Készül a Fidesz a nagy ügyek leporolására

A kőröshegyi völgyhíd építését, a Malév és a Postabank eladását, valamint a Hospinvest tevékenységét vizsgálná hatalomra kerülése után a Fidesz. Varga Mihály, a párt alelnöke szerint annak néznének utána, kik jártak jól a jelenlegi kormány döntéseivel. Külön szervezetet nem hoznak létre a feladatra, de átnéznek mindent, amit fontosnak találnak.

"Világossá kell tenni, hogy egy következő kormánynak ki kell vizsgálnia minden jogsértést" - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke március végén a Jövőkép című könyv bemutatóján. Orbán a jelenlegi kormány tevékenységére utalt. Múlt héten több más fideszes politikus is arról beszélt, hogy számonkérésekre kell számítani az ellenzéki párt kormányra kerülése után.

Kellenek a nevek

Balsai István fideszes képviselő a Magyar Demokrata című hetilapnak azt mondta: a felelősségre vonások akár büntetőeljárást is jelenthetnek. Balsai szerint az ország felelőtlen eladósítása, illetve a 2006 őszi zavargások idején elkövetett brutális rendőri akciók miatt lehetnek számonkérések.

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke a Heti Válasznak azt mondta: "Nyilván lesznek ügyek, amelyek elévülnek, olyanok is, amelyek bizonyíthatók (...) Ezekről egytől egyig leltárt kell készíteni, és az emberek elé tárni a neveket." Kövér az [origo] kérdésére nem kívánt konkrét ügyeket említeni, mindössze annyit mondott, a kormányváltás után ki fog derülni, mire gondolt.

"Elszámolás helyett inkább a leltározás a megfelelős kifejezés, amit minden hivatalba lépő kormánynak meg kell tennie" - fogalmazott az [origo]-nak Varga Mihály, a Fidesz elnökségi tagja. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azt emelte ki, nem hiszi, hogy visszatetszést váltana ki a felelősségre vonások emlegetése. Szerinte egy új kormánynak kötelessége felülvizsgálni azokat a döntéseket, amelyek miatt az ország kontinensutolsó lett.

Az ügyek

Varga szerint a Fidesz utánanézne kormányra kerülése után annak, hogy a Hospinvest milyen szerződéseket kötött több önkormányzattal. A cég - amely április elején kért csődvédelmet - kórházak működtetését vette át az önkormányzatoktól. Varga mellett több, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó vezető beosztású fideszes politikus is olyan vállalkozásként említette a Hospinvestet, amelynek működését egy kormányváltás után érdemes lenne megvizsgálni. A kórházprivatizáció megítélése nem egyértelmű a párton belül. Kedden azért zárták ki véglegesen a pártból Csáki Zsigmondot, Heves polgármesterét, mert az általa vezetett önkormányzat magánkézbe adta a hevesi rendelőintézet működtetését.

A körmendi, a tapolcai és a mezőtúri kórházat - ezeket fideszes többségű önkormányzat irányítja - jelenleg is magáncég, a Hospinvestből kivált Medisyst Kft. működteti. A Fidesz szerint ezeket a szerződéseket még az előtt kötötték, hogy megszületett volna a párt kórházprivatizációt tiltó határozata. 

A Fidesz elnökségi tagja ezen kívül más ügyeket is megemlített, többek között a Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának privatizációját. A gazdaságot 2008-ban három sikertelen pályázat után 193 millió forintért adták el. Az ellenzéki pártok az eladás után azt állították, az államot 300 millió forintos kár érte, mert a földeket áron alul értékesítették. Azt is állították, hogy a nyertesnél 4-5 ajánlattevő is jobb árat ajánlott. Medgyasszay László KDNP-s képviselő az Országgyűlésben többször támadta a döntést, februárban pedig feljelentést is tett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint viszont a legjobb ajánlat nyert.

Vizsgálná a Fidesz a Malév eladását is. A magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt, amely további 20 millió euróval - 5,033 milliárd forinttal - tőkét emelt a cégben. A társaság a privatizáció után is pénzügyi problémákkal küszködött, februárban a dolgozók béreinek kifizetése okozott problémát. A légitársaság eladása miatt több parlamenti kérdést és interpellációt intézett a Fidesz a kormányhoz, ezekben azt állították, hogy a privatizációval rossz döntés született, mivel a befektetőről kiderült, hogy mégsem rendelkezik elegendő tökével, ráadásul kifogásolták, hogy az eladásról szóló szerződés nem nyilvános.

Az elmúlt évek privatizációi közül kifogásolja a Fidesz a Postabank eladását is. A magyar pénzintézetet 101 milliárd forintért az Erste Bank vette meg 2003 szeptemberében. Az eladás után a Fidesz támadta a kormányt. Papcsák Ferenc parlamenti képviselő a tranzakció törvényességét kérdőjelezte meg, szerinte nyilvános ajánlattétel nélkül történt az eladás. Rogán Antal országgyűlési képviselő a pénzügyminisztert azért interpellálta a parlamentben, hogy megtudja, a bank vezetése az eladás után miért kapott sikerdíjat. A Veres János vezette Pénzügyminisztérium azt közölte: törvényes volt az eladás, a tranzakció során többször egyezettek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, ráadásul a tárca szerint a törvény ebben az esetben nem írt elő nyilvános ajánlattételt.

Jó támpont az ÁSZ

Az [origo] által megkérdezett fideszes politikusok több olyan ügyet is említettek, amelyben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) marasztalta el a kormányt. A kőröshegyi völgyhíd megépítése után az ÁSZ azt állapította meg, hogy sem műszaki, sem gazdasági indokkal nem igazolható a beruházás. Kockázatosnak nevezte több jelentésében az ÁSZ a ppp-konstrukcióban - a public private partnership rövidítése, ami a közszféra és a magánszféra együttműködését jelenti - megvalósuló építkezéseket. A Fidesz a ppp-beruházások közül börtönök, kollégiumok és az M6-os építését kifogásolja. A fideszes képviselők ebben a parlamenti ciklusban 46 olyan kérdést tettek a kormánytagoknak, amelyekben a ppp-konciók felöl érdeklődtek a kormánytagoknál. "Nem arról van szó, hogy vissza akarjuk bontani ezeket, de érdemes lenni utánanézni, milyen magánvagyon-gyarapodással jártak ezek a beruházások" - fogalmazott Varga.

Több vezető fideszes politikus is azt mondta az [origo]-nak, a Keller-féle közpénzügyi államtitkársághoz hasonló szervezet létrehozásában nem gondolkodnak. A számonkérések kivitelezéséről annyit mondtak, minden tárcánál működik belső ellenőrzés, az átadás-átvétel után ezek fogják átnézni az ügyeket, és amennyiben bűncselekményre utaló nyomokat találnak, akkor feljelentést tesznek.

A kormányok általában hivatalba lépésük első két évében szoktak az ÁSZ megállapításaira támaszkodni, az elmarasztaló megjegyzések ugyanis még az előző ciklusra vonatkoznak - mondta az [origo]-nak Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Az ezt követő években azonban már nem fogadják meg a számvevőszák javaslatit - mondta Kovács, aki 1997 óta az ötödik kormány alatt vezeti a számvevőszéket. Az ÁSZ legfrissebb jelentése szerint 2007-ben még az ÁSZ javaslatainak csak 10 százalékával nem foglalkozott a 2006-ban megválasztott kormány, 2008-ra már 18 százalékra ugrott ez az arány.

Többször hivatkozott az ÁSZ-vizsgálatok fontosságára a Magyar Narancsnak adott 2003 márciusi interjúban Keller László közpénzügyi államtitkár is, aki a Medgyessy-kormány megalakulása után több, az Orbán-kormány tevékenységével kapcsolatos vizsgálatot indított. A Keller vezette államtitkárság olyan szerződések miatt tett feljelentést, amelyeket a kancellária kötött az Orbán-kormány idején több, a Fideszhez kötődő céggel. Kellerék például a Fidesz 1998-as kampányát szervező Happy End Kft. állami megrendeléseit kifogásolták, illetve támadták az Országimázs Központ tevékenységét is. Keller szerint a stadionbeléptető-rendszerek beszerzése kétmilliárd forint kárt okozott, a Magyar Fejlesztési Bank autópálya-építésekre vonatkozó szerződései pedig egymilliárd forintos kárt okoztak. Az akkor Polt Péter vezette ügyészség azonban bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette ezekben az ügyekben az eljárást.