Orbán akár 6 százalékos hiányt is megengedne

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a gazdaság növekedésének elősegítése érdekében a kormány által tervezettnél jóval magasabbra is lehetne engedni a költségvetési hiányt. A Reutersnek adott interjújában beszélt arról is, hogy szerinte új IMF-megállapodásra lesz szükség, az euró bevezetését pedig nem tartja lehetségesnek 2014-ig.

A Fidesz számára hatalmas győzelemmel záruló EP-választás után Orbán Viktor pártelnök szerdán előbb politikai követeléseit fogalmazta meg, majd a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva üzent az üzleti világnak is. Orbán egyrészt arról beszélt, hogy szükség lesz egy új megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal, mert a jelenleg rendelkezésre álló hitelt szerinte a szocialisták az "utolsó fillérig" el fogják költeni.

A gazdasági és pénzügyi válság túlélésére tavaly ősszel megkötött IMF-hitelcsomag 2010 márciusában jár le, és kedden Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarországnak valószínűleg nem kell majd felhasználnia a teljes pénzt, és ami megmarad, az a tartalékokat növeli. Orbán azonban vitatja ezt, és azzal számol, hogy új hitelmegállapodásra lesz szükség. A Fidesz-elnök szerint 2010 tavaszán "az új kormány és az ország egyaránt nagyon nehéz helyzetben találja majd magát. Addigra elfogy ez a pénz, emiatt pedig új megállapodásra lesz szükségünk az IMF-fel."

Orbán kijelentette azt is, nagyon valószínűtlen, hogy 2014-ig be lehet vezetni Magyarországon az eurót. "Nem mondom azt, hogy lehetetlen, de nagyon valószínűtlen." Az azt firtató kérdésre, hogy vajon 2014 utánra tolódik-e az euróövezeti csatlakozás, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy "tartok tőle."

Oszkó Péter pénzügyminiszter is óvatosan nyilatkozott az euróbevezetésről egy májusi interjúban. A Napi Gazdaságnak nyilatkozva azt mondta, hogy gazdasági visszaesés mértéke és annak üteme óvatossá teszi a kormányt az euróövezethez csatlakozás újabb céldátumának kitűzésével kapcsolatban. Oszkó szerint előbb a gazdaságot kell rendbetenni ahhoz, hogy céldátumot lehessen megfogalmazni.

Egyértelmű nézetkülönbség van azonban az ellenzék és a kormány között abban, hogy a válságkezelés közben mennyire kell szigorúan fogni a költségvetést. A Bajnai-kormány arra törekszik, hogy alacsonyan tartsa a hiányt, bár a válságra hivatkozva lazított az eredeti, 2,9 százalékos célját, és a felső korlátot 3,9 százalékban szabta meg.

Orbán szerint azonban ennél magasabbra is el lehet engedni a költségvetési hiányt a gazdaság növekedésének elősegítése érdekében. A Fidesz-elnök a Reutersnek azt mondta, hogy az egyetlen lehetséges út a válságból történő kilábalásból az adók jelentős csökkentése, és vitatható, hogy a gazdasági gondokkal küszködő Magyarországnak miért kell 3,9 százalékos GDP-arányos hiány az idén, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Orbán Viktor azt mondta, hogy a deficit nem lehet magasabb az EU átlagánál. Az EU a 27 tagország idei deficitjének GDP-arányos átlagát 6 százalékra jelezte előre, a jövő évit 7,3 százalékra.