Vállalná a közelharcot Balázs

Ahol nagy a verseny, ott hallatjuk a hangunkat, ahol figyelni kell, onnan információkat szerzünk, a filléreket számoló minikövetségeket pedig bezárjuk - az [origo] által megkérdezett befolyásos magyar diplomaták szerint ebbe az irányba viheti el a magyar külpolitikát az új külügyminiszter, Balázs Péter által a héten bejelentett követségi átalakítás. A rendszer letisztítását segítené, ha a Külügy végre megfogalmazná, mi Magyarország érdeke külföldön.

"Nem azt mondom, hogy úgy rossz, ahogy van, de lehetne jobban is csinálni" - mondta az [origo]-nak Balázs Péter leendő külügyminiszter arról, miért szabná át a magyar külképviseleti hálózatot. Balázs pénzhiány miatt nyúlna hozzá a követségi rendszerhez, régóta szükséges lépések megtételét tervezi. Arról ugyanakkor nem akart beszélni, milyen hatékonysági problémákkal küszködik a jelenlegi külképviseleti hálózat.

Elképzeléseiről Balázs szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt is beszélt. Az átalakítást akkor főként pénzügyi problémákkal magyarázta. A kormány eddig 3,5 milliárd forintot vont el a Külügyminisztérium költségvetéséből, a forint gyengülése pedig 5 milliárdos vesztéseget okozott a tárcának - állította. Az árfolyamvesztés oka, hogy a Külügyminisztérium költségvetését 245 forintos euróval tervezték, miközben az árfolyam 300 forint körül jár.

Balázs terveiről annyit lehet tudni, hogy a külképviseleti hálózaton belül három kört határozna meg. Konzulok a világ minden részén lennének, ők segítenének a bajba jutott magyarokon. Ennél szűkebb körbe tartoznának azok az országok, ahol Balázs szerint "tudnunk kell, hogy mi történik". Az itt dolgozó diplomaták információkat, elemzéseket küldenének. A legszűkebb körben - ahol a miniszter-jelölt szerint "hatni akarunk az eseményekre" - jól felszerelt nagykövetségeket kell működtetni. Nagykövetségekre többek között az EU- és NATO-tagállamokban, a szomszéd országokban, illetve a feltörekvő országokban van szükség.

Több egykori nagykövet is azt mondta az [origo]-nak, szükség lenne a Balázs által felvázolt átalakításokra, a magyar követségi hálózat ugyanis - amelyet 1990 óta nem vizsgáltak felül - nem működik hatékonyan. Székely Árpád, a Gyurcsány-kormány korábbi moszkvai nagykövete azt mondta: a hatékonyság hiányát általában az okozza, hogy például az EU-ban dolgozó magyar diplomaták nem tudnak bizalmas információkat szerezni arról, hogy az egyes tagállamok, partnerek mit gondolnak egy-egy problémáról.

A jelenleg a Trigránitnál dolgozó Székely példáként hozta fel, hogy a tavalyi uniós energiastratéga kidolgozásánál szerinte a magyar diplomaták csak későn kapcsolódtak be a tárgyalásokba, így nem tudtak időben reagálni arra. Székely szerint ebben szerepet játszott az is, hogy a hazai államigazgatás nem túl hatékony a magyar érdekek megfogalmazásában, így a minisztériumok sem tudnak időben megfelelő feladatokat megfogalmazni az egyes nagykövetségek számára.

Nem tisztázzuk, mi az érdekünk

Székely problémának tartja azt is, hogy a magyar külpolitika a saját érdekek megfogalmazása helyett még mindig globális külpolitikára van berendezkedve, vagyis olyan helyeken is van nagykövetségünk, ahol arra semmi szükség. Magyarországnak 118 külképviselete van, miközben Finnországnak például csak 60 - mondta Székely, aki szerint semmi szükség olyan latin-amerikai, ázsiai követségekre, ahol mindössze egy-két ember dolgozik. Ezekre presztizs okok miatt sincs szükség, ráadásul Magyarország nem olyan gazdag ország, hogy ezeket fenn tudná tartani - fogalmazott Székely.

Ugyancsak rossznak tartja az erőforrások elosztását egy meghatározó NATO-tagállamban korábban vezető beosztásban dolgozó egykori diplomata. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó diplomata szerint a jelenlegi külképviseleti hálózat nem igazodik az ország külpolitikai célkitűzésihez, az erőforrásokat pedig nem a külkapcsolat fontossága alapján osztjuk el.

Több a számunkra nem fontos országban egy-két emberes látszatjelenlétünk van - mondta forrásunk. Hasonlóan fogalmazott bizottsági meghallgatásán Balázs Péter is, aki azt mondta: "nincs szükség olyan külföldön fenntartott üres épületekre, amelyekben két ember filléreket számol". Ezekben az országokban akár az is elképzelhető lenne, hogy más uniós országokkal közösen tartanák fenn képviseletet. Akár a szlovákokkal és a csehekkel is működtethetnénk közös képviseletet - fogalmazott forrásunk.

A neve elhallgatását kérő volt diplomata szerint probléma az is, hogy a kevés erőforrást - embert, pénzt - koncentrálunk több fontos, NATO, illetve EU-tag országba. Szerinte ezekben a nyugati országokban rendkívül erős verseny van, így csak akkor tudunk eredményeket elérni, ha a legjobb embereket küldjük ide, illetve több pénzt is koncentrálunk ezekre a helyekre. Forrásunk szerint a gazdasági válság közepette ezekben az országokban az lenne a magyar diplomácia feladta, hogy visszaállítsa az ország iránti gazdasági bizalmat, illetve tudatosítsa, hogy Magyarország nem a probléma része.

Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője az [origo]-nak azt mondta: Balázs Péter a minisztériumban a pénteki állománygyűlésen ismertette az elképzeléseit. A szóvivő szerint a tárca korábbi vezetése alatt is készületek tervek a külügyi hálózat racionalizálásáról, Szelestey szerint azonban ezeket pénzügyi szempontok motiválták. A Népszabadság március végén a korábbi tervekről azt írta, hogy akár a képviseletek 25-30 százalékát is bezárhatják. A lap szerint ez olyan városoknál jöhet szóba, ahol több magyar képviselet is működik, ilyen például Párizs, Genf vagy Brüsszel. Felvetődött a lap szerint olyan távoli nagykövetség létjogosultsága, mint Iszlámábád, Ramallah, Tripoli vagy Nairobi.