Még a kisgazdák is csak ámulnak az SZDSZ végjátékán

Választói faképnél hagyták, belviszályok gyengítik, és még az is lehet, hogy darabokra hullik. A Torgyán-féle kisgazdapárt történetét másolja most a régi nagy rendszerváltó párt, az SZDSZ. Még a pártbotrányokban edzett régi kisgazdák is azt mondják, túlélési tanácsot igazából nem tudnak adni, szerintük a szabad demokratáknak mindenképp végük.

"Az SZDSZ hajója süllyed, de a hajót irányítók és a legénység nem azon dolgoznak, hogy megtalálják a léket és megjavítsák a hajót, hanem összevesztek a két utolsó szardíniakonzerven" - a napokban így jellemezte az SZDSZ helyzetét Gusztos Péter, a párt ügyvivője. A politikus úgy érzi, a párt a szétesés jeleit mutatja, nem képes a megújulásra, sem a "magyar liberalizmus önálló képviseletére". Hasonló véleményen van Kóka János frakcióvezető is.

A június 7-ei európai parlamenti választási vereség - a mindössze 2,16 százalékos eredmény - után úgy tűnik, a végéhez közeledik az SZDSZ parlamenten belüli története, és ezzel újabb rendszerváltó párt tűnik el a magyar politikából. Hasonlót utoljára a Független Kisgazdapárt (FKGP) élt át 2002 előtt, amely 1998-ban listán még 12 százalékot ért el és a kormánykoalíció része lett, 2002-ben viszont már csak 0,75 százalékot kapott. 42 338-an szavaztak Torgyán József pártjára. Az [origo] egykori kisgazda politikusokkal beszélgetett a két párt közötti párhuzamokról.

Elhagyott vidékiek, hiteltelen vezetés

"Én 2001 májusában kiszálltam, akkor már nyilvánvaló volt, hogy mi lesz az FKGP vége. Arra gondoltam, ha egyszer vége van, és emlékeznek rám, emlékezzenek arra, hogy nem vettem részt ezekben a mészárlásokban" - emlékezett vissza Bánk Attila, aki egy ideig a kisgazda frakció vezetője volt. 2001 májusában tört ketté látványosan az FKGP, amikor egy botrányos ceglédi gyűlésen megerősítették Torgyán Józsefet elnökként, miközben egy másik, budapesti kisgazda gyűlésen Lányi Zsoltot választották elnökké. Bánk Attila szerint a belső háborúk azonban már hónapokkal korábban, 2000 augusztusában megindultak, és Torgyánnak már nem volt ereje, hogy úrrá legyen a káoszon.

A kisgazdapárt a négyéves koalíciós kormányzás alatt szinte végig különféle korrupciós ügyektől és botrányoktól volt hangos. A pártelnök, egyben földművelésügyi miniszter Torgyán, az államtitkár Szabadi Béla és számos más FKGP-s politikus körüli gyanús ügyek kipattanását, a koalíciós partner Fidesszel való növekvő feszültséget a párt szétaprózódása követte. 2001-ben - miután Torgyán kénytelen volt lemondani miniszteri posztjáról - már egymást érték a kizárások, párhuzamos elnökválasztások, nyilatkozatháborúk és pártalakítások.

A megsemmisülés okait utólag többféleképpen magyarázzák az egykori FKGP-sek, akik szerint több ponton látszik a hasonlóság az SZDSZ mostani helyzetével. A párt vezetése nem foglalkozott a vidéki tagsággal, a pártelnök egyszerre volt miniszter is, így hiányzott az erős vezetés, a Fidesszel nem találták ki az együttélés módját a kisgazdák - sorolta például Turi-Kovács Béla, aki ma már a Fidesz-frakció tagja. Szerinte valamennyi politikus "ludas" a párt széthullásában, bár nem egyenlő mértékben.

Az új név a kisgazdáknak sem jött be

Bánk Attila, aki támogatóival együtt 2002 őszén még megpróbálkozott az önkormányzati választásokkal, az addigra megalakuló új pártnak még a nevébe sem merte bevenni a "kisgazda" szót, ami akkor már szinte szitokszónak számított. Az utóbbi hetekben az SZDSZ-ben is voltak olyan javaslatok, hogy új néven kellene folytatni a politizálást. Erről többek között Szent-Iványi István beszélt: szerinte nem zárható ki, hogy a párt nevet, logót és arculatot vált.

Turi-Kovács Béla szerint az egyik tanulság, hogy "a realitások figyelmen kívül hagyása minden pártot a széthullás felé vezethet". Bár a politikus úgy véli, a kisgazdák számára a Fidesszel való "szövetség" volt a realitás, az SZDSZ-nek éppen a koalíciókötés lesz a veszte. Az SZDSZ ugyanis szerinte nem most esett szét, hanem akkor, amikor 1994-ben baloldali koalícióra lépett. Azóta "felmorzsolódásra volt ítélve", mert az MSZP-vel való koalíció "két idegen test összekapcsolása volt", és az SZDSZ elkezdett a liberális eszmétől idegenül politizálni. A botrányok - például az elnökválasztási csalás ügye - már csak ezt követték - mondta.

Vége van, kész, nulla

Egy párt akkor erős, ha erős vezetése van - jelentette ki Bánk Attila, aki szerint az SZDSZ-nek Kuncze Gábor visszavonulása óta nincs megfelelő vezetője. A karizmatikus vezetés hiánya mellett az SZDSZ egy nagy párttal koalícióban ugyanazokkal a problémákkal nézhetett szembe, mint az FKGP, miközben elvesztette a táborát is. Az SZDSZ-nek "vége van, kész, nulla" - jelentette ki, amikor arról kérdeztük, mit tehetnének a szabad demokraták, hogy elkerüljék a bukást. A kérdésre, hogy hiányozni fog-e az SZDSZ mint rendszerváltó párt a parlamentből, Bánk azt válaszolta, a liberalizmus biztosan hiányzik majd, "de amit ők képviseltek, már nem az volt, arra semmi szükség".

Lányi Zsolt szerint is szükségszerű az SZDSZ bukása, ezért nem lehet tanácsot adni. "A párt politikusai nemigen tehetnek semmit" - mondta. Szerinte a történelmi pártok hibája, hogy nem akarnak fiatalítani, és képtelenek megújulni. Szerinte az SZDSZ-ben is "már elkopott emberek vannak", és nem a belső háborúskodás a probléma. "Nem hiszem, hogy [az SZDSZ] meg fog kapaszkodni" - jósolta.