Rejtegetik a költségtérítési malőr felelősét

Senki nem tudja vagy nem akarja elárulni, hogyan került a képviselői költségtérítésről szóló törvénybe az a módosítás, amely egyes képviselők esetében akár a duplájára is növelheti a felvehető összeget. Az előterjesztést benyújtó Göndör István csak annyit mondott, egyes képviselők félelmei jelentek meg a mentelmi bizottság indítványában, de ősszel kijavítják a törvényt.

Sem az illetékes bizottság elnöke, sem a törvényjavaslat benyújtója nem tudja megmondani, kinek a javaslatára került be a képviselői költségtérítésekről szóló törvénybe az a módosítás, amelynek következtében több képviselő költségtérítése - illetve az a helyett bevezetett választókerületi pótléka - is a másfélszeresére, duplájára nőhet, miközben egy átlagos képviselő nettó jövedelme több tízezer forinttal is csökkenhet.

A jelentős különbségeket az okozza, hogy egy módosító indítvány értelmében a választókerületi pótlékká átkeresztelt költségtérítést nem a képviselői alapdíj (jelenleg 231 900 forint), hanem a tiszteletdíj alapján kell megállapítani. Ez utóbbi már magában foglalja a bizottsági tagságért, parlamenti tisztségért (jegyző, alelnök elnök) vagy frakcióvezetői posztért járó pótdíjakat is. Bár a szorzók az új törvényben csökkentek, egyes képviselők esetében ezt bőven kompenzálja az alap megemelése.

Az Országgyűlés alelnökei esetében például a 231 ezer forintos alapdíjhoz további 417 ezer forintos pótdíj járul, így a választókerületi pótlékot 648 ezer forintos tiszteletdíj után kell kiszámolni, a választókerület és Budapest közti távolság függvényében. Ha például az alelnök budapesti, akkor eddig az alapdíj 70 százalékának megfelelő költségtérítést, 162 ezer forintot kapott, míg az új törvény szerint a tiszteletdíjának 60 százaléka járna neki választókerületi pótlékként, ami 388 ezer forint.

A bizottság június 15-i ülésén több módosító indítványt is elfogadott. Ezek bizottsági, vagyis konszenzusos javaslatként kerültek az Országgyűlés elé. Az alapdíj helyébe a tiszteletdíjat helyező módosító indítványt a jegyzőkönyv tanúsága szerint Géczi József Alajos elnök két másik javaslattal együtt ismertette, de azt nem részletezte, azok honnan származnak. Géczi szerdán nem tudott válaszolni az MTI kérdésére, hogy a módosító indítványt eredetileg ki juttatta el a bizottsághoz.

A törvényjavaslatot benyújtó Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese az [origo]-nak szintén azt mondta, nem tudja megmondani, kitől származik a módosító indítvány. Úgy fogalmazott, több képviselő is megfogalmazta félelmeit, hogy a változtatás jelentős jövedelemcsökkentést okozna. Ezt azonban nem mondták ki nyíltan, és a házszabály szerint már az előterjesztő sem nyújthatott be módosító indítványt, ezért lett az bizottsági ajánlás.

Göndör szerint ő már a módosítás benyújtásakor látta, hogy az aránytalanságot fog okozni, de azt mondta, ha elkezdett volna erről egyeztetni, nem születhetett volna meg a törvény. A frakcióvezető-helyettes szerint ugyanis a jogszabály mindenképpen előrelépés: azzal, hogy minden képviselői jövedelmet adóköteles bevétellé tettek, már megvan a kényszer, hogy változtassanak a képviselői jövedelmek belső arányain. Ma ugyanis az alapdíj viszonylag alacsony, és a jövedelem nagyobb részét a pótlékok és a költségtérítés teszi ki - mondta a képviselő.

A bizottsági módosító indítványt a június 22-i szavazáson 333 képviselő támogatta, 13 (valamennyi SZDSZ-es) ellenezte, az MSZP-s Farkas Imre pedig tartózkodott. A törvénymódosítást végül június 29-én 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A törvény 2010. január 1-től lép hatályba, de Göndör István szerint a parlament már szeptemberben ki fogja javítani a hibát.