Kitúrnák a hatalomból az önjelölt diákvezéreket

Jelentős befolyása van a hallgatói önkormányzatoknak (HÖK) az egyetemeket és főiskolákat vezető szenátusokban. Ez a befolyás elúszhat, ha a parlament elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását. A módosítás szerint a HÖK-nek bizonyítania kéne, hogy a hallgatók legalább negyede támogatja. Ha ez nem sikerül, akkor befolyásuk minimálisra csökken. A rektorok óvatosak, szerintük nem jellemző a csalás, de többük jelezte, hogy létezhetnek trükkök. A HÖOK kiakadt a javaslaton.

Szigorúbban ellenőrizné a hallgatói önkormányzatok (HÖK) megválasztását egy törvénymódosító javaslat, amelyet négy képviselő, köztük Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter nyújtott be.

A felsőoktatási törvény szerint a HÖK-ök jelentős befolyást szerezhetnek az egyetemek, főiskolák vezetésében. Hatalmuk mértékét - pontosabban az egyetemi vezetésben való részvételi arányukat - ahhoz köti a törvény, hogy a hallgatók mekkora része szavazott a HÖK-választáson. A szabályok szerint ha a hallgatók kevesebb mint negyede voksolt, akkor az egyetemet vagy főiskolát irányító testületbe, a szenátusba csak egy képviselőt küldhet a HÖK, ha viszont egynegyednél nagyobb a szavazati arány, a HÖK akár a szenátusi tagok egyharmadát is adhatja. Ez jelentős különbség, a Kecskeméti Egyetem 18 fős szenátusában például nem egy, hanem hat hallgató szavazhat a legfontosabb kérdésekben.

A szenátusok az egyetemek életének szinte minden mozzanatáról döntenek. Megválasztják vagy visszahívják a rektort, elfogadják az intézményfejlesztési tervet, dönthetnek az egyetem költségvetésének alapjairól, az intézmény ingatlanvagyonáról, alapíthatnak céget, meghatározhatják a kutatás-fejlesztési stratégiát. A szenátus fogadja el az egyetem vagy főiskola képzési programját, a szervezeti és működési szabályzatot, a "minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás"elveit és sok mást.

"Igen nagy hatalmuk van a szenátusban való jelentős részarányuk miatt, ha úgy adódik, akár az egyetem működését is képesek megakadályozni" - mondta a HÖK-küldöttekről Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora. Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora szerint a hallgatói önkormányzatoknak sem mindegy, mekkora a befolyásuk, "mióta a százalékok kellenek a szenátusban való részvételhez, nem egy, hanem három-négy napig is eltart a HÖK-választás. De mindig összehozzák".

Az [origo] által megkérdezett egyetemeken és főiskolákon szinte mindenütt egyharmados arányban vesznek részt a szenátusban a hallgatói önkormányzatok - ez azt mutatja, hogy elvileg mindenütt összeszedték a diákok legalább negyedének szavazatait. A módosító javaslat pontosítaná a szabályozást - mondta az [origo]-nak Magyar Bálint, aki szerint "rektorokkal való beszélgetések" során derült ki a módosítás szükségessége, ugyanis a jelenlegi választási eljárás sokszor nem világos. Szabó Zoltán (MSZP) szerint - aki szintén aláírta a javaslatot - a módosítás egy joghézagot szüntet meg. Arról nincs szó, hogy a HÖK-ök belügyének számító választásba bele akarnának szólni, viszont eddig nem volt felhatalmazása a szenátusnak, hogy ellenőrizze, valóban megvan-e a szavazati arány - mondta Szabó.

Az [origo] által megkérdezett rektorok nem emlékeztek csalásra vagy visszaélésre HÖK-választásokon. "Nem tudok róla, hogy gondok lettek volna" - mondta Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, ugyanakkor szerinte a rektorok eddig nem nagyon néztek utána, hogy megvan-e a kellő szavazat, eddig többnyire "önbevallásos alapon" működött a rendszer. Ennek ellenére ő maga sem feszegette a kérdést a BMF rektoraként. Mészáros szerint eddig a Corvinuson sem volt arra példa, hogy az egyetemi vezetés megkérdőjelezte volna a HÖK-választások szabályosságát, és a jegyzőkönyvek alapján nem is volt ezzel gond.

Visszaélésre Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) rektora sem tudott példát mondani, szerinte viszont logikus a módosítás. "Az egyetemi kormányzatok működése kontrollált folyamat, ez alól az egyik legfontosabb testületet sem szabad kivonni" - fogalmazott a HÖK-ökre célozva. Senki nem tudhatja biztosan - mondta -, hogy egy választásról szóló jegyzőkönyv "a Duna jegén", vagy egy "sziszifuszi módon lebonyolított választás során" készült, hiszen "a demokráciában mindig benne van a csalás lehetősége".

A HÖK-öket összefogó országos szervezet, a HÖOK értetlenül fogadta a javaslatot. Miskolczi Norbert HÖOK-elnök szerint legfeljebb "egy rossz álom indokolhatja" a módosítást. Rosszindulat állhat mögötte, hiszen eddig sem fogadták el a rektorok, ha a HÖK-ök nem tudták igazolni a választás szabályosságát; eddig minden intézmény maga szabályozta, hogyan kell lebonyolítani egy-egy választást - magyarázta. "Homályossá teszi, ami eddig egyértelmű volt", hiszen nem derül ki pontosan, mit jelent az, hogy "hitelt érdemlően" kell igazolni a megfelelő szavazati arányt - mondta. Miskolczi szerint a módosítás a rektorok malmára hajtja a vizet, akik az új passzusra hivatkozva beleköthetnek majd a HÖK-választások eredményébe, pedig a HÖK-ök független és önálló szervezetek.