Mindent egy lapra - az MDF és Bokros Lajos az EP-kampányban

Kemény belharcok közepette próbál mandátumot szerezni az EP-választáson az MDF, amelynek egy májusi felmérés nem sok jót ígér ugyan, de a párt már többször rácáfolt az elemzői várakozásokra. Az MDF egy lapra tett fel mindent azzal, hogy Bokros Lajos liberális közgazdászt rakta listája élére, aki az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, az EP-ben fellépne az olyan javaslatok ellen, amelyek Magyarország bezárkózását célozzák.

"Az MDF megkerülhetetlen ereje lesz a magyar belpolitikának, és iránytűje az európai konzervatív politikának" - ezekkel a diadalittas szavakkal lelkendezett Dávid Ibolya MDF-elnök 2004. június 13-án, az előző európai parlamenti választás estéjén, miután kiderült, hogy pártja átlépte a mandátumszerzéshez szükséges ötszázalékos küszöböt. Az MDF-lista első helyén ugyan maga Dávid szerepelt, de ő már előre jelezte, hogy nem fog Brüsszelbe menni, így a mandátumot a második helyen szereplő Olajos Péter kapta meg.

Dávid lelkesedése érthető volt, a választást megelőző felmérések alapján ugyanis bizonytalan volt, hogy pártnak sikerül-e átlépnie az ötszázalékos küszöböt. Végül mindössze néhány tizedszázalékkal (konkrétan 0,33 százalékponttal) sikerült átcsusszannia a korláton, és ezzel a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ mellett öt évre helyet béreltek maguknak az Európai Parlamentben.

Szétesés lendületben

Ez erőt adott a kis pártnak, amely 2002 után arra törekedett, hogy függetlenedjen korábbi koalíciós partnerétől, a jobboldal megkerülhetetlen erejének számító Fidesztől. Az EP-választási siker alapján Dávid Ibolya és hívei azt gondolhatták, hogy jó úton járnak, és az MDF elindul az erősödés útján. Az áttörés azonban elmaradt, a párt most hasonló - vagy még talán rosszabb - helyzetben van, mint öt évvel ezelőtt.

Az MDF szétesését ugyanis az előző EP-választáson aratott siker sem állította meg. A 2002-ben még 24 fővel megalakult parlamenti frakcióból a ciklus végére kilencen maradtak, és a legtöbben épp 2004 őszén távoztak. Akkor hullottak ki - ki kényszerből, ki önszántából - a Lakitelek munkacsoport tagjai a képviselőcsoportból. (A távozók között volt több ős-MDF-es, már maga a Lakitelek név is az alapításra utal.) Ezek után a 2006-os parlamenti választáson kevesen fogadtak volna arra, hogy az MDF-nek sikerül bennmaradnia az Országgyűlésben, de meglepetésre átlépték az ötszázalékos küszöböt, és alakítottak egy 11 fős frakciót.

Bokros vitatott jelölése

Ez a képviselőcsoport épp a mostani EP-választás miatt robbant szét. Dávid Ibolya február végén jelentette be, hogy Bokros Lajos közgazdász lesz a párt listavezetője. A jobboldalon rendszeresen bírált, korábban az MDF által is kritizált egykori pénzügyminiszter jelölése kicsapta a biztosítékot a párt egyes tagjainál. Szerintük az MDF konzervatív alapértékeinek elárulását jelenti az, hogy a párt egy liberális közgazdásszal vág neki az európai parlamenti kampánynak.

Az MDF jelenlegi EP-képviselője, Olajos Péter a dél-amerikai Guyanából küldött levelében tiltakozott a döntés ellen, amely véget vet brüsszeli karrierjének. A pártot ennél jóval keményebben sújtotta az, hogy Csáky András parlamenti képviselő kilépett a közben már tízfősre fogyatkozott frakcióból, amely így meg is szűnt. Az MDF képviselői azóta kénytelenek függetlenként tevékenykedni az Országgyűlésben, ami azt jelenti, hogy bizottsági helyeik elvesztésével csökkent a befolyásuk a törvényhozásra.

Szőnyeg alá söpört viszály

Május elején ugyan felcsillant a remény, hogy a kormánnyal együttműködő független képviselők bevonásával újra frakciót tudnak alakítani, de a régi MDF-esek közül hárman - Katona Kálmán, Hock Zoltán és Pettkó András - jelezték, hogy nem akarnak részt venni egy ilyen formációban. Ez újabb belviszályt szított, és már felmerült a három képviselő pártból való kizárása is, de végül az a döntés született, hogy az EP-választásig a szőnyeg alá söprik ezeket a vitákat.

Dávid Ibolya és hívei azt állítják, hogy még az elmérgesedő belső konfliktusok árán is megérte ragaszkodni Bokros Lajos jelöléséhez. Azzal érvelnek, hogy a nemzetközileg is jegyzett közgazdász szakértelmére szükség van a válságkezelésben Magyarországon és Brüsszelben egyaránt.

Egy ember, egy program

A párt a kampányoldalán még külön programot sem tett közzé, hanem a Bokrost bemutató oldalon közlik a közgazdász reformelképzeléseit. Bokros itt megismétli azokat a gondolatokat, amelyeket még jelölése előtt több újságcikkben is megfogalmazott. "Csak a reformok kritikus tömegének eredményeképpen lehet Európa és benne Magyarország újra versenyképes. A kiadáscsökkentés fontos, de nem elégséges feltétele a kilábalásnak, én pedig nem hiszek a félmegoldásokban. Csak a szerkezeti reformok együttes végrehajtásával indíthatjuk újra a lefulladt magyar gazdaságot" - írja Bokros a kampányoldalon, elképzeléseiről pedig bővebben is beszél a vele készített interjúban, amely a következő oldalon található.

Az MDF tehát egy lapra tett fel mindent - bár Bokros mögé még betette jelöltként a szintén pártonkívüli Habsburg Györgyöt -, és akárcsak 2004-ben, ezúttal is kérdéses, hogy Dávid Ibolya és emberei helyesen taktikáztak-e. A Gallup május közepén közzétett felmérése szerint a párt nem fogja átlépni az ötszázalékos küszöböt, igaz, az MDF erre joggal mondhatja azt, hogy őket már többször temették, mégis mindig talpon maradtak.