Titok, miért nem fértek bele Sólyomnak a melegek

Biztonsági kockázatra hivatkozva nem árulja el előre a köztársasági elnök hivatal, milyen programok szerepelnek Sólyom László naptárában. Az [origo] júliusban azért szerette volna látni Sólyom naptárát, hogy megtudjuk, milyen elfoglaltságok miatt nem jut ideje találkozni egész nyáron a felvonulásra készülő melegszervezettel. Az államfő hivatala nem csak a konkrét helyszínek és időpontok közlésétől zárkózott el, még a programok jellegéről és várható időtartamáról sem adott tájékoztatást.

Sólyom László

Titokban tartja a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Sólyom László államfő programját: nem lehet előre megtudni, mit csinál az államfő a későbbi napokban, hetekben. Az [origo] július 13-án fordult a KEH sajtóosztályához azzal a kéréssel, hogy nevezzék meg az államfő tervezett hivatalos elfoglaltságait július és augusztus hónapra, de kérésünket megtagadták. Sólyom nyári programját azért szerettük volna megismerni, mert a köztársasági elnök elfoglaltságaira hivatkozva utasította el a hazai melegszervezeteket tömörítő Magyar LMBT Szövetség meghívását egy találkozóra. (Erről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

Az LMBT Szövetség attól tartott, hogy a szeptember 5-i melegfelvonuláson megismétlődhetnek a tavalyi atrocitások, ezért szerettek volna beszélni a melegek szabad gyülekezéshez való jogának megvédéséről az államfővel. A meghívást június 16-án küldték el, és konkrét időpontot nem javasoltak, csak annyit szerettek volna, hogy a találkozó még a felvonulás előtt legyen, valamikor júliusban vagy augusztusban. Az elutasító választ július második hetében kapták meg.

Ekkor Sólyom már nyári szabadságon volt. Sajtóosztálya július 13-án annyit közölt az [origo]-val, hogy a köztársasági elnök évi rendes szabadságát tölti, családi körben, és "nemzetközi kötelezettségeinek és más, halaszthatatlan teendőinek nyáron is eleget tesz." Az államfő részletes hivatalos programjára vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.

Ezután fordultunk közérdekű adatigényléssel a KEH-hez. Kértük, hogy mondják meg, mettől meddig tart Sólyom szabadsága, valamint a július 1-től szeptember 5-ig tartó időszakra tételesen sorolják fel, az államfő milyen időpontban, milyen helyszínen, milyen hivatalos kötelezettségeinek és halaszthatatlan teendőinek tett, illetve tesz eleget a nem szabadságon töltött munkanapokon.

A hivatal megírta, hogy Sólyom szabadsága június 29-től augusztus 14-ig tart, de a másik kérdés megválaszolását megtagadta. "Az államfő programját illetően bármilyen konkrét, adott nyilvános eseményt illető kérdésére válaszolunk, de összesítő kimutatást nem áll módunkban elkészíteni, és eljuttatni Önnek" - írták. Indoklás nem szerepelt a levélben, bár a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírja, hogy az igény megtagadását indokolni kell.

"Biztonsági kockázattal jár"

Ezután újból közérdekű adatigényléssel fordultunk a hivatalhoz. Kértük az elmaradt indoklást, az eredeti kérést pedig úgy módosítottuk, hogy a Sólyom szabadsága utáni minden egyes munkanapnál - augusztus 17-től szeptember 5-ig - rákérdeztünk: milyen időpontban, milyen helyszínen, milyen hivatalos kötelezettségének tesz eleget az államfő.

A hivatal ismét megtagadta a tájékoztatást azzal az indoklással, hogy a köztársasági elnök kiemelten védett személy, és biztosításának része, hogy részletes programját bizalmasan kezelik. "Konzultáltam a biztosítás parancsnokával, aki megerősítette, hogy a köztársasági elnök szabadságon kívül eső programjának tételes, kimerítő közlése külső fél felé biztonsági kockázattal jár" - írta az [origo]-nak Kumin Ferenc főosztályvezető. Hozzátette még, hogy a nyilvános vagy nyilvánosságot érintő programokról időben értesítik a médiát.

A biztonsági szempontok figyelembevételével augusztus 5-én ismét módosítottuk eredeti kérdéseinket. Már nem kértünk pontos helyet és időpontot, csak azt szerettük volna megtudni, az egyes munkanapokon milyen hivatalos kötelezettsége van Sólyomnak, és várhatóan mennyi időt vesz igénybe az adott program. Erre a megkeresésünkre nem kaptunk választ a törvényben előírt 15 napos határidőn belül.

Augusztus 24-én figyelmeztettük a hivatalt a határidő túllépésére, és levelünkben jeleztük, hogy az addigra már eltelt időszakra, vagyis az augusztus 17 és 24 közé eső időszakra vonatkozó kérdéseinket is fenntartjuk.

"Mivel levele új érdemi kérést nem tartalmazott, ezért azt megválaszoltnak tekintettük" - áll a hivatal augusztus 25-én küldött válaszában, amely szerint továbbra is fenntartják az előző levelükben írtakat. A hivatal nem reagált arra, hogy kérdéseinket módosítottuk, és kifejezett kérésünk ellenére, a már elmúlt napok programjáról sem írt semmit, pedig utólag már nem lehet szó biztonsági kockázatról. Szerdán rákérdeztünk, miért maradt el a válasznak ez a része, de levelünkre egyelőre nem reagált a hivatal.

Szabadsága alatt is dolgozott

Bár az [origo]-nak az elmúlt napok programját sem írták meg, a KEH honlapján utólag rendszeresen beszámol Sólyom tevékenységéről. A honlapon olvasható közlemények és az MTI archívuma alapján rekonstruálható, mit csinált az államfő a nyáron abban az időszakban, amikor az LMBT Szövetség találkozni szeretett volna vele.

Sólyom a szabadsága alatt sem vonult ki a közéletből. Júliusban két törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek megfontolásra, több másikat pedig aláírt. Augusztus 3-án találkozott a külügyminiszterrel a szlovák nyelvtörvény ügyében. A romák elleni támadássorozatban elkövetett utolsó gyilkosság, a kislétai után augusztus 10-én tárgyalt a miniszterelnökkel és fogadta a kisebbségi ombudsmant, majd 12-én meglátogatta a kórházban a támadásban súlyosan megsebesített lányt.

Szabadsága lejárta után a legtöbb munkanapjára több program is jutott. Kitüntetéseket adott át, rendőröket léptetett elő, beszédet mondott a Magyar Tudományos Akadémián, részt vett a páneurópai piknik évfordulóján tartott és az augusztus 20-i ünnepségeken. Találkozott többek között Angela Merkel német kancellárral, Japán távozó nagykövetével, a cseh miniszterelnökkel, a dél-koreai elnök különmegbízottjával és a Jobb velünk a Világ! 2009 program szervezőivel.

Erre az időszakra esett a révkomári affér is. Sólyom augusztus 21-én, pénteken látogatott volna a szlovákiai Révkomáromba, ahol egy szoboravatáson vett volna részt, de a szlovák hatóságok egésznapos huzavona után közölték vele, hogy látogatása nemkívánatos, és megtiltották belépését az országba. (Az incidensről itt olvashat.)

A melegfelvonulás előtti utolsó héten, kedden Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogadta a Sándor-palotában, és elment a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitójára.

A titkolózás megszokott
 
A kiemelten védett személyek, állami vezetők jövőbeli programjának titokban tartása nem magyar sajátosság. Barack Obama amerikai elnök nyilvános, térképpel illusztrált naptárában például részletes információkat lehet ugyan találni programjairól, de csak a már elmúlt napok között lehet keresni.

A legtöbb országban információt legfeljebb csak az éppen aktuális napról adnak ki az adott nap reggelén - írta az [origo] megkeresésére Roy Peled, egy információszabadságért küzdő izraeli szervezet, a FOIM munkatársa. Peled szerint a biztonsági kockázatra hivatkozás csak a külső helyszínekre szervezett programok esetében állja meg a helyét, de amikor az adott esemény helyszíne az elnök hivatala, nem indokolt a titkolózás.

Akad azért ellenpélda. A lett köztársasági elnök, Valdis Zatlers csapata például igen aktívan tájékoztatja a közvéleményt az államfő programjairól - közölte az [origo]-val Linda Austere, a lettországi Közpolitikai Központ munkatársa. Valdis Zatlers honlapján már hétfőn olvasható volt egészen vasárnapig az elnök programja, amelyben pontos időponttal megnevezett találkozók mellett olyan tétel is szerepel, hogy dokumentumokkal és tanácsadókkal folyó munka. Igaz, a jó hozzáférhetőség nem jelent feltétlenül hitelességet. Linda Austere említett egy esetet, amikor a lett elnöknek hivatalos napirendje szerint éppen dokumentumokkal kellett volna foglalkoznia, de látták felbukkanni családja társaságában a The New Wave popfesztiválon.