Jogászok mögé bújnak a rektorok

Az ombudsman és bíróság is vizsgálja, nyilvánosságra kell-e hozniuk az állami egyetemek és főiskolák rektorainak havi fizetésüket. Az [origo] az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, mennyit keres. A rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az feladatuk ellátásától független.

Az adatvédelmi ombudsman és egy bíróság is rágódik a kérdésen, vajon közérdekű adatnak minősül-e az állami felsőoktatási intézmények rektorainak fizetése. Először a Blikk, majd több más lap is arról írt, hogy a válság idején az egyetemi és főiskolai rektorok továbbra is milliókat keresnek havonta.

A rektorok nem közölték fizetésük mértékét - pedig a társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva próbált képviselőikre nyomást gyakorolni Bajnai Gordon miniszterelnök is -, hanem kiadtak egy közös nyilatkozatot - a Magyar Rektori Konferencián (MRK) keresztül -, amely szerint a fizetésük nem közérdekű, hanem személyes adat. Jóri András adatvédelmi ombudsman ugyanakkor az MTV-nek nyilatkozva vitatta ezt. Szerinte a közfeladatot ellátók - ez esetben a rektorok - személyes adatai is nyilvánosak, ha azok összefüggenek feladatuk ellátásával.

Az [origo] erre hivatkozva megkereste a hazai állami egyetemek és főiskolák rektorait, kértük, hogy közöljék 2008-as és 2009-es fizetéseiket, valamint tavaly kapott prémiumaik összegét. Összesen huszonnyolc intézményvezetőről van szó - a huszonkilencedik Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, akinek képviselői vagyonnyilatkozatából kiderül: havi 4,1 milliót keres rektorként.

A huszonnyolc egyetem és főiskola vezetőinek múlt szerdán írtunk levelet. Csak tizenegy rektor, illetve titkársága válaszolt. Három helyről - Szolnoki Főiskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Semmelweis Egyetem - annyit írtak, a rektor szabadságát tölti, ezért nem tud válaszolni. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora, Szabó János azt közölte: nem nyilatkozik járandóságáról, azt azonban hozzátette: fizetése nem tér el a közalkalmazotti illetménytáblán rögzítettekről, ezen felül pedig havi 96 ezer forint nyugdíjat kap.

A többi rektor válasz helyett az MRK-hoz irányította az [origo]-t a testület egységes állásfoglalására hivatkozva. Így tett egyebek mellett a Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Debreceni Egyetem rektora is.

Az MRK szintén megtagadta a választ, és mellékelt egy jogi szakvéleményt, melyben az olvasható: az MRK szerint a jövedelem nem minősül "személy feladatkörével összefüggő személyes adatának". A megfogalmazás mögött az adatvédelmi törvényben használt fogalmak állnak, ezek alapján egy rektor fizetése akkor nyilvános közérdekből, ha az feladatellátáshoz kapcsolódik. Az MRK szerint ez nem így van. A konferencia azt nem vitatja, hogy a rektorok közfeladatot látnak el, egyszerűen arról van szó, hogy szerintük a fizetésük független a munkájuktól. A testület a felsőoktatási törvény egyik passzusára hivatkozik, amely szerint a rektor fizetéséről csak meghatározott személyeknek van joga tudni.

Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi programvezetője szerint "van logika" az MRK jogi érvelésében, de ez esetben az a kérdés, hogy a felsőoktatási törvény felülírhatja-e az egyik legalapvetőbb magyar törvényt, az adatvédelmit. "Veszélyes tendencia, ha elzárhatók ezek az adatok. Nem lenne jó, ha felül lehetne írni az információszabadság szabályait ilyen kis szektorális törvényekkel, mint a felsőoktatási törvény" - fogalmazott. Hüttl szerint az adatvédelmi törvény rendelkezései erősebbek.

A TASZ bírósághoz fordult, hogy eldőljön a kérdés. A civil szervezet idén februárban már nyert hasonló pert: a Fővárosi Ítélőtáblán hozott ítélet kimondta, az állami cégek vezetőinek fizetése közérdekből nyilvános. Hüttl szerint nincs nagy különbség az állami cégek és az egyetemek között, hiszen mindkét esetben állami pénzek felett rendelkeznek a vezetők, az állami egyetemek és főiskolák is költségvetési szervként működnek.

A rektorok fizetésének nyilvánosságát az adatvédelmi ombudsman is vizsgálja. Jóri András levélben kérte jogi érvei tisztázására az MRK-t, amely azt ígérte, 15 napon belül válaszol. Az ombudsman sajtóreferense az [origo]-nak azt mondta, ettől függően valószínűleg augusztus második felében készül el Jóri állásfoglalása. Addig az MRK - közleménye szerint - elzárkózik a rektori fizetések nyilvánosságra hozásától, és majd csak "a szeptemberben tartandó évadnyitó plenáris ülésén dönt a kérdésben".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK