Leégett a Remete-barlangban lakó hajléktalan sátra

Feltehetően gyújtogatás miatt égett le egy hajléktalan férfi sátra a börzsönyi Remete-barlangban. Tavaly valakik már felgyújtották a hajléktalan férfi sátrát. Egy feljebb fekvő barlang is lakott, ott 16 éve él egy agrármérnök végzettségű hajléktalan. A barlangokban a középkorban remeték éltek.

Vélhetően gyújtogatás miatt égett le egy hajléktalan sátra szerdán a börzsönyi Remete-barlang bejáratánál - közölte Dobos Sándor, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatának területfelügyelője. A tűzoltósági és rendőrségi vizsgálat még nem állapította meg a szándékosság tényét.

Az élő természetben elhanyagolható rongálás keletkezett, védett természeti értékekben pedig nem esett kár. A sziklákra rakodó korom eltávolítása ugyanakkor mintegy 300-350 ezer forintos költséget jelent a Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, míg a hajléktalan összeégett tárgyainak - 100-120 ezer forintba kerülő - elszállítása a terület vagyonkezelőjének, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek a feladata - közölte a területfelügyelő.

A természetvédelmi őrszolgálat tagjának elmondása szerint a II. és III. kerületi tűzoltók a tűz fellángolása utáni fél órán belül kiértek a helyszínre, újabb 30 percen belül pedig már el is oltották a kis felületre kiterjedő tüzet.

Dobos Sándor azt mondta, a Remete-szurdokban található barlang bejáratát 2004 óta elfoglaló hajléktalan fóliából épített sátrát tavaly ismeretlen tettesek szándékosan leégették. A szurdok egyik magasabban fekvő barlangjában már 16 éve lakik egy agrármérnöki végzettséggel rendelkező hajléktalan is - tette hozzá.

A területfelügyelő szerint a magyar jogrend alapján az "egyértelműen a szociális háló felkarolására szoruló, önhibáján kívül hajléktalanná vált férfit" semmilyen törvényes módon nem lehet a terület elhagyására bírni.

A Budai Tájvédelmi Körzet részének számító terület fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll. A Remete-barlang "kőfülkéje" az ősidők óta lakott, a barlang alját borító agyagból az 1960-as években paleontológiai és embertani maradványokat rostáltak ki, a feltárását azonban - anyagi okokból - eddig nem sikerült befejezni. A középkorban feltételezhetően remeték laktak a barlangban, amire az elnevezés mellett a máriaremetei kegytemplom közelsége is utal.