Orbán már rakosgatja a mozaikokat

Olyan államot képzelnek el, ahol az emberek nem előírásokat követnek, hanem a bíróságon szereznek érvényt igazuknak. A szocialistákétól gyökeresen eltérő kormányzati stílust akarnak, puritán kormányzati struktúrát szeretnének kiépíteni. Azt ígérik, megmondják az igazat, ha kell, akkor azt is, ha valami nem megy. Az [origo] a Fidesz vezető politikusait faggatta arról, hogyan néz ki az Orbán Viktor által meghirdetett új kor. A tervrajz még vázlatos, de úgy őrzi Orbán, mint a hétpecsétes titkot.

Szeret versenyeztetni

"Nem válságkezelésre, hanem teljes megújulásra van szüksége Magyarországnak. A válságkezelés nem más, mint a válság konzerválása, olyan, mint egy hamis kép mozaikjait visszailleszteni" - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke március 21-én, pár nappal Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után. Orbán akkor többek között arról beszélt, hogy a Fidesz nem egyszerűen kormányváltást akar, hanem új korszakot akar nyitni.

A Fidesz jelenleg a legnépszerűbb párt, a Medián június végi felmérése szerint 45 százalék volt a támogatottsága a teljes népesség körében, tehát ha nem rontanak el nagyon valamit a választásokig hátralévő nem egészen egy évben, akkor a Fidesz vezetésével alakulhat kormány 2010-ben. A Fidesz politikusai az elmúlt hónapokban többször kijelentették, készen állnak a kormányzásra, a pártelnök által említett új korszakról mégis kevés konkrétum derült ki.

Az [origo] június vége óta tizenegy olyan embert keresett meg, akik vezető szerepet töltenek be a pártban (elnökségi tagok, önkormányzati vezetők), vagy hatással vannak a Fidesz politikájának alakulására (tanácsadók, programalkotásban résztvevő szakértők). Közülük mindössze négyen, ők is nevük elhallgatását kérve járultak hozzá a beszélgetéshez. Őket arról kérdeztük, hogyan néz majd ki az Orbán által meghirdetett új kor.

Főbb irányok

Gyurcsány Ferenc márciusi lemondása után nem pezsdült fel a Fidesz, nem lett több a stratégiaalkotó egyezetés - állították az [origo] által megkérdezett politikusok. Egy, a Fidesz legbelsőbb vezetéséhez tartozó forrásunk szerint utoljára másfél éve volt olyan nagy tanácskozás, ahol Orbán kikérte az egyes területek meghatározó szakérőinek véleményét. Egyelőre testületi döntések sincsenek a pártban a választási programról, nem fogalmazták meg a kormányváltás utáni legfontosabb lépéseket sem. Az igazi mozgolódás legkorábban ősszel indulhat be a pártban. Pár dolog azonban már biztosnak tűnik.

A bürokrácia leépítése - A párt két befolyásos politikusa szerint is komolyan felmerült már a Fideszben, hogy az élet túl sok területét szabályozza az állam adminisztratív eszközökkel. Példaként az ÁNTSZ előírásait, a szakhatósági engedélyeztetési eljárásokat említették. A párt egyik elnökségi tagja szerint a pénzzabáló állami adminisztráció helyett egy olyan modellt kell kiépíteni, amely garantálja, hogy az emberek a bíróságok előtt tudják érvényesíteni az érdekeiket. A nagy, gondoskodó állam rengeteg forrást emészt fel, ráadásul az előírásokra hivatkozva mindenki eltolhatja magától a felelősséget - mondta a párt egyik befolyásos, a kormányzati munkát ismerő politikusa. Állításuk szerint a pártban számítások készültek arról, hogy az állami bürokrácia megfelelő leépítésével 2,5 százalékkal lehetne növelni a GDP-t.

Puritán kormányzati struktúra - Orbán nagyon puritán kormányzást képzel el - állította a pártvezetés munkáját közelről figyelő forrásunk. Kevés minisztériumot és kevés minisztériumi dolgozót akarnak. Egy, a Fidesz politikai stratégiáját jól ismerő forrásunk a Bajnai-kormány takarékossági lépéseinél - a miniszteri fizetések 15 százalékos lefaragása - jóval látványosabb, hosszabb ideig kommunikálható takarékossági intézkedésekre számít. Példaként a miniszteri Audik lecserélését említette. A Fidesz egyik befolyásos politikusa szerint ezekről Navracsics Tibor frakcióvezető környezetében készülnek tervek. A takarékos állam megteremtése felé tett lépés lehetne a Fidesz által javasolt 200 fős parlament kialakítása is. A pártvezetéshez tartozó forrásunk szerint ez csak kétharmados győzelem esetén jöhet szóba, ezzel azonban nem számol komolyan a Fidesz vezetősége.

Magyarázó kormány - Az [origo] által megkérdezett fideszes politikusok szerint az emberek ezt várják egy kormánytól. Ha a főbb irányokat folyamatosan látják a választók, akkor azt is el tudják fogadni, ha a kormány több mindenre nemet mond - fogalmazott a párt egyik befolyásos önkormányzati vezetője. Példaként említette, hogy az adórendszer átalakítását, az adócsökkentést valószínűleg csak több lépésben lehet megcsinálni, de ezt szerinte őszintén meg kell mondani az embereknek. Ehhez hasonlóan meg kell mondani azt is, hogy az IMF és EU által nyújtott hitelek mennyire kötik meg a kormány kezét. "Így nem lesz mindig 60 százalékos támogatottsága a pártnak, de nem is ez a cél" - fogalmazott.

Átalakuló családtámogatás - A párt egyik befolyásos politikusa szerint a Fideszben egyetértés van arról, hogy a 13. havi nyugdíjat valószínűleg nem állítják vissza. "Ezt az MSZP adta, ők is vették el" - fogalmazott forrásunk. A családtámogatási rendszerhez - gyes, gyed - viszont biztosan hozzá fog nyúlni az ellenzéki párt.

A rendőrség megerősítése - Az általunk megkérdezett vezető fideszes politikusok szerint a rendőrség helyzetével kiemelten fog foglalkozni a következő Fidesz-kormány. Itt rövid időn belül eredményeket akarnak elérni, bár tisztában vannak azzal is, hogy ez komoly többletkiadásokkal jár. A célok között szerepel, hogy a jelenleginél vonzobbá tegyék a rendőri pályát, illetve, minél több rendőrt csábítsanak a városokba. A rendőrség megerősítéséről több koncepció is készül a pártban, a Fidesz egyik befolyásos tagja szerint Tarlós István, a párt fővárosi frakcióvezetője például az önkormányzati rendőrség ötletét dolgozta ki, amelyet a közterület-felügyeletből hoznának létre.

Számonkérés - A Gyurcsány-kormány Fidesz szerint gyanús ügyeinek -  Bábolna, a Malév, a Postabank eladása, a Köröshegyi völgyhíd építése, ppp-beruházások - kivizsgálásáról mindenki hosszasan beszélt. A párt egyik elnökségi tagja szerint a sokat emlegetett számonkérések célja, hogy világos választóvonalat húzzanak a szocialista és a Fidesz-kormány közé. Nem politikai hajtóvadászatról van szó, hanem azt akarják üzenni az embereknek, hogy újra megéri tisztességesnek lenni - fogalmazott a párt elnökségének egyik tagja. Szerinte, ha nem tudják világosan megüzenni, hogy a Fidesz elhatárolja magát a mutyiktról, akkor a választókban nem lesz elég türelem a kormány tevékenységéhez.

Meghallgatták a panaszokat

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek többször jelezték, nem kőbevésett elképzelésekről van szó, inkább irányvonalakban, vázlatokban gondolkodik egyelőre a párt vezetése. Ennek több oka is van.

Egyrészt Orbán szívesen versenyeztet embereket, hogy több ötlet közül lehessen választani, több ötletből alakíthassa ki a párt stratégiáját, több forgatókönyv készüljön. Ezért az egyes területek szakértőinek feladatokat oszt ki. Gyakran előfordul az is forrásaink szerint, hogy ugyanarra a területre egymástól függetlenül több embert is ráállít. A párt egyik befolyásos politikusa szerint a koncepciókat kidolgozó csoportok elképzelései között csak hangsúlybeli különbségek vannak, kibékíthetetlen ellentétekről nincs szó. Az összhangnak ugyanakkor ellentmond, hogy Orbán felkérésére a következő Fidesz-kormányzáshoz elkészült, márciusban bemutatott Jövőkép című kötet például felvetette a vagyoni típusú adózást, a párt elnöksége viszont májusban elutasította a vagyonadót és azóta többször jelezték, a Fidesz hatalomra kerülése esetén eltörlik ezt az adónemet.

Több koncepció készül például a gazdaság felpörgetésére. A Fidesz egykori gazdasági minisztere, Matolcsy György, illetve Cséfalvay Zoltán a költségvetési hiány elszállása árán is felpörgetné a gazdaságot. Az ő nevükhöz fűződik például a Jövőkép is (a kiadványról bővebben korábbi cikkünkben olvashat). Az egykori jegybankelnök, Járai Zsigmond és a jegybank korábbi alelnöke Szapáry György viszont nem engedné elszállni a költségvetési hiányt.

Járaiék tavaly tavasszal állítottak össze Orbán számára egy dokumentumot, amely a hazai és a külföldi vállalatok igényeit, óhajait vette számba - mondta egy, a Fidesz politikáját jól ismerő forrásunk, aki olvasta a kötet összegző megállapításait. Szerettük volna megismerni a dokumentumot, Járai azonban a titkárságán keresztül azt közölte: az anyag nem a nyilvánosság számára készült, ráadásul a gazdasági válság miatt egyes részei már nem aktuálisak. Járai és Szapáry ezen kívül a Jövőkép összeállításában is részt vett.

A gazdasági programalkotásában meghatározó szerepe van Fodor Istvánnak, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatójának is. Fodor - a párt legbelső vezetéséhez tartozó forrásunk szerint - részt vett a Fidesz 2006-os programjának megszövegezésében, illetve jelenleg is szerepe van abban, hogy a gazdasági élet egyes szereplőit összehozza az ellenzéki párttal. Fodort az Ericssonon keresztül értük el, megkeresésünkre azt válaszolta: sem megerősíteni és nem cáfolni nem akarja, hogy korábban dolgozott volna az ellenzéki pártnak, jelenleg viszont nem vesz részt programalkotásban.

Orbán válogat

A titkolózás másik oka, hogy a Fidesz nem szeretne nagyon előre rohanni, nehogy öngólt rúgjon vagy egy-egy irányvonal melletti elköteleződésével valakit megsértsen. Az egyes területek felelősei egyelőre csak feladatokat kaptak, ezek nem jelentenek posztokat egy későbbi Fidesz-kormányban - mondta a párt egyik befolyásos önkormányzati vezetője. Az egyik elnökségi tag ehhez annyit tett hozzá, hogy személyi kérdések azért sem dőltek el, mert ha kiderül, hogy valakinek az ambíciói nem válnak valóra, az biztosan kevesebb energiát öl majd a munkába.

A különböző elképzelések közül, a kormányváltást követő állapotfelmérés után maga Orbán fog válogatni - állította több forrásunk. Ha a pártelnök beáll az egyik koncepció mögé, akkor - a párt egyik meghatározó politikusa szerint - nem fordulhat elő, hogy a Fidesz vagy a frakció megfúrja azt. Forrásunk ezt a Fidesz sajátos - az MSZP-től eltérő - működésével indokolta. "A Fideszben, a szocialista párttól eltérően nincsenek érdekszövetségek, a politikusok nem kötnek egymást támogató alkukat, ehelyett egységesen, értékelvűen működik a párt" - állította.

Szerinte ehhez hozzájárult az is, hogy 2003-ben a megyei szervezetek rovására a Fideszben létrehozták a választókerületi rendszert. A megyei szervezetek ugyanis többnyire erős lobbierővel bírnak a nagyobb pártokban, Gyurcsány Ferencnek a pártelnökségről történő lemondásában például szintén meghatátozó szerepe volt a megyei elnököknek. Forrásunk szerint szó sincs arról, hogy az alkukat kiküszöbölő struktúra tekintélyelvű lenne. Egy olyan kancellári típusú demokráciában, mint ami Magyarországon is működik, a kormányfőnek kell meghoznia a döntéseket, ezeketért pedig neki kell vállalnia a felelősséget. Forrásunk szerint a Fidesz belső működése egyszerűen erre a berendezkedésre épül.

Az egyes területek felelőseinek megnevezésével Orbánnak az a célja, hogy koncepciókon gondolkodjanak, illetve a társadalmi és a gazdasági élet szereplői tudják, hogy a Fideszen belül kit keressenek, kivel tudnak egyezetni. Egyik forrásunk szerint nem kell még türelmetlenkedni, "a begyűjtött információkat bőven elég a kormányzás pillanatában megszövegezni".