Bajnai óvatosabban szorít meg Bokrosnál

Több ponton is megköti az alkotmány Bajnai Gordon kezét a vasárnap kihirdetett megszorításokkal kapcsolatban. Nem véletlenül ismételte meg a miniszterelnök többször, hogy mindent alkotmányosan fog levezényelni: tizennégy éve a Bokros-csomag egyes elemei elbuktak az Alkotmánybíróságon. Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász szerint ugyan keresztülvihetőek a célok, de ez azt jelentheti, hogy néhány fontos lépésből egy évig nem lesz semmi.

Bajnai azt ígéri, ügyelni fog az alkotmányra

Számos alkotmányos buktatót rejtenek a Bajnai Gordon miniszterelnök által vasárnap ismertetett kormányprogram célkitűzései: ha a megszorításokat nem elég körültekintően vezénylik le, könnyen az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítő határozatai vethetnek véget a válság kezelésére szánt intézkedéseknek. Bajnai ugyanis hozzányúlna többek között a szociális támogatásokhoz, a gyeshez és a gyedhez, illetve a nyugdíjakhoz, ahogy ezt 1995-ben Bokros Lajos is tette. A Bokros-csomag idején azonban az intézkedések egy részét végül elkaszálta az Ab.

Az új miniszterelnök láthatóan törekszik ennek a hibának az elkerülésére: már a program ismertetésénél többször elismételte, hogy intézkedései az alkotmányosság keretein belül fognak mozogni. Múlt szerdai találkozójuk után Sólyom László köztársasági elnök is üdvözölte, hogy Bajnai nem akarja elhanyagolni az alkotmányosság kereteit a gazdasági szükséghelyzetre hivatkozva. Bajnai kezét azonban így igencsak megkötik az előírások, és hiába sürget azonnali változásokat, az alkotmány miatt egy éves kormányzása alatt sok átalakítás el sem kezdődik.

Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász, Lövétei István szerint alapvetően az időzítésre kell odafigyelnie Bajnainak, hiszen a bejelentett célok nem önmagukban lehetnek alkotmányellenesek, hanem akkor, ha túl gyorsan és váratlanul vezetik be őket. Annak idején a Bokros-csomagnak sem az egyes intézkedéseivel volt a baj, hanem azzal, hogy egyik napról a másikra léptek volna életbe - emlékeztetett Lövétei. 1995-ben az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy megfelelő időt kell biztosítani a nagy rendszerek átalakításánál azoknak, akiket a megváltozott helyzet érint.

Az alkotmány miatt marad a gyes és a nyugdíj

Nem lehet például azonnal lerövidíteni a gyes és a gyed maximális időtartamát: a Bajnai-kormány ezt 3 évről 2 évre csökkentené. Erre - a korábbi alkotmánybírósági döntések értelmében - körülbelül egy év felkészülési időt kell biztosítani, hogy csak azokat érintse a megváltozott helyzet, akik már annak ismeretében döntöttek a gyerekvállalás mellett. Bajnai Gordon ezért mondta vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy a megszületett gyerekeket ez már nem fogja érinteni, és az alkotmányosság alapján adnak majd időt a felkészülésre.

Ugyanez vonatkozik a nyugdíjrendszer átalakítására is: nem lehet radikálisan felemelni a nyugdíjkorhatárt, és nem lehet váratlanul átalakítani a nyugdíjszámítási rendszert, mert azt az alkotmánybírák könnyen érvényteleníthetnék. Bajnai ezért emelné csak 2012-től - amikor azonban ő már minden bizonnyal nem lesz kormányon -, félévente fokozatosan a nyugdíjba vonulás időpontját.

A kormány másik terve, a táppénz keresethez viszonyított 70-ről 60 százalékra való csökkentése szintén támadási felületet hagy. Lövétei István szerint ugyanis a társadalombiztosítás nem csak szolidaritási szolgáltatásként, de szerzett jogként is értelmezhető, és amennyiben az Ab emellett foglalna állást, úgy ezt a csökkentést sem lehetne egyik napról a másikra bevezetni. Ebben az esetben az is előfordulhatna, hogy a csökkentést túl nagynak ítélnék az alkotmánybírák, mivel az veszélyeztetheti a táppénzre kényszerülő, alacsony keresetű emberek megélhetését. "A 60 százalék szerintem a határon van, 50 százaléknál már biztos fel lehetne vetni az alkotmányossági kérdést, de lehet, hogy még a 60 százalékot is túl nagy csökkentésnek ítélné az Ab" - mondta Lövétei.

A részletekben van az ördög

Ha azonban Bajnai betartja a szükséges türelmi időket, akkor nem nagyon lehet elkaszálni a csomagját az alkotmányra hivatkozva - mondta az [origo]-nak az alkotmányjogász. Szerinte a részletesen kidolgozott javaslatokban még előfordulhatnak majd olyan elemek, amelyekbe elképzelhető, hogy bele lehet kötni az alkotmány alapján.

A megszorítások keretében csökkenteni fogják például az önkormányzatok támogatását, amelyek az alkotmányban meghatározott állami feladatokat látnak el. "Ha most mindent kihúznak alóluk, az az önkormányzatok alkotmányos működését gátolhatja" - példálózott Lövétei, hozzátéve, hogy ezt előre megjósolni nem lehet, hiszen mindez a konkrét javaslatokon, a részleteken múlik.

Szintén a részletek miatt lehet majd esetleg elkaszálni a Bajnai által tervezett új ingatlanadót - véli Lövétei, aki szerint nem véletlen, hogy ezt az adótípust eddig mindig alkotmányellenesnek minősítették. Nincs eléggé megalapozva annak az objektivitása, hogy milyen alapon és milyen ingatlanokra vethetnek ki ilyen adót, és ha a bevezetésig nem találnak egy elfogadható, védhető rendszert, akkor abba az Ab-nél bele fognak kötni - fogalmazott. A Bajnai-kormány 2010-ben már használná az ingatlanadót, noha Lövétei szerint 1 év biztosan nem elég arra, hogy egy ilyen új adó alkotmányosan megalapozott előkészítését elvégezzék.

A többi adó átrendezésével csak az lenne a baj, hogy amennyiben extra terhet jelentenének a vállalkozásokra, úgy szintén csak megfelelő türelmi idő után, a következő adóévben lehetne őket bevezetni. Mivel azonban a tervek között jelenleg adó-és járulékcsökkenések szereplenek, azok pozitív hatása miatt nem jelenthet alkotmányos problémát, ha már 2009-ben bevezetik őket. A tervek szerint negatívumot adótéren egyedül az áfa 20-ról 25 százalékra emelése jelent majd, "áfaemelés azonban még sosem sértett alkotmányt" - jegyezte meg Lövétei.

A befagyasztások mehetnek

Biztosan nem lesz alkotmányos probléma azokkal az intézkedésekkel sem, amelyek valamilyen extra állami támogatást, alapjoghoz nem kötődő juttatást fognak vissza vagy fagyasztanak be. Nincs ugyanis az alkotmányban semmilyen előírás arra, hogy például a nyugdíjat minden évben emelni kellene, illetve hogy 13. havi nyugdíjat vagy bért kellene fizetni: ezek az állam saját extra vállalásai - magyarázta Lövétei.

Ilyen alapon gond nélkül befagyaszthatóak a közszféra bérei, már 2009-ben is elhagyható a nyugdíjkorrekció, és azonnal le lehet építeni a gázár- és távhőtámogatást is. A további kiadáscsökkentések között szerepel a kormányprogramban a lakástámogatások megszüntetése, amely ugyanígy megvonható, csak visszamenőleg nem lehet elvenni az emberektől. A közmédia, illetve a tömegközlekedés, például a BKV vagy a MÁV támogatásainak csökkentése szintén nem sérthet alkotmányt Lövétei szerint, azokat akár azonnal is meg lehet vonni alkotmányos aggályok nélkül.