Benőtt sok bűnöző feje lágya, mégis ijedezünk tőlük

32 ezerrel kevesebb bűncselekményt követtek el Magyarországon az év első negyedében, mint egy évvel korábban, a magyarok szerint mégis siralmas a közbiztonság. A rendőrségi statisztika és az emberek biztonságérzete közötti ellentmondásnak sokféle oka van, az ijedős nyugdíjasoktól a túlkoros bűnözőkön át a kozmetikázott statisztikákig. A rendőrségi munka javulása nem szerepel az okok között.

A közbiztonság érzetén nem tudtak változtatni

A Századvég-Forsense áprilisi felmérése szerint a magyarok tényleg nem érzik biztonságban magukat. A válaszadók 100-as skálán csak 37 pontot adtak a hazai közbiztonságra. Különösen pesszimisták voltak a főváros lakói (35 pont), illetve a falvakban élők (36 pont). A megkérdezettek 45 százaléka szerint a helyzeten a bűnözés szigorúbb büntetésével lehetne javítani, a mindenkori kormányoktól határozottabb rendvédelmet várnának el, egy részük szerint az is segítene, ha növelnék a rendőrség létszámát. (A felmérésről bővebben itt olvashat. A bűnözéstől való félelmet a politika is meglovagolta, erről lásd keretes írásunkat.)

A bűnözőktől való félelmet és a közbiztonság romlását azonban cáfolni látszanak a rendőrség statisztikái. Az idei első negyedévben ismertté vált bűncselekmények száma meglepően alacsony. A rendőrség szerint a tavalyi év első negyedéhez képest 32 ezerrel kevesebb bűncselekményt követtek el: a szám 113 ezerről 81 ezerre csökkent. A lopások száma 32 300-ról 31 000-re csökkent, a tavalyi 1528-hoz képest csak 821 autót törtek fel idén áprilisig. A csalások száma csaknem felére - 4105-ről 2287-re -, a súlyos testi sértéseké 126-ról 68-ra csökkent. A könnyű testi sértések száma a tavalyi első három hónap körülbelül harmada (1410 helyett 555). Kevesebb a gyilkosság is.

Tényleg kevesebb a bűncselekmény, de nem a rendőrség miatt

A bűnözés visszaszorulása már évekkel ezelőtt elkezdődött, nem csak Magyarországon, hanem Európában és az Egyesült Államokban is - mondta az [origo]-nak Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgatóhelyettese. A bűncselekmények száma tulajdonképpen már a kilencvenes évek óta stagnál vagy csökken. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy zsugorodott a lehetséges bűnözők csoportja, csökkent a bűnözésben hagyományosan legaktívabb korosztály, a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek létszáma. "Huszonöt éves kor után az elkövetési gyakoriság csillapul és a fiatal korban bűncselekményt elkövetők többsége beilleszkedik a társadalomba" - fogalmazott Kerezsi, aki szerint az ötvenes évek baby boom-generációjának gyerekei és a magyar Ratkó-gyerekek gyerekei mára kinőttek a tipikus bűnelkövetői korból. Az elmúlt húsz évben a nyugati világban növekvő jólét is csökkentette a bűnözést - tette hozzá.

A statisztikákban sokkal kevesebb bűncselekmény jelenik meg, mint amennyi valóban megtörtént, ez is bizonytalanná teszi az adatokat. A kriminológusok becslései szerint például a vagyon elleni cselekmények csak mintegy felét jelentik be a rendőrségen, nemi erőszaknak pedig csak a töredékét.

"Ha a sértettek nem bíznak abban, hogy a rendőrség képes felderíteni a bűncselekményt, akkor nem tesznek feljelentést. minél kevesebb a bizalom, annál inkább ők viselik a kárt" - mondta Kerezsi. Az OKRI korábbi nagyszabású, úgynevezett látenciavizsgálata szerint a magyarok csaknem fele nem bízik abban, hogy a rendőrség képes megtalálni a tettest. Az elszenvedett károk megtérülési mutatója is csak 5-10 százalék, ez sem ösztönzi a feljelentéseket.

Kerezsi szerint elképzelhető, hogy a rendőrségbe vetett bizalom visszaesett, és ettől is kevesebb lett a feljelentett bűncselekmények száma, de szerinte ilyen nagymértékű visszaesést ezzel semmiképpen nem lehet magyarázni, ahogy a statisztikai adatok kozmetikázásával sem. Látszik viszont az adatokból, hogy 2007 júliusa óta a húszezer forintos értéket el nem érő lopások nem számítanak bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, ezért a rendőrségi nyilvántartásba be sem kerülnek.

Mivel a rendőrség a bejelentett bűncselekmények minél nagyobb felderítési arányában érdekelt, a reménytelen esetekben nem mindig szívesen indít eljárást. Kerezsi szerint nem lehet megbecsülni, hányszor fordul elő, hogy a sértettet burkoltan lebeszélik a feljelentésről, például azzal küldik el, hogy menjen vissza másnap ügyfélfogadási időben, vagy írásban tegye meg a feljelentést. A felmérések ugyanis nem mutatják ki, hogy valaki az eredményben kételkedve nem tett feljelentést, vagy azért, mert a kapitányság kapuőre hazaküldte.

A félelmen nem segít a statisztika

A hazai közbiztonság minősége "az európai középmezőnybe" tartozik a kriminológus szerint, a biztonságérzetet azonban ezek az adatok egyáltalán nem befolyásolják. Részben azért, mert a statisztikák változásáról csak a szakemberek értesülnek - azt pedig, akinek a szomszédjához betörtek, még akkor sem győzné meg a számok mérséklődése, ha ismerné őket.

A sértetté válástól főleg az idős nők, a gyermeküket egyedül nevelő anyák vagy a munkanélküliek félnek - vagyis azok, akiknek az élete bizonytalan. Aki nehéz helyzetbe kerül, nem érzi magát biztonságban - mondta Kerezsi. Minél kevésbé ismernek egy területet az emberek, annál veszélyesebbnek tartják, a felmérések azt mutatják, a magyarok mindig a szomszéd várost, falut tartják veszélyes helynek, a saját környéküket kevésbé - mondta a kriminológus, aki szerint ez még a budapesti kerületek szintjén is kimutatható.

A bűnözésről alkotott véleményt főleg a média alakítja, amely viszont elsősorban az erőszakos bűnözés iránt érdeklődik. A romló biztonságérzetben a szakpolitikának is szerepe van, amely kísérletet sem tesz az adatok közérthető értelmezésére, de még a kriminológusoknak is, akiknek "nincs terük értelmesen elmagyarázni az összefüggéseket" - fogalmazott az OKRI igazgatóhelyettese. Márpedig szerinte az odafigyelés, a "valós tájékoztatás" bizonyítottan csökkenti a bűnözéstől való félelmet.

A kriminológus szerint nincsenek egyszerű megoldások arra, hogy a növekvő félelmet biztonságérzetté alakítsák. Az utcára vezényelt rendőrök például egyes idősekben nyugalmat, másokban épp ellenkezőleg, nyugtalanságot ébreszthetnek, mivel azt gondolják, bajt jelez, ha sok rendőrt látnak. A fiataloknál sem egyértelmű a hatás, ők "nem szeretik a sok rendőrt az utcán".

Nem egyértelmű az sem, hogy egy látványos Btk.-szigorítás segít-e. "Átmeneti hatása lehet, talán megnyugtatja az embereket, de előbb-utóbb rájönnek, hogy a bűnözés helyzetén egy ilyen rendelkezés nem változtat" - fogalmazott. A Fidesz által korábban felvetett, visszaeső bűnözőkre kitalált három csapás például nem hozna alapvető változást, hiszen az országban összesen maximum 800 visszaeső bűnözőt érinthet (bár a Fidesz javaslatát elutasította a kormány, az igazságügyi minisztérium a múlt héten olyan Btk.-módosítást nyújtott be, amelynek nagyon hasonló a logikája - erről bővebben itt olvashat).

Azt is meg kellene érteni, hogy a hazai erőszakos bűncselekményeket alapvetően konfliktusok szülik, a felindult elkövető pedig nemigen gondolkozik azon, hogy tíz vagy tizenöt év börtönt kaphat a tettéért - mondta Kerezsi Klára, aki szerint a megelőzésre kellene inkább helyezni a hangsúlyt, "csak ez a bonyolultabb válasz a problémákra". A bűncselekmények számának csökkenéséről és a közbiztonság miatt aggódó magyarokról csütörtökön megkérdeztük az ORFK-t. Többször azt ígérték, hogy illetékes munkatársuk visszahív, ez azonban nem történt meg.