztvevő, hozzátéve, hogy ezek "hosszabb távú, kitekintő" beszélgetések, de előfordul, hogy valamilyen konkrét ügyet tárgyalnak meg.

Tavaly év végén Gyurcsány túl volt a költségvetés sikeres - bár nem zökkenőmentes - elfogadtatásán, és az országot igyekezett biztosítani arról is, hogy az egyre mélyülő gazdasági válságban védőhálót biztosít a kormánya által szerzett IMF-hitel. A már akkor is nagy nyomás alatt lévő miniszterelnök tehát fel tudott mutatni viszonylagos eredményeket, informális tanácsadói körével pedig egy december közepén tartott találkozón a folytatáson gondolkodott. "Az volt a feladat, hogy különböző forgatókönyveket készítsünk. A legszélesebb skálán dolgoztunk, kezdve onnan, hogy miként lehet széleskörű támogatást szerezni a kormány mögé, egészen addig, hogy miniszterelnökcserét hajtunk végre" - idézte fel az egyik résztvevő.

Gyurcsány láthatóan az optimista forgatókönyvben bízott. December közepén több olyan nyilatkozatot is tett, hogy 2009-ben újraindítja korábban elakadt reformjait, és még Orbán Viktor Fidesz-elnököt is felhívta személyesen telefonon, hogy "üljünk le és beszéljük meg, mit tudunk közösen tenni az országért". Orbán némi hezitálás után nemet mondott erre, de Gyurcsány nem adta fel tervét, hogy új lendületet adjon kormányzásának.

Gyurcsány az időnként tanácsokat is adó feleségével

Az év végi ünnepeket a miniszterelnök a családjával együtt Ausztriában töltötte, ahol - egyik blogbejegyzése szerint - egy kis házat béreltek. Gyurcsány a naplójában azt is írta, hogy ilyenkor legfeljebb krimiket olvas, és "szó nincs tanulmányokról, elemzésekről", egyik közeli munkatársa szerint azonban téli szabadságát is arra szokta használni, hogy felkészüljön az előtte álló időre. "A miniszterelnöknek régi szokása, hogy elmegy karácsony előtt, és csak január első napjaiban jön vissza. Visz magával egy halom olvasnivalót, majd amikor visszatér, találkozik a kabinettel, és teszünk neki stratégiai javaslatokat" - mondta forrásunk.

A lemondás gondolata ugyan Gyurcsány egyik munkatársa szerint decemberben és januárban is "ott volt az asztalon", de a téli szabadság utáni hetek azzal teltek, hogy - az informális találkozók egy másik rendszeres résztvevőjének megfogalmazása szerint - "a miniszterelnök a február 16-i programjára gyúrt". A kormányfő több munkatársa szerint is komolyan bízott abban, hogy a parlament tavaszi ülésszakának február közepi kezdetére időzített válságkezelő csomagja áttörést hozhat. Környezetének tagjai szerint ő személyesen is sokat dolgozott rajta, a program magját jelentő adóátrendezésen pedig különösen a Pénzügyminisztériumban folyt lázas munka. "Az ilyen csomagoknak az a sajátosságuk, hogy nem lehet őket nagyon széles körben készíteni, bár amúgy is minden kiszivárog. Így az történik, hogy az államtitkár bezárkózik egy szobába, és addig nem jön ki, amíg ki nem számolta azt, amit kell" - magyarázta a kormányfő stábjának egyik tagja.

A válság mint lehetőség

Nemcsak a csomagba vetett bizalom és a körülötte folyó munka volt azonban az oka annak, hogy a miniszterelnökcsere ötlete háttérbe szorult. "Januárban úgy láttuk, hogy az EP-választás előtt erre nem adódik lehetőség" - magyarázta Gyurcsány egyik munkatársa. "Nyilvánvaló volt, hogy a koalíciós szakítás után egy ilyen lépést csak akkor lehet megtenni, ha újra tudunk többséget szervezni a kormány mögé. Úgy ítéltük meg, hogy ennek most nincsenek meg a politikai feltételei. Azt gondoltuk, hogy sem az MDF-nek, sem az SZDSZ-nek nem érdeke, hogy változtasson a képleten, hanem inkább az, hogy megmutassa magát az EP-választáson."

Bíztak abban is, hogy a kormányfőre is igaz az a sok elemző által emlegetett elmélet, hogy a válság egyben lehetőség is. Gyurcsány egyik munkatársa szerint voltak olyan remények, hogy változni fog a kép azzal, hogy "van egy miniszterelnök, aki válságot kezel, tüzet olt". "Voltak illúzióink ezzel kapcsolatban" - jegyezte meg keserűen a március végi interjúban.

Válságkezelő programjának ismertetésekor

Február 16-án Gyurcsány közel egyórás beszédben mutatta be válságkezelő csomagját a parlamentben. Konkrét intézkedéseket sorolt, de olyan nagy szavakkal is dobálózott, mint hogy "ez a harmadik nagy reformprogram a rendszerváltozás után". Az elemzők kezdeti reakciója az volt, hogy a kormány végre jó irányba mozdul el, még ha nem is tesz elég merész lépéseket, a bejelentés után pár nappal pedig Gyurcsány arról beszélt az [origo]-nak adott interjújában, hogy az emberek már csak azért is hinni fognak a programjában, mert nincs más csomag a placcon.

"Napokon belül szétporlott"

Hamar kiderült azonban, hogy a kormányfő elszámította magát. Február 21-én a Reformszövetség is bemutatta programját, amelyet a közgazdászok többsége méltatott, ráadásul az MDF és az SZDSZ - amelyek közül valamelyik támogatására szükség lett volna a kormányzati csomag parlamenti elfogadtatásához - is felsorakozott mögötte. A Reformszövetség javaslatai elhomályosították a kormány csomagját, amivel tisztában voltak a miniszterelnök környezetében is. "Azt gondoltuk, a február 16-i csomagnak lesz egyfajta húzóereje, változtatni fog a közhangulaton, de ez napokon belül szétporlott" - magyarázta Gyurcsány egyik munkatársa.

Más kezdeményezések is rosszul sültek el. Gyurcsány személyes ötlete volt például az, hogy készüljön egy közös uniós mentőcsomag a globális válság által különösen sújtott Kelet-Európa számára. Ezzel érkezett a gazdasági válság miatt összehívott március elsejei informális EU-csúcsra, javaslatainak többségét - a 180 milliárd eurós segítségnyújtást és az euró bevezetésének könnyítését - azonban lesöpörték az asztalról.

Különösen kínos volt, hogy a régió egyes országai is tiltakoztak a közös kelet-európai mentőcsomag ellen, mondván, hogy ők nincsenek olyan rossz helyzetben, mint Magyarország. Gyurcsány munkatársai szerint utóbb mégis volt értelme az erőfeszítéseknek - a március közepi EU-csúcson döntés született az euróövezeten kívüli tagállamoknak járó anyagi segítség növeléséről -, de azt elismerik, hogy rosszul jött ki a miniszterelnök a helyzetből. A nemzetközi gazdasági sajtó például napokig emlegette a kudarcba fulladt magyar próbálkozást. Stábjának egyik tagja szerint Gyurcsány ugyan értette, hogy "ez miért volt hiba, de lelkileg nem rázta meg".