Kormánykritika hozza a szavazókat - a Fidesz és az EP

Óriási erőfölénnyel várja a Fidesz a június 7-i európai parlamenti választást, ahol valószínűleg jelentős vereséget mér majd az MSZP-re. Az ellenzéki párt hiába nyerte meg a 2006-os önkormányzati választást és a 2008-as népszavazást, az előre hozott választások lehetősége csak Gyurcsány Ferenc márciusi lemondása után csillant fel a számára. Schmitt Pál, a Fidesz listavezetője az [origo]-nak azt mondta: a kormánykritika azért hangsúlyos a kampányukban, mert erre jönnek szavazni az emberek. 

"Győztünk, sőt azt kell, hogy mondjam, győzni már máskor is győztünk, de ilyen nagyon még sohasem" - mondta Orbán Viktor 2004. június 14-én, az előző európai parlamenti választás éjszakáján. A Fidesz elnöke a június 7-i választás után akár szó szerint meg is ismételheti az öt évvel ezelőtti beszédét, az ellenzéki párt ugyanis a közvélemény-kutatások szerint toronymagasan vezet.

A legfrissebb, májusi adatok alapján, az összes megkérdezett körében a Szonda-Ipsos szerint 38 százalékos, a Gallup szerint pedig 40 százalékos a párt támogatottsága. Bár a 2004-es eredmény ezeket a számokat is felülmúlta - akkor 47 százalékot ért el a párt -, a mostani választás jelentősége az lehet a Fidesz számára, hogy minden korábbinál nagyobb vereséget mérhet az MSZP-re. A szocialisták a 2004-es EP-választáson 34 százalékot kaptak, a mostani, május végi felmérések viszont csak 11 százalékra becsülik a párt támogatottságát.

Kérdés azonban, hogy az újabb választási győzelemmel mit tud kezdeni az ellenzéki párt. Az őszödi beszéd kiszivárgása után ugyanis hiába nyert meg két szavazást is - a 2006-os önkormányzati voksolást, a 2008-as, vizitdíjról szóló népszavazást -, igazából egyikkel sem tudott élni. Az előre hozott választások esélye nem a különböző választási diadalok után ugrott meg, hanem azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő márciusban bejelentette a lemondását.

A Fidesz a 2004-es EP-győzelmet nem tudta kihasználni. Ebben szerepe volt annak is, hogy 2004 nyarán Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc váltotta a kormányfői székben, aki elődjével ellentétben hatékonyabban vette fel a kesztyűt az ellenzék vezérével. Ráadásul a 2006-os választási kampányban több olyan eset is akadt, amelyek miatt kínos magyarázkodásokra kényszerült a Fidesz. Ilyen volt például, hogy a Fidesz szerveréről betörtek az MSZP egy jelszóval védett oldalára, de nem használtak a párt népszerűségének a fideszes Mikola István szinglihordákról szóló mondatai sem.

A fordulatot 2006. szeptember 17-e jelentette a Fidesz számára, ekkor szivárgott ki a májusi őszödi beszéd, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hazudtak a 2006-os választási kampány során. A következő hónapok eseményei, az őszi utcai zavargások és ezek megfékezése közben elkövetett rendőri túlkapások a Fidesz malmára hajtották a vizet, és az ellenzéki párt ettől kezdve igyekezett minden alkalmat megragadni az előre hozott választások kikényszerítésére.

"Ha az október 1-jei önkormányzati választáson bebizonyosodik, hogy a magyarok többsége ezt szeretné, a szocialista pártnak menesztenie kell a miniszterelnököt" - fogalmazott 2006 szeptemberében Orbán. Hiába nyerte meg azonban a Fidesz az önkormányzati választásokat, a kormányfő a helyén maradt. Hasonlóan végződött a Fidesz kormányhoz intézett ultimátuma: az ellenzéki párt október 2-án közölte, 72 órát adnak, hogy az MSZP menessze az erkölcsileg hiteltelenné vált kormányfőt. Gyurcsány válaszképpen bizalmai szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, és annak eredményeként maradt a kormányfői székben.

A 2008. március 9-i, a vizitdíjról, a napidíjról és a tandíjról szóló népszavazás előtt Orbán többször is úgy fogalmazott, ha a népszavazás sikeres lesz, akkor a népnek joga lesz elkergetni a kormányt, amelynek nem marad más lehetősége, mint hogy fusson. A népszavazás a Fidesz győzelmét hozta, a kormány több, az ellenzék által hevesen bírált reformintézkedést - a 300 forintos vizitdíj bevezetését és az egészségbiztosítási reformtörvényt - visszavont. A Fidesz azonban - a párt által nemkívánatos személynek nevezett - Gyurcsány Ferenc távozását ekkor sem tudta elérni.

Végül Gyurcsány idén március 21-én maga dobta be a törülközőt, előbb a miniszterelnökségről, majd a pártelnökségről is lemondott. (A bukásról szóló cikkünket itt olvashatja el.) Közben a Fidesz kénytelen egyre többször arról beszélni, mit tenne kormányra kerülése után, amiben Gyurcsány távozásán kívül szerepet játszott az is, hogy a gazdasági válság kihívásaira a pártnak is választ kellett adnia. A Fidesz kormányzati elképzeléseiből azonban kizárólag a népszerűségnövelő intézkedések körvonalazódtak, azok is konkrétumok nélkül.

A Fidesz az elmúlt hónapokban főként adócsökkentésről, a jelenlegi kormány megszorításainak eltörléséről és a jövőbeni számonkérésről beszélt. Arról kevésbé szívesen beszélnek, hogy az Orbán Viktor felkérésére, a következő Fidesz-kormányzáshoz készült, Jövőkép című kötet - amelyet maga a pártelnök mutatott be - népszerűtlen intézkedéseket is tartalmaz. Ebben többek közt az olvasható, hogy a munkára rakodó terheket csak akkor lehet csökkenteni, ha a másik oldalon növelik a vagyoni és forgalmi típusú adókat. Ezzel szemben Orbán május végén a Heti Válasznak azt mondta: "A szakértők vitatkoznak, érvelnek, javaslatokat tesznek", de a Fidesz úgy döntött: el fogja törölni az ingatlanadót.