Esélyt sem adna az utcai dühnek a kormány

Részben kőkemény, részben életszerű a büntető törvénykönyv kormány által benyújtott módosítása. Csírájában fojtaná el az utcai rendbontásokat, például azokat is börtönbe lehetne küldeni az új szabályok alapján, akik csoportosan, mondjuk, botokkal felszerelkezve utcai rendbontásba kezdenek. Súlyos, megúszhatatlan börtönnel fenyegeti az erőszakos visszaesőket, és szigorítaná a pénzbüntetéseket is. Kimondaná viszont, hogy nem vagyunk kötelesek kitérni a támadások elől, és védené azokat, akik önvédelemből okoznak sérülést másoknak.

"Csoportosan, felfegyverkezve"

Súlyosbítaná a visszaeső bűnözők, a garázdák, illetve a rendőrökre támadók büntetését a kormány. A büntető törvénykönyv (Btk.) parlament elé terjesztett módosítása emellett pontosítaná a jogos védelem fogalmát, ezzel a mainál nagyobb mozgásteret adna azoknak, akik maguk kényszerülnek megvédeni testi épségüket vagy vagyonukat a bűnözőkkel szemben. A mai szabályokkal szemben például kimondaná, hogy a sértettnek nem kötelessége kitérni a támadás elől, szembeszállhat a támadóval.

Új jogintézmény lehet az úgynevezett megelőző védelem: ez lehetővé teszi, hogy valaki előre felkészüljön egy, a testi épsége vagy vagyon elleni támadásra, még olyan eszközzel is, ami sérülést okozhat például a tolvajnak. A megelőző védelemre használt eszköz ugyanakkor nem lehetne az élet kioltására alkalmas, vagyis továbbra sem lehetne 220 voltos áramot vezetni a kerítésbe. A módosuló önvédelmi szabályokról részletesen korábbi cikkünkben olvashat.

Pontosítaná a törvény az úgynevezett tevékeny megbánás szabályait is. A Btk. jelenleg is lehetőséget ad arra, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetője és sértettje kiegyezzen egymással, és a kialkudott kárenyhítés fejében csökkentsék a tettes büntetését. A tervezet azonban rögzíti, ennek az eljárásnak a feltétele, hogy a tettesnek még a vádemelés előtt beismerő vallomást kell tennie - hogy ne lehessen csak taktikai okokból a közvetítést választani -, illetve rögzíti, hogy a sértettnek el kell fogadnia a jóvátétel módját és mértékét.

Visszaesők ellen

A Btk. módosítása kikötné azt is, hogy ha valaki egyszer már élt a tevékeny megbánás lehetőségével, azt két évig nem lehet újra alkalmazni. Vagyis ha újra bűncselekményt követ el, hiába próbálna egyezkedni, ki fogják rá szabni az ítéletet. A javaslat több más módon is súlyosbítaná a visszaeső bűnözők büntetéseit: nem lehetne például próbára bocsátani a visszaesőket vagy feltételesen szabadlábra helyezni az erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, többszörös visszaesőket. Azoknak is mindenképpen ki kellene tölteniük a teljes büntetést, akik nem vonultak be idejében a börtönbe.

A jelenlegi szabályokkal szemben enyhítést jelentene viszont, hogy fel lehetne függeszteni a két évnél hosszabb (de legfeljebb ötéves) börtönbüntetések egy részének, legfeljebb a felének a végrehajtását is. Ezt ugyanakkor nem lehetne alkalmazni a többszörös visszaesők büntetésénél, rájuk mindenképpen letöltendő börtönbüntetést kellene kiszabni. Emellett 15-ről 20 évre emelkedne a többszörös visszaesőkre, több bűncselekmény miatt kiszabható halmazati büntetés felső határa, és az ő büntetésüket csak kivételes esetben lehetne enyhíteni.

Az erőszakos bűncselekmények miatt elítélt többszörös visszaesőkre magasabb büntetési tételeket kellene alkalmazni: ha például egy bűncselekményt a törvény egy év szabadságvesztéssel fenyegetne, az erőszakos többszörös visszaesőknél két év lenne a felső határ, 5 év helyett 7, 10 év helyett pedig 12 év. Az erőszakos többszörös visszaesők büntetését ráadásul egyáltalán nem lehetne enyhíteni.

Zavargások ellen

A módosítás az elmúlt évek utcai zavargásaira, illetve a rendőrök elleni támadásaira kíván reagálni azzal, hogy megemelné a hivatalos személy elleni erőszak egyes formáinak büntetési tételét: legfeljebb három év helyett 2-8 év büntetés fenyegetné például, aki hivatalos személy ellen támadó csoportot szervez és irányít, és a jelenlegi 5 helyett szintén 8 évet kaphat, aki fegyverrel támad rájuk. A javaslat külön kiemelné az intézkedő rendőröket és pénzügyőröket, és súlyosabban büntetné az ellenük irányuló támadásokat: 2-8 év lenne a büntetés, ha csoportosan vagy felfegyverkezve támadnak, a csoport vezetőjét pedig 5-10 év börtön fenyegetné.

Szigorítanák a garázdaság büntetését is: a jelenlegi, legfeljebb kétéves büntetés helyett 1-5 évet lehetne kiszabni, ha a garázdaságot csoportosan és "a köznyugalmat súlyosan megzavarva", nyilvános rendezvényen, illetve fegyveresen (például lőfegyverrel) vagy felfegyverkezve (például kövekkel, botokkal) követik el. Ez a rendelkezés leginkább azokat fenyegetné, akik utcai demonstrációkon kezdenek rendbontásba, ők akár letöltendő börtönbüntetést is kaphatnának.

Súlyosabb büntetéseket lehetne kiszabni magánlaksértés, rablás és önbíráskodás esetén, ha azt fegyverrel követik el. A szigorítás az indoklás szerint többek közt az utóbbi időben elszaporodott bankrablások miatt szükséges: egy fegyveres rablót a törvényjavaslat alapján a jelenlegi 5-10 év helyett akár 15 év börtönre is lehetne ítélni. Bár a törvény eddig is büntette az úgynevezett közvetett tettest - aki bűncselekmény elkövetéséhez eszközként használ fel gyerekeket, értelmi fogyatékosokat vagy megtévesztett, illetve fenyegetéssel kényszerített embereket -, a módosítással most már magát a fogalmat is beemelnék a jogszabályba.

A javaslat jelentősen emelné a kiszabható pénzbüntetés alsó és felső határát is: a jelenleg hatályos törvény szerint 3 ezer és 10,8 millió forint között szabható ki pénzbüntetés, a tervezet szerint a jövőben ez 75 ezertől 108 millió forintig változhat. Pontosítanák a büntetésül kiszabott közérdekű munka szabályait is: a jövőben napok helyett órákban határoznák meg a mértékét, a büntetés 42 órától legfeljebb 300 óráig terjedhet.