Ombudsman: embertelenül járt el a rendőrség március 15-én

Szemben állt az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával az, amikor idén március 15-én a rendőrség levetkőztette az előállítottakat Budapesten, a Kossuth téri tüntetésen  - írja Szabó Máté ombudsman közleményében. Az intézkedés az ombudsman szerint inkább egyfajta megelőlegezett büntetés volt, semmint az eljárás sikerét biztosítani hivatott kényszerítő eszköz.

Szemben állt az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával a rendőrség eljárása, az előállítottak levetkőztetése idén március 15-én Budapesten  - állapította meg Szabó Máté ombudsman vizsgálata, amely több visszásságot is feltárt. A jelentésről vasárnap tájékoztatta az országgyűlési biztos hivatala az MTI-t.

A közleményben írottak szerint "a biztos munkatársai az elmúlt egy év során számtalan előállítást vizsgáltak, azonban az előállítottak korábban egyetlen esetben sem számoltak be arról, hogy meztelenre vetkőztették, és különböző gyakorlatok elvégzésére kötelezték volna őket. (...) Az ombudsman a strasbourgi joggyakorlatra is hivatkozva megállapította, hogy a rendőrség eljárása - az előállítottak levetkőztetése miatt - szemben állt az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával." 

Az ombudsman szerint a rendőri fellépésnek arányban kell állnia az intézkedés törvényes céljával. A Kossuth téri tüntetés esetében az intézkedés nem felelt meg az arányosság követelményének, az előállítást inkább egyfajta megelőlegezett büntetésként, semmint az eljárás sikerét biztosítani hivatott kényszerítő eszközként alkalmazták a rendőrök. Az ombudsman szerint ráadásul nem lehet megnyugtatóan kijelenteni, hogy minden esetben érvényesült-e az előállítottak védelemhez való joga.

Az ombudsman szerint aggályos, hogy magánvállalkozásokra bízzák állami rendezvények védelmét

Szabó Máté szerint komoly alkotmányos aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy egyes állami vagy önkormányzati rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett személy- és vagyonvédelmi magánvállalkozásokra bízza. Az őrző-védő cégek csak a szerződéses kötelezettségeiket teljesítik és velük kapcsolatban nem érvényesíthetők a rendőri intézkedések megítélésére vonatkozó alapelvek.

Vizsgálatában az ombudsman ismét rámutatott: fogalmilag kizárt, hogy az állam vagy önkormányzat nevében a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt lehessen szervezni.

A biztos szerint március 15-én a Kossuth téren az adott körülmények között lehetőség lett volna arra, hogy a különböző véleményt megfogalmazó személyeket egymástól megfelelő távolságban helyezzék el, így biztosítva a véleménynyilvánítási szabadságuk érvényesülését. A rendőrség ráadásul több esetben is a törvényben nem ismert okra hivatkozva tiltott meg gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeket - áll a jelentésben.

A közlemény szerint országgyűlési biztos a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult az ügyben.