A cigányok máshogy reagálnak - lováriul tanulnak az oroszlányi rendőrök

Vágólapra másolva!
Cigány nyelvtanfolyamra jár néhány oroszlányi rendőr. A nyelvóráktól a cigányok megértőbb rendőröket várnak, a rendőrök pedig azt, hogy konfliktushelyzetben is értik majd a saját nyelvükön sutyorgó romákat. A nyelvtanár szerint nem szabad eltúzlozni a dolog jelentőségét, de a tanfolyam segíthet abban, hogy a rendőrök jobban megértsék a számukra szokatlan helyzeteket, és a rendőrök megbecsülése nagyot nőhet a cigányok körében.
Vágólapra másolva!

Kocsi! Tyúk! Kanca! Kerék! Macska! - záporoznak a szigorú tekintetű férfi szavai az ovális asztal körül ülő fiatalok felé, míg ők jegyzeteikre sandítva próbálnak kitérni a számonkérés elől. "E muca, és ööö, le muci" - érkezik a bizonytalan válasz. "Le muci?" - vonja fel a szemöldökét a kérdező. Keresztkérdés, fél perc csend, papírok zörögnek. "Igen, le". "Helyes, akkor menjünk tovább."

Az oroszlányi cigány kisebbségi önkormányzat által bérelt emeleti helyiségben 6-8 ember üli körül az asztalt, kézzel írt, fénymásolt tankönyvekkel körülbástyázva. A könyvek - a kérdező saját munkái - néhol hüvelykujjnyi vastagságú kézírásos sorokkal vezetnek be a lovári nyelvbe. A tanulók magántanítványok és helyi rendőrök: utóbbiak a megyei rendőrkapitányság és a helyi kisebbségi önkormányzat pénzén bújják az öles sorokat. Cigányul tanulnak, a tanár szavai szerint "a jó kapcsolat reményében".

Sasvári Gábor tanár úr (lováriul "sityari") nyelvóráját elvileg 7 rendőr látogatja, közülük hat az oroszlányi, egy a tatabányai kapitányság munkatársa. A tanfolyam heti egyszer 4 óra, az összesen 60 órás kurzus végére lovári nyelvvizsgát szeretnének tenni. A jelenlevők saját bevallásuk szerint lelkesek, bár felkészültségük még igen hiányos - a harmadik héten még a tanár egyetlen kérdésére sem tudnak válaszolni.

Gond van a létszámmal is, a 7 rendőrből most csak kettő jelent meg. A sityari dörgedelmesen le is szúrja a jelenlevőket, hogy ez így nem mehet, de nincs mit tenni. Kevés a rendőr, sok a munka a városban, ki szolgálatban van, ki a családjával, ki egyéb bokros teendői után jár. A grammatikát talán majd a könyvből bemagolják.

Az ötlet, hogy az oroszlányi rendőrök cigányul tanuljanak, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének, Danó Ibolyának jutott az eszébe. A művelődésszervező végzettségű asszony korábban a cigányokkal rendszeres munkakapcsolatban álló önkormányzati hivatalok, szociális szolgálatok munkatársainak is szervezett nyelvtanfolyamot pályázati pénzen, állítása szerint sikerrel. Akkor jutott eszébe, hogy a rendőröknek is cigányul kéne tanulniuk, amikor egy - mint fogalmazott - "kellemetlen esetet", egy kórházban törni-zúzni kezdő cigány férfit a rendőrök csak egy lováriul beszélő ember segítségével tudtak megnyugtatni.

A kisebbségi önkormányzat ez után döntött úgy, hogy kifizetné egy oroszlányi rendőr nyelvóráit, ha vállalná, hogy elvégzi az alapfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot. Az ötlet annyira megtetszett a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy további rendőrök képzését is kezdeményezték, amelyre végül heten jelentkeztek.

Jobban megérteni egymást

A 21 000 lakosú Oroszlány korábban bányászváros volt, amire kopott panelok és kockaházak emlékeztetnek mindenfele. A panelsorok között cigány és magyar egyaránt jön szembe: mindannyian tudnak magyarul, és a helyiek szerint nincs komolyabb problémájuk az együttéléssel. Az egyik oroszlányi kocsmában megkérdezett helyiek ezért kissé meg is lepődnek, amikor a cigányul tanuló rendőrökről kérdezzük őket: "Azok az öregek, akik még tudtak cigányul, már rég kihaltak, szóval nincs sok értelme ezt tanulni. De tanulják csak, ártani nem árt nekik" - mondja egy középkorú férfi.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A tanulás persze nem csak a nyelvről, hanem a cigányok jobb megértéséről, a kultúrájuk megismeréséről szól, minden téren - állítják a tanfolyam szervezői. "Azonos helyzetben ugyanis máshogy kell viselkedni a cigányokkal és a magyarokkal, hiszen a cigányok is máshogy reagálnak, mint a magyarok" - mondja Danó. A cigányoknál például nincs párbeszéd, egymás szavába vágva zsonganak, de ez teljesen normális, csak sokan nem tudják. "A fájdalmat, keserűséget pedig egy cigányasszony hangos kiabálással éli meg, míg egy magyar esetleg csendesen magába fordul".

Ezek a különbségek a rendőri munka során is fontosak: "Az a hangerő, ami egy magyar családi veszekedésben már életveszélyes helyzetre utal, egy cigány családnál még semmi" - mondja Pintér Zsolt, az egyik tanuló rendőr. A robusztus törzszászlós azt várja, hogy a nyelvtanfolyamon az ilyen különbségeket is megtanulja. "Ez a tanfolyam a kultúra megismerésére jó. Eddig csak hivatalos szituációban találkoztunk a cigányokkal, most lehetőségünk van egy új közegben a baráti megismerkedésre, egymás jobb megértésére" - magyarázza.

Megtartani az irányítást

A nyelvtanulás másik, nem titkolt célja, hogy a rendőrök ne kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe, amikor egymás közt cigányul beszélő csoportokkal kerülnek szembe. "Ha ők akarnak egymásnak valamit mondani, azt ezután mi is megértjük" - mondta Madari Csaba városi rendőrkapitány. A nyelvtanfolyamot végző rendőrök számára láthatóan ez a legnagyobb motiváció: "A krízishelyzetekben fontos, hogy nálunk maradjon az irányítás, de ha ilyenkor átváltanak a saját nyelvükre, azt eddig könnyen elveszíthettük" - magyarázza Pintér.

Pintér szerint a rendőrök nagyon kevesen vannak, és ezt az alacsony létszámot úgy tudják kompenzálni, ha beszélik a nyelvet, ha "baráti hangot" tudnak megütni az intézkedés során. Társa mesélt egy történetet, hogyan működik ez a gyakorlatban. A fiatal rendőr korábban Tatabányán szolgált, ott éjszaka is bármelyik járőr tudott segítséget kérni társaitól, mert egyszerre 5 kocsi járta a várost. Oroszlányban néha csak 2 járőr jut a városra és a környező kisebb településekre - ha ők belefutnak egy 10 fős csoportba, amelyik elkezd körülöttük cigányul beszélni, akkor a rendőrök csak a saját helyzetmegoldó képességükre számíthatnak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

"Köztudott, hogy a cigány nyelvet fedőnyelvként is használják" - mondja Sasvári Gábor, a tanár. Szerinte Magyarországon a cigányok 7-8 százaléka, vagyis mintegy 40-50 ezer ember beszéli folyékonyan a nyelvet, ami nem sok, de mégis jelentős: ő maga már korábban is tanított rendőröket Budapesten, Veszprémben pedig a börtönőröket oktatta lovári nyelvre.

Nem várnak csodát

Az egymás közt cigányul beszélő emberek megértéséhez persze sokkal több kell, mint egy 60 órás alapfokú felkészítő - ismeri el a tanár, aki szerint ehhez éveken át kéne az iskolapadot koptatni. "Csodát nem várok tőlük, sok munkájuk, egyéb dolguk van, nem tudnak itt lenni teljesen" - biccent a rendőrök felé az órák közöt tartott cigarettaszünetben. "Sokan csak most döbbennek rá, hogy mit is vállaltak valójában."

Sasvári szerint a lovári nyelv könnyebb nyelv, mint a többi, de azért nem könnyű. Több mint 1000 szavas szókincsre van szüksége annak, aki egy középfokú vizsgát le akar tenni, és a nyelvtant, a különböző nemeket, eseteket is meg kell tanulnia. A rendőrök az alapfokú vizsgát célozták meg, de a tanár szerint ezzel is lehet baj, ha félvállról veszik az órát.

A rendőrség az alku szerint annak a rendőrnek fizeti a tanfolyamát, aki a 60 óra végén levizsgázik, aki nem, az fizet - állítja a tanár. A rendőrök ugyanakkor nem látják ilyen vészesnek a helyzetet: "Menni fog ez, de talán akkor sem kell fizetnünk, ha nem... Én nem írtam még alá semmit" - mondja mosolyogva egyikük.

Presztízs és tisztelet

Ha a cigányok egymás közti beszélgetését nem fogják is megérteni az oroszlányi rendőrök, Sasvári szerint a tanfolyam mégis nagy segítség lesz. "Hihetetlen pozitívumot, hihetetlen presztízst jelent az a cigányok körében, ha egy magyar tud cigányul" - mondja a tanár, aki maga sem cigány, és csak a harmincas éveiben ismerkedett meg a lovári nyelvvel. "Ha egy magyar rendőr cigányul szólal meg, az egyszerűen döbbenet. Olyan, mint amikor egy magyar a világ másik végén magyar szót hall - lehet az akár háromszoros rablógyilkos is, máris szimpatikussá válik."

Erre a presztízsre a rendőröknek szükségük is van a tanár szerint, hiszen a cigányoknak is vannak előítéleteik a magyarokkal szemben. A cigány nyelvben külön szó, a "gádzsó" jelöli a nem cigány embert, és ezzel a cigányok néha úgy riogatják a gyerekeket, mint mások a mumussal - mondja Sasvári. "Én magam is hallottam már, hogy egy barátom azt mondja a fiának: Ne menj ki, Ferike, mert ott a gádzsó!" A tanár szerint ezt az előítéletet, ahogy a többit is, lehetetlen teljesen leépíteni, de az oroszlányi nyelvtanfolyam segíthet a tompításában.