Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről

Az Alkotmánybíróság szerint nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről. Bár Seres Mária sikeresen gyűjtött össze több mint 500 ezer hiteles aláírást a referendumért, a parlament megelőzte: módosították a képviselői jövedelmeket szabályozó törvényt, és átkeresztelték a költségtérítést választókerületi pótlékra.

Seres Mária hiába gyűjtött 600 ezer aláírást

Nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről - döntött kedden az Alkotmánybíróság (Ab). A testület új eljárásra utasította a referendumot korábban elrendelő Országgyűlést. Az Ab határozata arra hivatkozik, hogy az Országgyűlés idén június 29-én olyan törvényeket fogadott el, amelyek érintették a korábban elrendelt népszavazás tárgyát. Ez a testület szerint olyan jelentős változás, amely utólag befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát.

Az Ab határozatának indoklása szerint a népszavazás betölti a rendeltetését akkor is, ha az Országgyűlés - a népszavazási kezdeményezésben megnyilvánuló választópolgári akaratot figyelembe véve, azzal lényegében megegyezően - törvényt alkot a népszavazás tárgyát képező kérdésben. Ezzel a testület szerint teljesül a népszavazásnak az Országgyűlés döntését befolyásoló funkciója már a referendum lebonyolítása előt teljesül.

A képviselői költségtérítésekről egy magánszemély, Seres Mária kezdeményezett referendumot, aki ennek érdekében több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze. Az általa feltett kérdés a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"

Miután az aláírások közül több mint félmilliót hitelesnek találtak, az Országgyűlésnek nem volt más választása, idén április 14-én - mindössze 3 tartózkodás mellett - elrendelte a népszavazást. A parlament határozatát azonban négy magánszemély megtámadta az Ab előtt.

A parlament időközben - június végén, az ülésszak utolsó napján - nagy többséggel elfogadott egy törvénymódosítást, amellyel kiütötték a népszavazási kezdeményezést. A Göndör István szocialista frakcióvezető-helyettes által benyújtott javaslat eltörölte a költségtérítés fogalmát, helyette azonban bevezette a választókerületi pótlékot, amely a korábbi költségátalányhoz hasonlóan a választókerület és Budapest távolságától függ.

Az Ab szerint a törvénymódosítás után Seres kérdése már nem értelmezhető. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen további jogalkotásra irányul, így az nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének. A határozathoz Paczolay Péter Ab-elnök és Trócsányi László alkotmánybíró írt különvéleményt.

Az országgyűlési képviselők trükközéssel próbáltak meg a költségtérítésükről szóló népszavazás elé menni, és nyomást gyakoroltak az Alkotmánybíróságra - reagált az Ab döntésére Seres Mária. Szerinte jogellenes lépés volt, hogy az Országgyűlés hozzányúlt a költségtérítéshez, "most amikor népszavazási kezdeményezés van róla". seres azt mondta, a nyomásgyakorlást a parlamenten belül kell folytatni, és új képviselőket kell a törvényhozásba juttatni.

Az MSZP örül az Alkotmánybíróság döntésének - mondta kedden a párt frakcióvezető-helyettese, Göndör István, hozzátéve, hogy így nem kell milliárdokat költeni népszavazásra. A Fidesz közleményben tudatta: tudomásul veszik az Alkotmánybíróság határozatát, amelyet a párt nem kíván kommentálni.

Az SZDSZ elfogadja az Alkotmánybíróság döntését, bár a júniusban elfogadott jogszabály nem felel meg a párt korábbi elvárásainak - mondta Szabadai Viktor, a liberális párt ügyvivője, aki abban bízik, hogy a képviselői költségtérítés ügyének rendezése nem áll meg félúton.