Szerződésükkel védi a MeH a rendőrködő biztonságiakat

Jogilag problémás, hogy állami rendezvényeket biztonsági cégek felügyelnek - állapította meg a március 15-i állami rendezvények vizsgálatának részeként Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa. A MeH válaszában közölte: a probléma megoldható a cégekkel kötött szerződéssel.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a jövőben is követni szeretné azt a gyakorlatot, hogy állami rendezvényeken biztonsági cégeket bíz meg az érdeklődők átvizsgálásával, ellenőrzésével - ez derül ki abból a levélből, amit a MeH küldött Szabó Máté általános ombudsmannak.

Szabó azért fordult a MeH mellett a rendőrséghez, mert az idei március 15-i állami rendezvények több elemét kifogásolta. Szabó azt javasolta például, hogy ne csak a rendezvények közvetlen közelében vizsgálják át az érdeklődőket, hanem az eseményektől távolabb, így ugyanis jobban el lehetne választani egymástól azokat, akik feltehetően békés szándékkal és azokat, akik a rendzavarás kedvéért érkeznek egy eseményre.

Szabó kifogásolta az előállítottak jogainak érvényesülését (pl. hozzátartozóik és jogi képviselőik értesítését), de problémásnak tartotta azt is, hogy "egyes állami vagy önkormányzati rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett őrző-védő magánvállalkozásokra bízza", holott a rendőrségi törvény rájuk nem vonatkozik.

A MeH válaszában azt írta az ombudsmannak, hogy ez a probléma megfelelően kezelhető a biztonsági cégekkel kötött szerződésekben, amire a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak majd.

Szabó Máté: A biztonsági cég egy szolgáltatás

Szabó Máté elmondta az [origo] kérdésére, hogy a rendőrségtől általában a szükségesség és arányosság elvének betartása várható el. Ezzel szemben "egy biztonsági cégnek ilyen kritériumai nincsenek". A probléma Szabó szerint az, hogy "a biztonsági céget úgy lehet ellenőrizni, mint bármelyik szolgáltatást". Szerinte nem először kifogásolták az emberek az őrző-védő vállalkozások alkalmazását.

Alkotmányos logika szerint nincs igaza a MeH-nek az ombudsman álláspontja szerint. A fő probléma tehát az ellenőrzés: az őrző-védőket csak a szerződésük köti, a rendőrséget viszont jogszabály.

Szabó Máté szerint a rendőrség sem járt el teljesen megfelelően március 15-én. Differenciálnia kellett volna az emberek között, azaz elég lett volna ellenőrizni csak a gyanús embereket, nem pedig mindenkit válogatás nélkül átvizsgálni - tette hozzá az ombudsman.

TASZ: Állami monopólium a legális erőszak

"Állami monopólium egy erőszakszervezet fenntartása" - mondta Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szabadságjogi programvezetője az [origo] kérdésére. Simon szerint "senki nem formálhat jogot a rend fenntartására", így egy biztonsági cég sem. Erre van kitalálva a rendőrség - tette hozzá.

Simon Éva elmondta, hogy csak a rendőrség van "jogilag körülbástyázva": a rendőröknek megvannak a törvényi biztosítékaik, például lehet ellenük panaszt tenni. "A fő problémát azonban az jelenti, ha ezek a biztonsági cégek kényszerintézkedést alkalmaznak" - mondta. Szerinte eleve aggályos, ha egy biztonsági cég ellenőrizheti a személyazonosságot és akár motozhat is.