Újraválasztották Fidesz-pártelnöknek Orbánt

Újraválasztották Orbán Viktor pártelnököt és a négy alelnököt a Fidesz szombati tisztújító kongresszusán. A párt vezetőinek nem akadt kihívója. Orbán kongresszusi felszólalásában arról beszélt: az EP-győzelem nem diadal, hanem lehetőség a párt számára, és hátradőlés helyett küzdelem kezdődik. A rendezvényen Pokorni Zoltán alelnök a Jobbik térnyerését magyarázta, Szájer József Európa legerősebb pártjának nevezte a Fideszt, a születésnapját ünneplő Navracsics Tibor pedig kijelentette: egy év múlva Orbán Viktornak hívják majd a miniszterelnököt.

A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán újraválasztották további két évre Orbán Viktor pártelnököt és a négy alelnököt, Pokorni Zoltánt, Varga Mihályt, Kósa Lajost és Pelczné Gáll Ildikót. A tisztújítás eredménye nem okozott meglepetést, hiszen a Fidesz országos választmányának elnöksége a jelenlegi pártelnök és a négy alelnök megválasztására tett javaslatot. Bár elméletileg még a kongresszuson is volt lehetőség jelölni, a tanácskozás levezető elnökei a szavazás előtt bejelentették: sem Orbánnak, sem a négy alelnöknek nem akadt kihívója.

A Fidesz elnöke 1216 érvényes szavazatból 1211 igen szavazatot kapott. Az alelnökökre szintén 1216 érvényes szavazat érkezett, ebből Varga Mihályra 1206-an, Kósa Lajosra 1197-en, Pokorni Zoltánra 1173-an, Pelczné Gáll Ildikóra pedig 1139-en szavaztak igennel. Az eredményhirdetés után Orbán Viktor megkezdte kongresszusi beszédét. Az újraválasztott elnököt a küldöttek nagy tapssal, felállva fogadták.

Orbán: nem diadal, lehetőség

Történelmi lehetőséget jelent az európai parlamenti választások eredménye, mert úgy tűnik, a Fidesz és a KDNP politikai kényszerkoalíció nélkül kormányozhatja majd az országot - jelentette ki beszédében Orbán. Azt mondta: múlt vasárnap olyan lehetőséget kapott Magyarország, amilyet "életünkben soha még egyszer kapni nem fogunk". Ezt jelenti a vasárnapi győzelem: nem a diadalt, hanem a lehetőséget -  tette hozzá.

"Mi nem egyezünk ki, a Gyurcsány-Bajnai-korszakkal nincs kiegyezés" - folytatta Orbán. Szerinte a Gyurcsány-Bajnai-korszak megkezdte saját maga átmentését a kormányváltás utáni időkre - már arra készülnek, hogy egyszer visszatérjenek. Azt mondta: jó lenne hátradőlni a győzelem után, de küzdelem következik, és nem is akármilyen. "Most itt az idő: egy a tábor, és hatalmas, egy a zászló, és büszkén, magasan leng, és az van ráírva, hogy Hajrá, Magyarország, Hajrá Magyarok!" - zárta kongresszusi beszédét a Fidesz elnöke.

A Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusa délelőtt tíz órakor kezdődött a Himnusz eléneklésével a budapesti Sportmax rendezvényközpontban, és délután fél négykor fejeződött be. A rendezvényközpontot a kezdésre teljesen megtöltötte a körülbelül 1400 küldött és a tanácskozásra meghívott vendégsereg. A sportcsarnok bejáratánál az európai parlamenti választás Fidesz-győzelmét megköszönő molinó fogadta az érkezőket. A terem végében felállított színpad mögé kék drapériát húztak és magyar zászlókat állítottak fel. A szónoki pulpituson a Fidesz EP-választásra meghirdetett Új irány szlogenje olvasható.A megjelenteket a házigazda Pokorni Zoltán, alelnök, a XII. kerület polgármestere köszöntötte.

Szájer: A Fidesz Európa legerősebb pártja

Nagy Gábor Tamás a mandátumvizsgáló bizottság elnöke közölte: a kongresszus határozatképességéhez 794 fő szükséges, tíz óráig 1115 küldött regisztrált. Nagy Gábor Tamás 1588 küldött mandátumának igazolására tett javaslatot, melyet egyhangúlag elfogadtak. A kongresszus Gál Kingát és Szájer Józsefet választotta meg a tanácskozás levezető elnökeinek. Szájer József az EP-győzelemmel kapcsolatban azt mondta: a Fidesz ma Európa legerősebb pártja. Gál Kinga felolvasta Angela Merkel német kancellár levelét, amelyben személyesen és a CDU nevében is gratulált az EP-választás eredményéhez, amely szerinte a Fideszt teszi "Magyarország erős hangjává az EU-ban". 

A küldötteknek a szavazólap mellett kiosztották az Orbán által jegyzett Fundamentumok című dokumentumot, amelyben a Fidesz vezetője pártelnöki programját fogalmazza meg. Ebben többek között azt írja, hogy a Fidesz a szabad magyarok pártja, stratégiai kapcsolatban él a KDNP-vel, és önálló kormányzást céloz meg, ezután sem köt koalíciót a "kommunista diktatúra utódpártjával", az MSZP-vel és a "szélsőségekbe hajló jobboldali pártokkal".

Orbán a dokumentumban azt is írja, hogy a Fidesz a Kárpát-medencei magyarok határokon átívelő újraegyesítésének pártja, valamint jobboldali modern európai néppárt, amely képes a jelenlegi válsághelyzetből kivezetni Magyarországot. Továbbá a Fundamentumok szerint a Fidesz a törvényes rend pártja, amely védelmet nyújt a törvénytisztelőknek, és követeli a bűnözők gyors és kemény büntetését.

Navracsics: Egy év múlva Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt

Pokorni felszólalásában a Jobbikról is beszélt. Szerinte "a valóság felszínre törésével" magyarázható a a Jobbik sikere, mert a párt valóságos problémákat vetett fel: nem a Jobbik kérdéseivel, hanem a válaszaival van baj. A válaszaik viszont elfogadhatatlanok, leegyszerűsítők, otrombák és múltba fordulók - tette hozzá. Pokorni szerint minél hamarabb fejeződik be a Gyurcsány-Bajnai-korszak, annál hamarabb szűnik meg az az ok, amely elősegítette a Jobbik térnyerését.

"Egy év múlva Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt Magyarországon, ha jól végezzük a dolgunkat" - jelentette ki Navracsics Tibor frakcióvezető, akit óriási tapssal fogadták a küldöttek, miután Szájer bemondta, hogy éppen ma ünnepli születésnapját. A Fidesz frakcióvezetője a képviselőcsoport beszámolóját ismertetve azt mondta: a Fidesz elérte, hogy ma már nem arról folyik a vita, hogy ki fogja megnyerni a következő választásokat, hanem arról, hogy a Fidesz sima, kétharmados vagy akár háromnegyedes többséget szerez-e az Országgyűlésben. 

Kósa Lajos az EP-választáson elért győzelemmel járó felelősségről beszélt. "Ilyen felelősség rég volt a nyakunkban, de meg fogunk birkózni vele" - mondta. "Mindenki tudja, hogy szenvedésnek hamarosan vége lesz, és jobb kor köszönt ránk" - jelentette ki Varga Mihály. Azt mondta: a Fidesz szerint a jelen helyzetben egyedül az alkotmányos megoldásoknak van helye, ez az egyetlen út, és lehet, hogy ez az út hosszadalmas, de "már nincs sok hátra".

Schmitt a permetezésről

Schmitt Pál beszédében az európai parlamenti választást a kormányról alkotott értékítéletnek nevezte. Schmitt az EP-kampányból felidézte egy személyes tapasztalatát, amikor egy választási gyűlésen valaki azt mondta neki, hogy nem megy el szavazni, mert június 7-én, vasárnap permetezni fog. A politikus megjegyezte: ha vasárnap nyolcmillió emberből ötmillió permetezett, akkor őket nem lehet meggátolni ebben, mert a termés mindennél fontosabb. "De talán el lehet vinni erről az időpontról a választásokat, októberre, novemberre, decemberre" - tette hozzá. Schmitt köszönetet mondott Gyürk András EP-kampányfőnöknek, és megjegyezte, tudomása szerint őrá bízzák majd a "látható közelségben lévő" második kampányt is.

A végig nyílt tanácskozáson Varga Mihály alelnök terjeszti elő azt a javaslatot, hogy a szocialistáknak küldött nyílt levélben lévő követeléseket a kongresszus is fogalmazza meg és erősítse meg. A Fidesz a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szavazatok 56,4 százalékát szerezte meg. "Ennek az eredménynek az erejével fogjuk megváltoztatni Magyarországot" - mondta Orbán vasárnap éjjel, az eredmény kihirdetése után.

Az MSZP-nek címzett levélben távozásra és új választás kiírására hívták fel a héten a szocialistákat. Követelik, hogy a privatizációs eljárásokat a következő választásig függesszék fel, vonják vissza az ingatlanadóról szóló törvényjavaslatot, külföldi hitelekből ne támogassanak sem külföldi, sem magyar bankokat. Azt akarják ezen kívül, hogy a kormány vonja vissza az új polgári törvénykönyv tervezetét, valamint a közigazgatás átszervezésére szóló javaslatot, és állítsák le az oktatási rendszer átszervezését, valamint a Déli Áramlat megvalósítására létrehozandó cég alapítási folyamatát. (Erről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

A Fidesz legutóbb 2007. május 20-án tartott tisztújító kongresszust, amelyen újabb két évre választotta meg Orbánt és a jelenlegi négy alelnököt. Schmitt Pál akkor visszalépett az alelnöki jelöléstől, viszont elvállalta, hogy vezeti a 2009-es európai parlamenti választási kampányt, amelyen listavezetőként indult.

Orbán Viktor 2003 óta pártelnök, ezt megelőzően 1993 és 2000 között is ő volt a Fidesz első embere. Az alelnökök számát a Fidesz 2005-ös tisztújító kongresszusán növelték 2-ről 4-re, akkor Pokorni Zoltán és Schmitt Pál mellett Pelczné Gáll Ildikó és Varga Mihály lett a két új alelnök.