Visszatérnek a Hagyó előtti idők a Városházára

A jövőben ismét a Fővárosi Közgyűlés dönt majd az önkormányzati cégek - sőt, az iskolák és a kórházak - vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről is - határozott csütörtöki ülésén a közgyűlése. Ezzel a döntéssel visszatértek a 2006 előtt, illetve Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessé választás előtti gyakorlathoz.

Majdnem három évet lépett vissza az időben a Fővárosi Közgyűlés, amikor csütörtöki ülésén egyhangú szavazással ismét a saját kezébe vette a fővárosi cégek vezetőinek kinevezését és felmentését, illetve a társasági szerződések módosításának jogát is.

Ezeket a jogokat 2006 óta a gazdasági bizottság gyakorolta, ennek hátterében az állt, hogy az akkor megválasztott közgyűlésben mindössze egyfős többsége volt az MSZP-SZDSZ koalíciónak, míg a gazdasági bizottságban kényelmes többséget biztosítottak maguknak. Ezzel a módszerrel váltotta le 2007 tavaszán a gazdasági bizottság - Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes előterjesztésére - szinte az összes fővárosi cég vezetőjét (erről ebben a cikkünkben olvashat).

A csütörtöki döntés közvetlen előzménye Demszky Gábor főpolgármester szerint a BKV végkielégítési botránya, amely miatt többen úgy vélték, változtatni kell a főváros kinevezési gyakorlatán. Az elfogadott módosítás végül két, egymáshoz nagyon hasonló előterjesztés alapján született meg: először az SZDSZ-es Bőhm András és Lakos Imre, illetve a volt MDF-es Katona Kálmán és Hock Zoltán nyújtották be javaslatukat, majd nem sokkal később Demszky is beterjesztett egy hasonló előterjesztést.

A különbség az volt, hogy a képviselők javaslata megszüntette volna a kiemelt fejlesztések bizottságát is, illetve lehetővé tette volna, hogy a közgyűlés akkor is ülésezhessen, ha a főpolgármester vagy helyettesei nincsenek jelen. Ebben az esetben - 15 perc várakozás után - a legidősebb képviselő vehette volna át az elnöklést. Ezt a két pontot végül a képviselők a kompromisszum érdekében visszavonták, így lényegében azonos lett a két előterjesztés.

A majdnem háromórás vitában több képviselő - leghangosabban Havas Szófia, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke - sérelmezte, hogy a módosítás elvonja a szakbizottságoktól az intézmények, például kórházak és iskolák vezetőinek kinevezési jogát is, amelyet már 1995 óta gyakoroltak a testületek. Havas szerint a bizottságokban szakmai munka folyt, az előterjesztők pedig ezt kérdőjelezik meg, illetve politikai kérdést csinálnak a kinevezésekből. Katona Kálmán erre úgy reagált, hogy a döntések előkészítése továbbra is a bizottságoknál marad, a közgyűlés ez alapján hoz döntést, csak átláthatóbb lesz a folyamat.

Demszky szerint a csütörtöki döntés csak az első lépés a BKV és más budapesti közszolgáltató cégek rendbetétele felé. A főpolgármester azt mondta, egyetért Bajnai Gordon miniszterelnökkel abban, hogy minden állami és önkormányzati cégnek nyilvánossá kell tennie a szerződéseit, és csak azok kaphassanak költségvetési támogatást, amelyek eleget tesznek ennek (Bajnai szerdán egy interjúban pofátlanságnak nevezte a BKV-nál kifizetett végkielégítéseket - erről részletesen itt olvashat).

A BKV végkielégítési botránya július végén pattant ki, miután kiderült, hogy a cégtől több vezető is jelentős végkielégítésekkel távozott, a humánpolitikai igazgatót, Szalainé Szilágyi Eleonórát ráadásul tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki a 100 millió forintos végkielégítését. Ezt követően derült ki, hogy a közlekedési vállalatnál összesen több mint 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre 2007 óta. A rendőrség végül hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított a gyanús végkielégítések miatt.