Feketepontot kapott a magyar demokrácia

Több szempontból is gyengült a magyar demokrácia 2008-ban az amerikai Freedom House kutatóintézet szerint. Nem javult, sőt romlott a korrupció szintje, erősödött a szélsőjobboldal, a romák ellen időnként halálos támadásokat intéztek, és a demokratikus kormányzás mutatója is romlott. Kelet-Európában 2008 a demokrácia sötét éve volt - állapította meg a kutatóintézet jelentése.

A magyar demokrácia is gyengébb osztályzatot kapott a Freedom House független amerikai kutatóintézet kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amely kiemelte a magyar politikai élet radikalizálódásának veszélyét. A demokrácia terjedését világszerte támogató nem kormányzati szervezet megállapította: 2008 a kelet-európai demokrácia sötét éve volt. Az értékelés szerint a vizsgált 29 volt európai és eurázsiai ország közül 18-ban visszalépés történt a demokratikus reformok terén.

A Freedom House - az előző két évi 2,14 pont után - 2,29 pontot adott a magyar demokrácia állapotára az 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb fejlettségi fokát. A washingtoni központú intézet jelentésében kiemelte: a magyar nacionalisták erősödő radikalizálódása egyre rasszistább jelleget öltött, az egyébként is a társadalom peremére került roma közösség elleni súlyos, időnként halálos támadásokkal. "Bár a politika radikalizálódása az egyik fő gond, ez nem váltott ki annak elfojtását célzó nem demokratikus intézkedéseket és nem fenyegeti az ország alkotmányos rendjét" - olvasható a jelentésben.

A kutatóintézet nyolc szempont alapján vizsgálja egy ország demokráciájának állapotát. Magyarország esetében négy mutató kapott rosszabb osztályzatot, és egy sem javult. Romlott a demokratikus kormányzás mutatója, a tavalyi (azaz a 2007. évre vonatkozó) 2,25 pont után 2,5 pont lett. A jelentés megállapította, hogy 1990 óta először működött kisebbségi kormány, csökkent mozgástérrel. A 2008 márciusi népszavazás, amelyen elutasították a kormány reformjait, kockázatos precedenst teremtett, amely veszélyeztetheti az ország hosszú távú reformképességét.

Gyengébb minősítést - 1,5 pont után 1,75 pontot - kapott a civil szféra, részben az erősödő radikalizálódás miatt. A jogi környezet általánosságban kedvező a civil társadalom működésére nézve, de az adószabályok és egyéb hivatali előírások hosszú távon fenyegethetik a szféra fejlődését. A szélsőséges nem liberális nézetek jelenléte tovább erősödött a civil társadalom csoportjaiban és a lakosság körében a Freedom House szerint, a szélsőjobb Magyar Gárda pedig egyre láthatóbb és tevékenyebb lett. Kedvező fejlemény volt a különböző civil szervezeteknek és a közvélemény egyes rétegeinek reagálása a Magyar Gárda jelenségére. Az intézet szerint a Magyar Gárda bírósági betiltása valószínűleg nem állítja meg az ország erősödő radikalizálódási folyamatát.

Az önkormányzati szintű demokrácia mutatója szintén gyengébb volt, mint az előző években, 2,25 pontról 2,5 pontra romlott. Az indoklás szerint hiányoznak a lényegi reformok és visszatérő jelenség a korrupció. A demokrácia helyzetének önálló összetevőjeként vizsgálta a Freedom House a korrupciót, amely az előző három évi 3 pontról 3,25 pontra süllyedt (ez a legrosszabb értékelés 1999-2000 óta). Miközben a törvényhozási erőfeszítések közelítették a magyar korrupcióellenes jogi környezetet a nemzetközi normákhoz, a hatékony végrehajtás és a politikai akarat hiánya jellemző, például a párt- és kampányfinanszírozási reform terén. Az ország továbbra is küzd a magas szintű korrupcióval, a közbeszerzések terén folytatódnak a botrányok a Freedom House megállapításai szerint.

A Freedom House a 2009. évi magyarországi demokrácia kilátásai kapcsán megjegyezte: a legfontosabb kérdés valószínűleg a globális pénzügyi válság és annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatása lesz. Ez várhatóan együttműködésre kényszeríti a kormányt és az ellenzéket gazdasági kérdésekben, és biztosítja, hogy a kisebbségi szocialista kormány hatalmon maradjon a 2010-es választásokig.