"Komoly ország ilyet nem csinál" - diplomaták a Sólyom-afférról

Magyarország csak magának árt a kakaskodással a magyar-szlovák konfliktusban, hiszen egy kicsinyes ügyben járatja le magát Európa előtt - mondták az [origo]-nak jelenleg is aktív és egykori magyar diplomaták. A korábbi pozsonyi nagykövet szerint Magyarország nem volt elég óvatos, amikor nem engedett a nyilvánvalóan kötekedő szlovákoknak. Egy másik magyar diplomata szerint tovább kell lépni, mert a szlovákok egy nagy követ dobtak a pocsolyába, és ránk is fröccsent a mocskos léből.

Árthat az országnak a konfliktus

Komolyan árthat Magyarország külföldi megítélésének a Szlovákiával kialakult diplomáciai konfliktus, ha Budapest nem tud elegánsan kilépni az elmérgesedő vitából - állították az [origo] által megkérdezett magyar diplomaták. Egy korábbi és egy jelenlegi nagykövetet kérdeztünk, akik szerint egyaránt mutathatja az ügy kicsinyességét és érzékenységét, hogy az EU szóra sem méltatta panaszunkat az ügyben. Szerintük bár a szlovákok egyértelműen provokálnak, Magyarországnak kellene gesztusokat tennie, mert csak magának árt a kakaskodással.

Az amúgy sem felhőtlen magyar-szlovák viszonyt előbb a kisebbségi jogokat megkurtító szlovák nyelvtörvény elfogadása, majd a múlt héten Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai látogatásának megtiltása mérgesítette el. Sólyom augusztus 21-én, pénteken látogatott volna a szlovákiai Révkomáromba, ahol egy szoboravatáson vett volna részt, a szlovák hatóságok azonban egész napos huzavona után közölték vele, hogy látogatása nemkívánatos, és megtiltották belépését az országba (az incidensről bővebben itt olvashat). Emiatt a külügy hétfőn bekérette a szlovák nagykövetet, és az EU-t is tájékoztatta az elfogadhatatlannak tartott lépésről.

Az [origo] által megkérdezett egykori és aktív diplomaták szerint a szlovákok magatartása a konfliktusban abszolút méltatlan és szélsőséges volt, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyaroknak mindenképpen bele kellett menniük a játékba, vagy érdemes tovább feszíteni a helyzetet. "Nyilván valakik azt remélik ezektől a konfliktusoktól, hogy a szlovák választásokon eredményt hoznak, az egész ügy mondvacsinált és belpolitikai indíttatású" - mondta az [origo]-nak Boros Jenő, aki korábban szlovákiai magyar nagykövet volt, jelenleg pedig a bakui nagykövetség vezetője Azerbajdzsánban. Szerinte a fentiek ellenére a magyaroknak fokozott körültekintéssel és empátiával kell közelíteniük Szlovákia felé.

"Természetesen Szlovákia, mint valamennyi jelentős kisebbséggel rendelkező állam, rendkívül érzékeny" - magyarázta Boros. Ezért fontos, hogy a magyar diplomácia minimális támadási felületet hagyjon, elvegye minden konfliktusforrás élét, és inkább rugalmasan kezelje a hasonló eseteket. Sólyom látogatásánál a szlovákok abba kötöttek bele, hogy az időpont egybeesett a Varsói Szerződés és így Magyarország csapatainak 1968-as csehszlovákiai bevonulásával, és azzal vádolták Sólyomot, hogy látogatása során nem akart találkozni Ivan Gasparovic szlovák államfővel. Boros szerint ebben lehetett volna engedni a szlovákoknak, és egy nappal el lehetett volna tolni a látogatást (a második vád a Köztársasági Elnöki Hivatal szerint nem is állja meg a helyét).

A konfliktus elmérgesedéséhez tehát részben az vezethetett, hogy a révkomáromi szoboravatás szervezői és Sólyom László nem az óvatos utat választották: a köztársasági elnök a meghiúsult látogatás után maga is azt nyilatkozta, hogy "a végsőkig elment", és végül csak azért nem lépte át a határt, mert nem akart jogsértést elkövetni. Bár korábban is tudott arról, hogy a szlovák vezetés nem látja szívesen, kitartott amellett, hogy államfőként a nemzeti ünnepeken feladata felkeresni a határon túli magyarokat.

A vita kialakulásában persze nem elhanyagolható szempont, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerint a szlovákok kifogásai nem voltak helytállók. Robert Fico szlovák miniszterelnök azzal vádolta Sólyomot, hogy csak 8 nappal az esemény előtt jelezte a tervezett látogatást, noha a szlovák nagykövetet szóban már 2 hónapja tájékoztatták a KEH-ben. A szlovákok kifogásolták azt is, hogy Sólyom nem hívta meg a szoboravatásra a szlovák elnököt, akiről ugyanakkor már jó előre tudni lehetett, hogy szabadságon lesz, és ezért biztosan nem ér majd rá (ezekről további részleteket itt talál). A szlovákok harmadik kifogása az volt, hogy Sólyom látogatása biztonsági kockázatot jelent, de a szlovák nagykövetség ennek jelentését nem volt hajlandó kifejteni az [origo]-nak, miközben a szoboravatáson végül semmilyen rendbontás nem történt.

Boros szerint a nyilvánvaló sérelmek ellenére nagyon fontos, hogy a magyar diplomácia ne hagyja ezt a szlovák-magyar viszonyon ejtett sebet elmérgesedni: szerinte tárgyalásokkal, a problémák kibeszélésével kell minél előbb továbblépni a dolgon, mivel a viszály "rontja az imidzsünket" a világban. "Ami vélemény kialakul egy országról a világban, azt utána már nagyon nehéz megváltoztatni" - mondta, megemlítve a szlovák nagykövetség elleni szerdai támadást is: "Erre végképp nincs szüksége Magyarországnak, amikor már eddig is állandóan a cigányügyek és Magyar Gárda miatt hallanak róla a világban."

"Besároztuk magunkat"

Boros véleményét még radikálisabban fogalmazta meg egy másik, név nélkül nyilatkozó egykori nagykövet, aki korábban egy vezető NATO-tagországban volt diplomata: szerinte valóságos szégyen, hogy a magyar diplomáciának ilyen "kínos ügyekkel" kell foglalkoznia. "A szlovákok beledobtak egy nagy követ a pocsolyába, és mi ahelyett, hogy elegánsan félreálltunk volna, ott maradtunk, és befröcskölődtünk sárral" - jellemezte a helyzetet.

Ficónak érdeke lehet a magyarokkal ijesztgetni

Szerinte Magyarország hiába próbál józanul kikerülni a vitából, már az elején elfogadta a szlovákok által felkínált játékszabályokat, és ezzel azt sugallja Nyugat-Európa felé, hogy nem egyenrangú a fejlett nyugati demokráciákkal: "a szlovák-magyar konfliktus a kívülállók számára két kezdetleges közép-európai demokrácia kicsinyes vitájának látszik". Ezt már csak azért sem szabad vállalni, mert Magyarország ennél ügyesebb: komoly ország ilyet nem csinál, nem lenne szabad felülnünk a nacionalista szlovák politika provokációjának - mondta.

Az egykori nagykövet szerint az EU hallgatása az ügyben szintén azt mutatja, hogy kicsinyes dolgokról van szó, amiken át kell lépni. Európát nem érdekli a probléma, nem akar belekeveredni: "Nem vettük észre, hogy a szlovákok provokálnak minket, és hagytuk magunkat. Aztán pedig úgy kértünk segítséget Európától, hogy nem tudtuk, megkapjuk-e. És aztán jött a hallgatás" - mondta.

A sokéves tapasztalattal rendelkező diplomata szerint ez azt mutatja, hogy "Magyarország immunrendszere nem működik", nincsenek meg azok a diplomáciai kapcsolatok, ahol az ország érdekében a prominens külföldi figurákat el tudnánk érni. Ez és az a tény, hogy a külképviseletek a saját informális csatornáikon keresztül nem tudták előre jelezni a várható konfliktust, szerinte a rendszer régóta meglévő hiányosságait mutatják.