Nem titkolhatja a MÁV a vezetők fizetését

Első fokon megnyerte az [origo] újságírója azt a pert, amelyet azért indított, mert a MÁV nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni 32 vezetőjének a fizetési adatait. A Fővárosi Bíróság ítélete kötelezi a vasúttársaságot a kért adatok - fizetések, esetleges végkielégítések, céges autók márkája - kiadására. A MÁV 15 napon belül fellebbezhet.

Első fokon megnyerte az [origo] újságírója a MÁV ellen még tavaly májusban indított pert. Az eljárás azért indult, mert a vasúttársaság nem volt hajlandó kiadni 32 vezetőjének fizetési adatait, a jutalmakra, felmondási feltételekre, céges autókra és más juttatásokra vonatkozó információkat. A MÁV annak ellenére sem adta ki a kért adatokat, hogy arra az ombudsman is felszólította a céget.

A Fővárosi Bíróság az ítélet indoklásában elutasította a MÁV védekezését, miszerint néhány vezetőjének már közölte a jövedelmét, a többiek pedig beosztottak. A bíróság ugyanakkor nem teljesítette maradéktalanul azt a kérésünket, hogy a vezetők által használt céges autók márkája mellett a típust és az évjáratot is hozzák nyilvánosságra. A bíró szerint elég megadni a használt járművek márkáját, de hogy miért, azt nem indokolta az ítélethirdetésen.

43,5 milliós végkielégítés

Tavaly ősszel a kértnél jóval kevesebb adat megadásával szerette volna elérni a MÁV, hogy álljunk el a Társaság a Szabadságjokért nevű civil szervezet segítségével indított bírósági keresettől. 2008. november 25-i levelükben közölték például, hogy három vezető esetében mennyi lenne a "felmondás esetére járó juttatás" összege. Konkrét számokat adtak meg: mennyi pénz járna a vezetőknek, ha november 30-án szűnne meg a munkaviszonyuk.

A levélből kiderült, hogy az üzletági általános vezérigazgató-helyettesi posztot 2008. február 1-től betöltő Mosóczi László ebben az esetben 42,5 millió forintot kapott volna (az a tájékoztatás alapján az ő esetében nem volt egyértelmű, hogy bruttó vagy nettó összegről volt-e szó). Heinczinger István vezérigazgató számára bruttó 35,79 millió járt volna. Helyettese, Sipos Sándor ennél jóval kevesebbet, bruttó 3,06 millió forintot kapott volna, ő ugyanis határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezett a tavalyi levél megírásának idején.

38,4 milliós évi fizetés

Szintén ennek a három vezetőnek az esetében közölték korábban a személyi alapbért és a lehetséges jutalom összegét is. Még a per indítása előtt ugyanis tett egy kísérletet a MÁV az adatkérés - véleményük szerinti - teljesítésére azzal, hogy e-mailben közölték Heinczinger István fizetését és prémiumát. E szerint a vezérigazgató havi fizetése bruttó 3,2 millió forint, ami mellett "prémiumjuttatásban is részesülhet", ez az éves alapbér 80 százaléka lehet pluszban.
 
A 3,2 millió tizenkétszerese 38,4 millió, ennek 80 százaléka pedig 30,72 millió forint, ezt kaphatja Heinczinger a fizetésén felül a levél szerint. A prémiumról a végső szót a szakminiszter mondja ki, miután a premizálási feltételek teljesítését (a kitűzött célok megvalósítását) a MÁV igazgatósága is megtárgyalja és elfogadja.

Heinczinger két helyettesének fizetése egy október 30-i MÁV-levélből derült ki. E szerint Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes személyi alapbére havi bruttó 2,6 millió forint. Ő is megkaphatja az éves bérének maximum 80 százalékát prémiumként, nála ez 24,96 millió forint. Emellett egyéb juttatásokban is részesül, korlátlanul használhatja hivatali és magáncélra a céges autóját, valamint korlátlanul használhatja hivatali és magáncélra a céges mobilját.

Pontosan ugyanezek az egyéb juttatások járnak a levél szerint Mosóczi László általános vezérigazgató-helyettesnek is, akinek a személyi alapbére is majdnem ugyanannyi, bruttó 2,5 millió forint havonta. A maximálisan adható prémium nála is az éves alapbér 80 százaléka lehet maximálisan, azaz 24 millió forint.

1,5 milliós tiszteletdíj

Szintén október végén közölte a MÁV az igazgatóság 7 tagjának, valamint a felügyelőbizottság 15 tagjának tiszteletdíját. Az viszont nem derül ki levelükből, hogy az összegek nettóban vagy bruttóban értendők-e. E szerint Kamarás Miklós akkori igazgatósági elnök 1,5 milliós tiszteletdíjban részesült, ami mellé korlátlan hivatali és magáncélú gépjárműhasználat, valamint korlátlan hivatali és magáncélú mobiltelefon használat járt. (Kamarás az október 6-i monorierdői vonatbaleset után benyújtotta lemondását, amit a miniszter elfogadott.)

A tavalyi levél szerint az igazgatóság többi tagjának 400 ezer forint a tiszteletdíja, közöttük találjuk Heinczinger Istvánt is. Azt a levélben nem tisztázták, hogy a vezérigazgató ezt az összeget a fent már ismertetett fizetésen felül kapja-e. A felügyelőbizottság elnöke, Reményik Kálmán havi tiszteletdíja 340 ezer forint, a többiek 193 ezer forintot kapnak. Köztük Gaskó István, a MÁV ellen több alkalommal sztrájkot szervező Liga Szakszervezetek elnöke is.

Két héten belül fellebbezhetnek

A fizetések kiadását azt követően kértük még tavaly májusban, hogy Somlyódy Csaba, a főváros cégei felett munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság MSZP-s elnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a BKV-tól 2008 tavaszán távozott - és a prémiummal együtt havi 3,7 milliós fizetést kapó - Antal Attila vezérigazgató a jövedelme alapján, a MÁV-nál a 30 legjobban kereső dolgozó közé sem kerülne be.

A MÁV-nak 15 napja van arra, hogy a számára kedvezőtlen ítélet ellen fellebbezést nyújtson be a bíróságon.