Vágólapra másolva!
Az Országos Választási Bizottsághoz és a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Zöld Baloldal, mert a szervezet szerint a Fővárosi Bíróság hibájából nem adhatták le a június 7-ei európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges ajánlószelvényeket. Droppa György elnök szerint rossz néven jegyezték be a szervezetet.
Vágólapra másolva!

Droppa György, a Zöld Baloldal elnöke jogi eljárást kezdeményezett, mert szerinte a Fővárosi Bíróság (FB) hibázott akkor, amikor nem adta ki idejében a párt indulásához szükséges dokumentumot. Így a Zöld Baloldal nem tudta leadni az összegyűjtött több mint 21 ezer ajánlószelvényt, holott minden más feltételt teljesített ahhoz, hogy induljon az EP-választáson.

A Zöld Baloldal pénteki sajtótájékoztatóján azt mondták, hogy minden lehetséges jogi lépést megtesznek annak érdekében, hogy tisztázódjon: a rossz törvényi szabályozás, esetleg emberi mulasztás vagy ezek kombinációja okozta-e a problémát.

Droppa György akkor azt mondta, hogy a szervezet bejegyzéséhez bírósági határozatra volt szükség, amely meg is született április elején, de végül nem a Zöld Baloldal névre adták ki a bírósági döntést, hanem a kezdeményező Zöld Demokraták névre. Mivel azonban az ajánlószelvényeket az OVB-hez csak úgy lehet beadni, ha az iratokon megegyeznek a nevek, ezért az adminisztrációs hiba ellehetetlenítette a párt szabályos indulását. Emiatt csúsztak a határidőkkel - állította.

Vajnai Attila, a pártszövetség másik tagja, a Munkáspárt 2006 elnökhelyettese akkor arról is beszélt, hogy a Zöld Baloldal arra kér minden állampolgárt, aki elégedetlen ezzel a rendszerrel és érdemi baloldali változást kíván, hogy menjen el szavazni június 7-én. Arra kérte szimpatizánsaikat, hogy a szavazócédulára a Zöld Baloldal nevét írják rá, még ha tudják is, hogy az ilyen szavazatok érvénytelenek lesznek.

Ahhoz, hogy egy párt elindulhasson a magyarországi EP-választásokon, 20 ezer ajánlószelvényt, más néven kopogtatócédulát kellett összegyűjtenie és leadnia május 8-ig. Magyarország egész területe egyetlen választókörzet, amelyben összesen 22 mandátumot lehet megszerezni. A választók egy listát választhatnak, a képviselői helyeket pedig arányosan osztják el az ötszázalékos küszöböt elérő pártok közt. Az EP-választásokon összesen 25 párt és szervezet akart indulni, de csak 8 kapott elég ajánlószelvényt.