Milliókhoz jutottak posztváltásnál állami vezetők

Éveken át több millió forintot vettek fel szabadságmegváltásként olyan miniszterek és államtitkárok, akik valójában nem hagyták el az államigazgatást, csak új posztra kerültek. Ezt teljesen jogszerűen tették, a Bajnai-kormány azonban most az általános spórolás közepette megszüntette ezt a gyakorlatot, amellyel korábban olyan ismert politikusok esetében is éltek, mint Draskovics Tibor, Kiss Péter és Göncz Kinga.

A Külügyminisztérium öt tisztségviselője érintett

A megszorítások által sújtott lakossággal való együttérzést próbálta bizonyítani a Bajnai-kormány azzal a törvénymódosításával, amelynek része volt, hogy a pozíciót váltó állami vezetők nem válthatják pénzre szabadságukat. Ezzel egy olyan lehetőséget zártak be, amely megengedte, hogy a miniszterek vagy államtitkárok olyankor is milliókat kapjanak kézhez szabadságmegváltás címén, amikor valójában nem is távoztak az államigazgatásból, csak helyet váltottak.

Az általános szabály szerint a távozó, leváltott vagy nyugdíjazott miniszterek és államtitkárok a ki nem vett szabadnapjaik értékét pénzben magkapják. Eddig automatikusan ide számítottak azok is, akik csak pozíciót váltottak - például helyettes államtitkárból szakállamtitkárrá nevezték ki őket, vagy egyik minisztériumból a másikba mentek át dolgozni.

A törvénymódosítás ezt a gyakorlatot szünteti meg azzal, hogy meghatározza: azok a távozó állami vezetők, akik egy hónapon belül új tisztséget kapnak, továbbviszik a szabadnapjaikat, és nem kaphatnak pénzt. Az indoklás nem említ konkrét eseteket, csupán annyit ír: előfordul az ismételt kinevezés, ilyenkor viszont "indokolatlan részükre szabadságmegváltás címén bármilyen kifizetést teljesíteni". Ezzel akár több millió forintos juttatástól is eleshetnek a posztot váltó állami vezetők.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) honlapján található táblázatokból az [origo] utánanézett, hány állami vezető kapott szabadságmegváltást korábban úgy, hogy valójában valamelyik minisztériumban maradt. A MeH honlapján 2000-ig visszamenőleg minden állami vezető juttatásai elérhetők - a helyettes államtitkártól a miniszterelnökig.

Az [origo] összesítése szerint 2000 óta összesen 21 államtitkár és miniszter kapott az új szabály szerint "indokolatlan" szabadságmegváltást, közülük hárman kétszer is. Mindannyian a Medgyessy- vagy a Gyurcsány-kormány idején viseltek tisztségeket. Mivel az Orbán-kormány teljes időszakáról nincsenek adatok, így az akkori gyakorlatról nem lehet átfogó képet adni.

A 21 vezetőnek összesen bruttó 84 735 928 forintot fizetett ki az állam. Volt, aki tisztségváltásakor csak 294 ezer forintot kapott, a legnagyobb összeg viszont csaknem 9,5 millió forint. Előbbit Draskovics Tibor kapta, amikor 2008-ban a MeH tárcanélküli miniszteri posztjáról igazságügyminiszterré nevezték ki; utóbbi Füredi Károlynak járt, aki 2006. június 30-ig a MeH helyettes államtitkára volt, másnap viszont már a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkáraként dolgozott.

Tipikus eset Kiss Péteré, aki 2002 óta gyakorlatilag folyamatosan valamilyen magas állami pozícióban dolgozott, többször váltott a kancelláriaminiszteri és a munkaügyi miniszteri poszt között. 2006. június 8-áig kancelláriaminiszter volt, másnap, június 9-én azonban hivatalosan már munkaügyi miniszterként dolgozott - ekkor kapott 7 910 741 forintot szabadságmegváltás címén. Később, 2007. július 1-jén újra kancelláriaminiszter lett. Pozíciója egyik napról a másikra hivatalosan megszűnt, azonban ezúttal is rögtön újat kapott helyette. A váltásnak köszönhetően - második alkalommal - 2 412 495 forint szabadságmegváltást kapott.

Hasonló módon váltották pénzre szabadságukat olyan volt miniszterek is, mint Burány Sándor (2008-ban 770 564 forint), Csizmár Gábor (2006-ban 5 778 768 forint, majd 2008-ban 1 756 432 forint), Göncz Kinga (2004-ben 1 832 573 forint) vagy Herczog László jelenlegi szociális és munkaügyi miniszter (2006-ban 5 597 564 forint).

A 2000 óta pozíciót váltó és ezzel együtt szabadságmegváltást kapó összes politikusról táblázatunkból tájékozódhat:

Állami vezető neve	Tisztség változása	Év	Szabadságmegváltás bruttó összege
Burány Sándor	MEH-államtitkárból NFGM-államtitkár	2008	770 564 Ft
Csizmár Gábor	munkaügyi miniszterből SZMM-államtitkár, majd MEH-államtitkár	2006 és 2008	5 778 768 és 1 756 432 Ft
Draskovics Tibor	MEH tárcanélküli miniszterből igazságügyminiszter	2008	294 614 Ft
Egyed Géza	GKM helyettes államtitkárból GKM-szakállamtitkár	2006	560 045 Ft
Füredi Károly	MEH helyettes államtitkárból HM-szakállamtitkár	2006	9 446 555 Ft
Gémesi Ferenc	KüM helyettes államtitkárból MEH-szakállamtitkár	2006	4 514 546 Ft
Gilyán György	GKM közigazgatási államtitkárból MEH-államtitkár, majd KüM-szakállamtitkár	2006 és 2008	3 034 882 és 2 773 936 Ft
Göncz Kinga	EüM politikai államtitkárból MEH tárcanélküli miniszter	2004	1 832 573 Ft
Herczog László	FMM helyettes államtitkárból SZMM-szakállamtitkár	2006	5 597 564 Ft
Horváthné Fekszi Márta	KüM közigazgatási államtitkárból KüM-államtitkár	2006	7 282 295 Ft
Kiss Péter	kancelláriaminiszterből munkaügyi miniszter, majd kancelláriaminiszter	2006 és 2007	7 910 741 és 2 412 495 Ft
Kondorosi Ferenc	IM közigazgatási államtitkárból IM-államtitkár	2006	1 601 837 Ft
Lévayné Fazekas Judit	IRM helyettes államtitkárból IRM-szakállamtitkár	2006	2 091 027 Ft
Mészárosné Peredy Gabriella	GKM helyettes államtitkárból GKM-szakállamtitkár	2006	665 536 Ft
Papp Imre	IM helyettes államtitkárból IM-szakállamtitkár	2006	2 074 468 Ft
Székely Judit	FMM helyettes államtitkárból SZMM-szakállamtitkár	2006	5 812 854 Ft
Szőke László	KüM helyettes államtitkárból KüM-szakállamtitkár	2006	2 694 818 Ft
Tarcsi Gyula	FMM közigazgatási államtitkárból SZMM-szakállamtitkár, majd MEH-szakállamtitkár	2006 és 2008	732 390 és 1 835 795 Ft
Udvardi Iván	KüM helyettes államtitkárból KüM-szakállamtitkár	2006	6 655 668 Ft
Várkonyi László	KüM helyettes államtitkárból KüM-szakállamtitkár	2006	5 274 572 Ft
Wapplerné Balogh Ágnes	HM helyettes államtitkárból HM-szakállamtitkár	2006	1 330 953 Ft

A juttatásokkal kapcsolatban az összes érintett egykori vagy jelenlegi állami vezetőt megkerestük, némelyiküket sajtóosztályokon vagy egykori munkatársaikon keresztül. A 21 emberből 13-tól érkezett válasz - nagy részük nevében sajtóosztályok válaszoltak. Az ismertebb politikusok közül Draskovics Tibortól, Burány Sándortól, Kondorosi Ferenctől nem kaptunk választ. Kiss Péter munkatársa jelezte, hogy a miniszter esetében is a Kormányszóvivői Iroda korábbi válasza mérvadó.

Az [origo] arra volt kíváncsi, az érintettek hogyan értékelik a szabadságmegváltás jogosságát abban az esetben, ha rögtön új pozícióba kerülnek. Többségük válaszában azt hangsúlyozta, az akkori jogszabály szerint törvényesen kaptak szabadságmegváltást. Lényegében erre hivatkozott Göncz Kinga mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya - amely Herczog László és Székely Judit nevében válaszolt -, az öt tisztségviselője nevében reagáló Külügyminisztérium és a Tarcsi Gyula és Gémesi Ferenc nevében válaszoló Kormányszóvivői Iroda is.

Wapplerné Balogh Ágnes azt tette hozzá, hogy 2006-ban - pontosabban minden kormányváltáskor - automatikusan megszűnik az állami vezetők megbízatása, vagyis ekkor jogosan járt a szabadságmegváltás. "Jelzem, hogy az összeg után a személyi jövedelemadót, a tb-t, az egészségügyi hozzájárulást meg még néhány kisebb adónemet levontak, így nettóban az összeg kevesebb mint felét kaptam meg" - tette hozzá. Wapplerné utalt arra is, hogy az állami vezetők szabadságmegváltás helyett sokszor szívesebben választanák a szabadnapokat. "Két év alatt összesen pár napot tudtam szabadságon lenni. Gyakorlatilag nem nyaraltam, ellopott hosszabb hétvégeket töltöttem három gyerekemmel és három unokámmal" - írta.

"Higgye el, sokan inkább kivennék a szabadságukat és többet töltenének a szeretteikkel, többet pihennének" - írta Egyed Géza is, aki szerint a törvénymódosítás nem jelent lényegi változást, hanem csak kitolja a szabadságmegváltás kifizetésének időpontját a végső búcsú idejére. "Látom benne a logikát, bár a lényegi hatását illetően ez a jelenlegi recessziós időben inkább egy közhangulat-javító intézkedés" - vélte a volt szakállamtitkár.