Felszámolják a kórházakat működtető Hospinvestet

Lemond a csődvédelemről, így megindulhat a ellene a felszámolási eljárás - döntött a kórházakat működtető cég, a Hospinvest közgyűlése. A vállalkozás összesen öt kórház üzemeltetését vette át az önkormányzatoktól, de év elején kiszállt az üzletből legfontosabb finanszírozója, a Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, majd az önkormányzatok egymás után bontották fel a cég szerződéseit.

Vége a cégnek

A kórházakat működtető Hospinvest Zrt. közgyűlése pénteken úgy döntött, a cég lemond a csődvédelemről és elindítják a felszámolási eljárást - mondta a Független Hírügynökségnek Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke. Ez azt is jelenti, hogy a Hospinvest üzemeltetésében lévő intézményeket a legrövidebb időn belül átadják a tulajdonos önkormányzatoknak. Az elnök szerint az egri megyei kórházat már két héten belül át tudják adni.

Kollányi szerint az augusztus 13-ig megkapott csődvédelemnek az volt a feltétele, hogy a cég bevételeiből finanszírozni lehessen a kiadásait. Ezt július hónaptól már nem tudják teljesíteni, mert kevesebb a bevétel, mint a kiadás. Ez azt jelentette volna, hogy a kiadásokat a részvényeseknek a vagyonból kellene fedezniük, ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy inkább kérik a cég felszámolását.

Az öt kórházat - Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parádfürdő - működtető Hospinvest anyagi helyzete akkor vált problémássá, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) március végén bejelentette, hogy kiszáll a finanszírozásból. Az EBRD az egri kórház körüli nehézségek, illetve az egészségügyi reform leállása miatt lépett vissza.

A cég egyik hitelezője, a CIB Bank áprilisban megelégelte a finanszírozási nehézségeket és a Hospinvest számlájáról leemelt 1,2 milliárd forintot. A cég április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér. Július végéig lett volna lehetősége arra, hogy megállapodjon a hitelezőivel, ellenkező esetben megkezdték volna felszámolását.

A cég üzleti modelljének lényege az volt, hogy olyan önkormányzatok kórházainak üzemeltetési jogát vette át, amelyeknek nem volt pénzük a kórház fenntartására, de bezárni sem akarták az intézményt. Az átadás után a kórházépületek továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak, a felújításokról, fejlesztésekről, gazdálkodásról viszont a Hospinvest döntött, és a cég alkalmazottai lettek a kórházi dolgozók is.

Az üzlettel a Hospinvest ígéretei szerint jól jártak volna az önkormányzatok, hiszen nem kellett költeni az intézményekre, és megúszták a bezárással járó népszerűtlenséget is, a cég pedig spórolásokkal, összevonásokkal termelte volna meg a saját profitját. A vállalkozás anyagi helyzetének megrendülése után azonban a tulajdonos önkormányzatok egymás után jelentették be, hogy felbontják a szerződést a Hospinvesttel.