Példa nélkül áll az őssejtügy

Emberi test tiltott felhasználásával gyanúsítják azt a négy embert, akiket kedden helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a rendőrség szerint engedély nélküli őssejtkezeléseket hajtottak végre. Ilyen bűncselekmény miatt annak 1998-as bevezetése óta nem ítéltek el még senkit, ezt a tényállást bizonyítani ugyanis nagyon nehéz. Halottakból kivett szaruhártyával és belső szervekkel való kereskedés miatt nyomoztak már egyszer, de akkor kiderült, hogy végül nem találtak bűncselekményre utaló nyomot.

Meggyőződésem, hogy ez az első ilyen eset Magyarországon - mondta az [origo]-nak Ábrahám László orvosi műhibaperekkel foglalkozó szegedi ügyvéd a tiltott őssejtkezelés gyanúja miatt folyó nyomozásról.

A rendőrség kedden este közölte, hogy aznap őrizetbe vettek négy embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy számos alkalommal végeztek pénzért őssejtkezelést, miközben erre nem volt - sőt nem is lehetett - engedélyük. Az egészségügyi tárca szerint a világon sehol nem végeznek ilyen kezelést hivatalosan, Magyarországon pedig emberi őssejtkutatásra sem kapott engedélyt egyetlen cég sem.

A rendőrség egy professzort, egy orvost, egy biológust és egy részvénytársaság igazgatóját "emberi test tiltott felhasználása" bűncselekménnyel gyanúsítja. A gyanúsítottakat szerdán kihallgatták, előzetes letartóztatásba helyezték, részben beismerő vallomást tettek (az ügy részleteiről korábbi cikkeinkben olvashat itt és itt).

Se ítélet se vádemelés

Az emberi test tiltott felhasználása tényállás 1998-ban került a Btk.-ba, Ábrahám szerint azóta nem volt példa arra, hogy büntetőeljárásban alkalmazták volna. Ezt megerősítette a Központi Nyomozó Ügyészség is, melynek adatai szerint 2003 és 2008 között sem vádemelés, sem bírósági ítélet nem született ilyen bűncselekmény miatt - írta az [origo] megkeresésére Nagy Tibor főosztályvezető ügyész.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is mindössze két alkalommal folytatott nyomozást ilyen ügyben. Mint Bucsek Gábor őrnagy, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője az [origo]-nak elmondta, egy alkalommal emberi szaruhártyák, másik alkalommal tüdő és más belső szervek tiltott kereskedelme miatt indítottak nyomozást.

A törvényesség határán

Az NNI által vizsgált két ügyben az elkövetők halottakból kivett emberi szerveket értékesítettek gyakran külföldre is, ám az ellenük indult eljárásokat bűncselekmény hiányában megszüntették. Bucsek azt mondta, az elkövetők általában megfelelő engedélyekkel rendelkeznek az emberi testrészek kezelésére, tárolására, és ezeknek az engedélyeknek a határait lépik át, de ennek bizonyítása nagyon nehéz.

Ábrahám azt állítja, arra sincs sok példa, hogy engedély nélkül működnének egészségügyi vállalkozások,"annyira nem kulturálatlan az egészségügy". Inkább az a jellemző az ügyvéd szerint, hogy kötelező biztosítás nélkül működnek egyesek. Főleg a fogorvosok körében van erre példa, de akadt már dolga olyan kórházzal is, amely saját költségvetéséből volt kénytelen kigazdálkodni egy kártérítést, mert nem volt biztosítása - mondta az [origo]-nak.

Engedély nélküli kezelésnek tekinthető még egy szegedi nőgyógyász ügye, bár őt más bűncselekmény miatt ítélték el. Dr. Zalányi Sámuel Magyarországon nem engedélyezett, nem elfogadott és nem igazolt hatású gyógyszert adott három páciensének fogamzásgátló gyanánt, akik azonban teherbe estek. Ezt követően nem közölte velük terhességüket, és tudtukon kívül hajtotta el magzatukat. Magzatelhajtás és más bűncselekmények miatt ítélték előbb három, majd másodfokon két év börtönre (erről bővebben itt olvashat).