Fantomok és világmegváltók - ismerje meg az EP-be tartó pártokat!

Bírálói szerint az Európai Parlament drága és fölösleges hivatal. Támogatói szerint viszont ez az egyetlen testület az EU-ban, amelyet közvetlenül választottak a polgárok, és fontos szerepe van az unió működésének ellenőrzésében. Magyarországon majdnem kéttucatnyi párt kíván elindulni a június 7-i választáson, köztük új kezdeményezések, már-már elfeledettnek tűnt formációk és teljesen ismeretlen csoportosulások. Az induláshoz május 8-ig kell összeszedni legalább 20 ezer kopogtatócédulát.

785-en vannak, 736-an lesznek

Sóhivatal, politikai temető vagy 492 millió európai polgár képviseletére választott felelős testület - sokféle, élesen különböző vélemény él az Európai Parlamentről (EP), amelynek képviselőit június 4. és 7. közt - Magyarországon a szokásoknak megfelelően 7-én, vasárnap - választják meg. Ennek oka, hogy bár az EP az Európai Unió egyetlen olyan szerve, amelyet közvetlenül a polgárok választanak meg, a szerződések még mindig erősen korlátozzák hatalmát.

Hogyan született az EP?

Az EP elődje az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Közgyűlése volt, amely 1952-ben ült össze először, tagjait pedig a hat ESZAK-tagállam parlamentjei delegálták. 1958-ban a közgyűlés hatáskörét kiterjesztették az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom szerződéseire is. Ekkortól Európai Parlamentáris Gyűlés néven emlegették, majd 1962-től lett Európai Parlament. A képviselőket 1979-től választják közvetlenül, öt évre.

Hány képviselő dolgozik az EP-ben?

A testület létszáma minden alkalommal nőtt, amikor új tagállamok csatlakoztak az unióhoz, egészen a jelenlegi 785 főig. A nizzai szerződés értelmében 2009-ben már csak 736 képviselő lesz, és a létszám a jövőben sem nőhet 750 fölé. A legtöbb, 99 képviselője Németországnak van, míg a legkisebb Málta mindössze 5 képviselőt küldhet az EP-be. Magyarországnak a jelenlegi rendszerben 24 képviselője van, 2009-től azonban már csak 22 lesz.

Mit tehet az EP?

Az EP kevés dologról dönthet egyedül, leginkább csak kezdeményezheti, hogy valamilyen kérdésben induljon meg a jogalkotás. Egyes érzékeny kérdésekben - adóügy, mezőgazdaság-politika - csupán tanácsadóként nyilváníthat véleményt, ezt nevezik konzultációnak. Az 1992-es maastrichti szerződés óta azonban létezik az úgynevezett együttdöntési eljárás is, amelyben az EP és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács egyetértése szükséges a jogszabályok megszületéséhez.

A legfontosabb, ezzel a módszerrel megszülető döntés az EU költségvetésének elfogadása. Az EP és az Európai Tanács együtt alkotja az unió költségvetési hatóságát, amely hétévenként dönt a közösség költségvetésének főbb irányairól, illetve minden évben meghatározza a konkrét kiadásai és bevételi számokat, majd a költségvetés végrehajtását is az EP felügyeli. A parlament ellenőrző funkcióját erősíti az is, hogy vizsgálóbizottságokat állíthat fel, amely felléphet a tagállamok ellen, ha azok megsértik vagy nem megfelelően alkalmazzák a közösségi jogot.

Az EP strasbourgi épülete

Milyen frakciók vannak az EP-ben?

Az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzetek, hanem politikai pártok szerint rendeződnek frakciókba, bár az adott ország számára fontos ügyekben gyakran együttműködnek. A legnagyobb képviselőcsoport jelenleg a jobboldali Európai Néppárt-Európai Demokraták (EPP-ED) frakciója, ehhez tartoznak például a Magyarországról megválasztott fideszes és MDF-es képviselők. A második legnagyobb frakció az Európai Szocialistáké, itt foglalnak helyet az MSZP képviselői.

Az EP egyik legtöbbet bírált szokása, hogy a Brüsszelben működő testület havonta felkerekedik, és négy napra elutazik Strasbourgba a plenáris ülésre. Ez az eljárás meglehetősen drága, hiszen az utazási és szállásköltségek mellett az EU még a parlamentnek otthont adó épületet is bérli. A vándorlást azonban az 1997-es amszterdami szerződés írja elő, és addig biztosan nem lehet megváltoztatni, amíg életbe nem lép az intézményi reformokról szóló lisszaboni szerződés.

Ki indulhat az EP-választáson?

Ahhoz, hogy egy párt elindulhasson a magyarországi EP-választásokon, 20 ezer ajánlószelvényt - más néven kopogtatócédulát kell összegyűjtenie és leadnia május 8-ig. Ez viszonylag kis szám, hiszen egy országgyűlési választáson legalább 136 ezer cédula kell ahhoz, hogy egy párt minden körzetben jelöltet állíthasson. Az EP-választáson tehát olyan pártok is el tudnak indulni, amelyeknek a parlamenti voksoláson esélyük sem lenne (a választáson indulni kívánó pártok listáját cikkünk második oldalán olvashatja). A kopogtatócédulákat már kipostázták a választóknak, és csatoltak hozzájuk egy értesítőt is, amelyen fel van tüntetve, hogy az adott személy hol tud majd szavazni június 7-én.

Hány mandátumot osztanak ki Magyarországon?

Az EP-választáson Magyarország egész területe egyetlen választókörzet, amelyben összesen 22 mandátumot lehet megszerezni. A választók egy listát választhatnak, a képviselői helyeket pedig arányosan osztják el az ötszázalékos küszöböt elérő pártok közt. Ehhez az úgynevezett d'Hondt-formulát alkalmazzák: lényege, hogy oszlopokba rendezik az egyes pártok által elért szavazatokat, illetve a szavazatszám felét, harmadát, negyedét stb. Az így kapott táblázatban megkeresik a legnagyobb számot, és az a párt, amelyik oszlopában szerepel, kap egy mandátumot. A sort egészen a 22. számig folytatják, amíg minden mandátum el nem fogy.

Mennyit keresnek az EP-képviselők?

A magyar szabályok szerint az európai parlamenti képviselőket havi bruttó 1,2 millió forint tiszteletdíj illeti meg, ami mellé a nyelvtudásuk alapján kaphatnak kiegészítést: egy középfokú, C típusú nyelvvizsga 150 ezer, egy felsőfokú C típusú 251 ezer forintot ér havonta. Az EP emellett még havonta 4202 euró (mintegy 1,2 millió forint) általános költségtérítést fizet a képviselőknek, illetve kifizetik a vonat- vagy repülőjegyeinek árát, évente legfeljebb 4148 euró értékben. A plenáris és a bizottsági ülések napjaira emellett 298 euró napidíj is jár.