Kevesen választják az emelt szintű érettségit

Magyar nyelv és irodalom, valamint magyar, mint idegen nyelv írásbelikkel elkezdődtek hétfőn az érettségi vizsgák. Középszinten három, emelt szinten négy óráig tart a vizsga, a diákok pedig maguk oszthatják be az időt a különböző feladatok megoldására. Az emelt szintű vizsgák száma visszaesett a 2005-ös szintre, mert az egyetemek és főiskolák nem követelik meg a magasabb szintű vizsgát.

A diákok inkább a középszintet választják

Hétfő reggel 8 órakor a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbelikkel megkezdődtek a tavaszi érettségi vizsgák. A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatlapra 60 percet, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 percet kapnak. (A vizsgasor megoldásait délután olvashatja az [origo]-n.)

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 240 perces. A vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll, az érettségizők a rendelkezésére álló időt maguk oszthatják be, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A magyar, mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc, az emelt szintűé 240 perc.

Az első vizsganapon magyar nyelv és irodalomból középszinten 1179 helyszínen 93650 diák, emelt szinten 43 helyszínen 1416 diák vizsgázik. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 47 helyszínen 88-an, emelt szinten 4 helyszínen 35-en érettségiznek.

Összesen 25 ezer emelt szintű érettségit tesznek idén a diákok, vagyis az emelt szintű érettségik száma visszaesett a 2005-ös szintre - írja a Népszabadság. 2005-ben vezették be a kétszintű érettségit, a következő évben 46 ezren vizsgáztak emelt szinten, azóta azonban folyamatos a csökkenés. Hiller István oktatási miniszter a Népszabadságnak ezt azzal magyarázta, hogy az egyetemek és a főiskolák nem követelik meg a magasabb szintű vizsgát. Ahol viszont kérik, sokan vizsgáznak emelt szinten.