Degeszre kereshetjük magunkat a disznókórral

Már kétmilliárdot elköltött az állam vakcinafejlesztésre a nagy üzlet reményében, de eddig csak egy titokzatos és egy meg nem erősített szerződést kötöttünk. Magyarország oltóanyag nagyhatalom lenne, amihez az adottságai megvannak, és jó kitörési pontot jelenthet a sertésinfluenza, de nehéz lesz versenyezni  a gyógyszermultikkal.  

Magyar oltóanyag

A Mexikóból kiindult sertésinfluenza-járvány csütörtökig feltételezhetően 159 halálos áldozatot követelt a közép-amerikai országban, további 2500 ember pedig megbetegedett. Mexikón kívül az USA-ban a legsúlyosabb a helyzet, itt már 91 megbetegedésről tudnak és van egy halálos áldozat is. Az új típusú influenza szerdára megjelent több európai országban, Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban is. (A vírus terjedéséről részletesen itt olvashat.)

A járvány kirobbanása után - hasonlóan a madárinfluenza 2005-ös elterjedéséhez - azonnal megindult a verseny a betegség elleni oltás kifejlesztésért. A helyzet jelenleg még súlyosabb is, mert megjelent a vírus emberről emberre terjedő változata, míg a madárinfluenzánál ez nem történt meg, akkor csak szárnyasok fertőzték meg az embereket.

Mi a vadból csináljuk

"Magyarország oltóanyag nagyhatalomnak számít" - mondta a héten többször is Bujdosó László korábbi tiszti főorvos, az esetleges világjárványok miatt szükséges intézkedéseket koordináló bizottság elnöke. Magyarországon állami támogatással egy magáncég, az Omnivest Kft. állít elő oltóanyagot. Ez ritkaság Európában - csak Románia tud hasonlót, de a román technológiát a gyakorlatban még nem próbálták ki -, az országok többsége ugyanis multinacionális gyógyszercégektől rendel oltóanyagot.

Bujdosó azzal is büszkélkedett, hogy Magyarország talán az egyetlen olyan ország a világon, amely az úgynevezett vadvírusból, azaz a fertőző vírustörzsből képes oltóanyagot előállítani. A vadvírussal veszélyesebb dolgozni, de ezzel hamar, már 8-12 hét alatt előállítható az oltóanyag. A gyógyszercégek többsége ezzel szemben a vírusnak csak egy legyengített komponensét használja fel. A bonyolultabb, hosszabb ideig - akár 4-6 hónapig - tartó eljárást a nagy cégek azért választják, mert az célzottabb, így szerintük kevesebb mellékhatást okozó vakcina előállítását teszi lehetővé.

Hogy melyik a hatékonyabb módszer, azt nem lehet eldönteni és sem Bujdosó, sem több, vakcinagyártással foglalkozó nemzetközi gyógyszercég képviselője nem akart véleményt mondani erről az [origo]-nak. A vakcinák hatékonyságát ugyanis csak bonyolult klinikai vizsgálatok után vagy egy világjárvány alatt lehetne felmérni.

Lehet, hogy az üzbégeknek is kellett a magyar anyag

Magyarország már a madárinfluenza-járvány idején is ezzel a speciális módszerrel gyártott vakcinát, illetve a sertésinfluenza ellen is ezzel szeretnénk dolgozni. Hiába azonban az egyedülálló technika, arra a kormány várakozásai ellenére nincs nagy kereslet. A madárinfluenza elleni vakcina kifejlesztése előtt, 2005-ben Rácz Jenő akkori egészségügyi miniszter azt mondta: az állam beszáll a vakcinafejlesztésbe, mert abból akár 500 milliárd forintos haszna is lehet a költségvetésnek. Az állam akkor az Omnivest Kft. nevű céggel szerződött a fejlesztésre, amire 2 milliárd forintot adott, a vakcina pedig 2006-ban el is készült.

A kormány azonban eddig egyetlen országnak tudta eladni az oltóanyagot: 2008 novemberében az egyiptomi Vacsera cég vette meg a magyar fejlesztést. Azt azonban máig nem lehet tudni, hogy mennyi bevétel származott ebből az ügyletből, mert sem a cég, sem a kormány nem árulja el.

Az Omnivest a pályázaton elnyert állami milliárdokért cserében azt vállalta, hogy minden üzlet után a bevétel 14 százalékát visszafizeti az államnak, ebből 10 százalék a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz (NKTH), 4 százalék az ÁNTSZ-hez folyna be. Az NKTH az egyiptomi üzlet után, tavaly novemberben az [origo]-nak azt mondta: az Omninvest decemberben fizeti be a pénzt, az összeget akkor fogják nyilvánosságra hozni. Decemberben viszont már azt mondták, a cég várhatóan június után fog elszámolni a bevétellel. (A kormány hallgatásáról itt olvashat bővebben.)

Az Omninvest márciusban azt közölte: a befizetésről nem akarnak beszélni, illetve azt sem árulták el, mely országokkal tárgyalnak. Bujdosó viszont úgy tudja, Üzbegisztánnal is kötöttek üzletet. Az Omninvest szóvivője, Németh Zsolt szerdán az [origo]-nak elismerte, hogy tárgyaltak az ázsiai országgal, további részleteket viszont nem akart mondani. Bujdosó szerint a magyar technikával azért nehéz házalni, mert a vakcinákat főként a nagy nemzetközi gyógyszercégek állítják elő, az országok többsége pedig tőlük vásárol. A nagy gyártókkal viszont a magyar cég nem tudja felvenni a versenyt, azok ugyanis jóval nagyobb összegeket fordítanak reklámra - állította Bujdosó.

Mathiasz Dóra, a londoni székhelyű GlaxoSmithKline (GSK) magyarországi vállalatának orvos-igazgatója szerint az Omninvest helyzetét nehezíti, hogy a cég nem a vakcinát adja el, hanem a gyártási technikát, ami jóval drágább. Költségesebb egy gyárat építeni, mint megvenni az oltóanyagot - mondta Mathiasz, aki szerint a nemzeti gyártás nem éri meg. A GSK szerint az is mellettük szól, hogy az óriási kapacitásuk miatt évtizedek óta milliós nagyságrendben gyártanak, több mint száz országba szállítanak.

Az Omninvest mégis bízik a magyar stratégiában. Németh azt mondta, a nemzeti gyártás azért éri meg, mert így az adott ország nincs kiszolgáltatva a nagy gyártóknak. Az Ominvest szóvivője szerint elképzelhető, hogy egy világjárvány esetén például az USA addig nem engedélyezi a külföldi szállításokat, amíg az országban lévő multinacionális cégek nem elégítik ki az amerikai igényeket. Az Omnivest véleményét osztja az Egészségügyi Világszervezet is.

Az [origo] szerette volna megtekinteni a vakcinagyártó technikát az Omninvest pilisborosjenői üzemében, ehhez azonban a cég nem járult hozzá. Szintén nem kaptunk engedélyt annak az Országos Epidemiológiai Központban (EPK) található vírusbanknak a bejárásra, ahol a vírust az Omininvestnek való átadás előtt előkezelik. Melles Márta, az EPK főigazgatója azt mondta: nem nyilvános az ott végzett munka, de mág a vírusbank helyszíne sem tartozik a nyilvánosságra.