Megölik a bulizást Terézvárosban

Legkésőbb hajnali egykor lakatot tenne egy sor felkapott szórakozóhely ajtajára a VI. kerület önkormányzata, és addig is csak azok maradhatnak nyitva, amelyek megszerezték a lakók kétharmadának hozzájárulását. Az önkormányzat szerint a randalírozók elértek egy kritikus szintet, és a lakók védelmében lépni kell, míg a vendéglősök azt mondják, ellehetetleníti őket az új rendelet.

A Liszt Ferenc tér teraszai is veszélyen vannak

"Nagyon jól teszik, zárjanak csak be! Az a fertő, ami itt van, az már nem állapot" - mondta az [origo]-nak a fővárosi Nagymező utca egyik idős lakója, akit arról kérdeztünk, mit szól a terézvárosi önkormányzat rendeletéhez, amely szerint az üzleteknek, kocsmáknak és szórakozóhelyeknek este tízkor, de különleges esetben is legkésőbb hajnali egykor be kell zárniuk.

Más lakók szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet: "Ez egy hülyeség" - mondta egy másik idős nő a közeli Jókai utcában, és egyetértett vele egy iskoláskorú gyerekkel sétáló anyuka is. Utóbbi egy éjjel-nappal nyitva tartó söröző felett lakik, de szerinte semmit nem lehet hallani. "A mértéktelen alkoholizmussal van a baj, nem a szórakozóhelyekkel. Nappal is be lehet rúgni" - mutogatott egy, a kora délutáni hőségben már dülöngélő angol turistacsapatra egy helyi férfi.

Este tízkor takarodó

A június 25-én elfogadott, szeptember 1-én hatályba lépő rendeletmódosítás a lakók kezébe adja a döntést: azoknak a VI. kerületi üzleteknek, amelyek lakóházban vannak - a belvárosban ez szinte minden üzletre igaz -, és este tíz után is nyitva szeretnének tartani, be kell szerezniük a lakók kétharmadának írásos hozzájárulását. Az így kiadott engedélyeket pedig visszavonják, ha azt a lakók fele írásban kéri.

Emellett minden, tíz utáni nyitva tartásra engedélyt kérő üzletnek be kell szereznie egy szakértői véleményt arról, hogy maximális hangerőn sem bocsátanak ki zavaró erősségű zajt. Az engedély birtokában sem lesz korlátlan a nyitva tartás: bár a boltok egész éjjel nyitva tarthatnak (de továbbra sem árulhatnak alkoholt tíztől reggel hatig), a teraszoknak éjfélkor, az egyéb vendéglátó helyeknek pedig legkésőbb hajnali egykor be kell zárniuk.

A rendelet összesen mintegy 2500-3000 üzletet érinthet a kerületben, köztük több népszerű szórakozóhelyet: Terézvárosban található az úgynevezett Pesti Broadway, vagyis a Nagymező utca és környéke, illetve a Liszt Ferenc tér, ahol szinte lépni sem lehet az éttermek teraszaitól. Az önkormányzat szerint a rendelettel kompromisszumot kívánnak kialakítani a nyugalomra vágyó lakók, és a szórakozóhelyeket működtető vállalkozók érdekei közt.

 Környezeti ártalom

"A Lajtán túl - amire sokszor és szívesen hivatkozunk - teljesen normális, hogy tízkor bezárnak a szórakozóhelyek" - mondta az [origo]-nak a rendelet előterjesztője, Kékesi Tibor tanácsnok, szocialista önkormányzati képviselő. Szerinte a jogszabály - amelyet elsöprő többséggel fogadott el a testület - előzménye, hogy a lakosság évek óta folyamatosan panaszkodik arra a "környezeti ártalomra", amit a belvárosi szórakozóhelyek és azok vendégei okoznak nekik.

Egy időben megpróbáltuk egyedi ügyekként, hatósági eljárásként kezelni ezt a problémát - mondta Kékesi -, de ez "sikeresnek nem volt nevezhető". 2007-ben próbáltak először rendelettel beavatkozni, amikor megtiltották az éjjel-nappali boltoknak az alkoholárusítást este tíz után. "Ennek az eredményességét időnként megkérdőjelezik, de ma már számos kerületben alkalmazzák" - mondta Kékesi (a VI. kerületi alkoholárusítási tilalomról szóló korábbi riportunkat itt olvashatja).

A szórakozóhelyek azonban továbbra is gyakran megszegték a szabályokat, és a lakossági panaszok sem maradtak el - mondta Kékesi, aki szerint a probléma mostanra elérte a "kritikus tömeget", és így mindenképpen lépni kellett. Az előterjesztő szerint a rendelet megalkotását hosszú konzultációs időszak előzte meg, és részben beépítették a szakmai szervezetek észrevételeit is. Így például az éjszakai nyitvatartási engedélyhez nem kell kikérnie a lakók hozzájárulását azoknak az üzleteknek, amelyekre az elmúlt egy évben nem volt panasz, nem indult ellenük eljárás.

Lehúzhatják a rolót

"Nekünk nem szólt senki, csak úgy terjed a hír a kocsmárosok közt" - mondta Kékesi állításával szemben az [origo]-nak az egyik, hajnali 4-5-ig nyitva tartó zenés-táncos szórakozóhely névtelenséget kérő tulajdonosa, állítását pedig megerősítette egy másik mulató vezetője is, aki szintén azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Azt mondták, igyekeznek megszervezni magukat és egységesen fellépni a szerintük elfogadhatatlan rendelet ellen.

A vállalkozók szerint a jogszabály alkotói nem ismerik az éjszakai életet, hiszen a zenés helyekre épp egy óra körül érkeznek meg az emberek, azok forgalmuk legalább felét a hajnali órákban könyvelhetik el. A hajnali egy óra a mulatók üzemeltetői szerint "botrányosan korai időpont", ráadásul ez is csak a lakóközösség jóindulatán múlna. Ha nem kapják meg az engedélyt, és este tízkor kell zárniuk, az a szórakozóhely végét jelentené.

"Ez egy választási intézkedés" - mondta az [origo]-nak mindkét üzletvezető. Szerintük a szórakozóhelyek bezárásával nem csak ők veszítenének: munkahelyek szűnnének meg és az önkormányzat is elesne az iparűzési adótól. "A mi helyünk, egy pénteki estére 1,2 millió forintért rendel árut. El lehet képzelni, mekkora lenne a kiesés" - mondta az üzletvezető, aki szerint ráadásul korábban az önkormányzat is bátorította a vállalkozókat: az elmúlt egy évben három új hely nyílt a Nagymező utca környékén és kettőt újítottak fel teljesen.

Hol legyen a Soho?

"Én megértem a lakókat, de nem biztos, hogy alvóvárost kellene csinálni a kerületből. Budapestnek szüksége van egy ilyen szórakozó negyedre. Mi lesz a következő? Este tíz után nem lehet majd kimenni az utcára?" - mondta az egyik vállalkozó. Kollégája szerint is nagy a Pesti Brodway vonzereje. "Én ismerek olyan külföldieket, akik az éjszakai élet miatt költöztek ide" - mondta, hozzátéve, hogy a rendbontás vagy hangoskodás általában az utcán történik, amit már a rendőrségnek kellene megelőznie.

"Nem biztos, hogy a város közepén, lakóházakban kell lennie a szórakozó negyednek" - szállt vitába az üzletvezetőkkel Kékesi Tibor. Szerinte kialakult ugyan egy kép a kerületről, hogy ez a vigalmi negyed, de "ez nem tartozik hozzá a város turisztikai értékeihez". A tanácsnok úgy véli, hogy a belvárosban mindenképpen meg kell határozni egy pontot, ami után már nem szabad nyitva tartani, és esetleg máshol, a város külső, ritkán lakott részén kellene kialakítani szórakozóhelyeket azok számára, akik hajnalig akarnak mulatni.