Két szerződést tartott problémásnak a BKV

Újra bekérte a rendőrség a BKV-tól a közlekedési vállalat által megkötött tanácsadói szerződéseket. A BKV ugyanis csak egy cég két szerződését küldte el a rendőrségnek, a rendőrség viszont közel 100-ra kiváncsi. A BRFK-nak megküldött tanulmányt készítő cég vezetője az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közel 100 olyan tanácsadói szerződésre kíváncsi, amelyet a BKV kötött 60 különböző céggel - közölte az [origo]-val szerdán Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. A BRFK még áprilisban rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt a BKV által kötött tanácsadói szerződések ügyében. A rendőrség ekkor bekérte a közlekedési vállalattól a 2003 óta megkötött tanácsadói szerződések dokumentációját.

Az iratok hétfőn érkeztek meg a rendőrségre. Tafferner szerint azonban a közlekedési vállalat mindössze egyetlen szerződést tartott aggályosnak, ezt küldték el. Az [origo] úgy tudja, a BKV csak annak a szerződésnek a dokumentációját küldte el, amely a kisföldalatti luxusmetróvá alakításának a lehetőségét vizsgálta. A BRFK erre reagálva szerdán újabb megkeresést küldött a BKV-nak, és közölte: több mint száz szerződésre kíváncsiak.

Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs vezetője szerint valójában egy cég - a Soda Reklám Kft. - két szerződéséről van szó. A BRFK délután kereste meg a BKV-t, hogy bekérjenek további szerződéseket, amelyeket folyamatosan küldenek majd, határidő ugyanis nincs - mondta Székelyné. Azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi szerződést kért a BRFK, csak annyit mondott: összesen 61 cég szerződéseit kérték be.

Azt mondta, azért csak két szerződést küldtek el a rendőrségnek, mert az fb ennyi vizsgálatára utasította a cég vezetését. A BKV felügyelőbizottsága még augusztus 28-án utasította a vezérigazgatót, hogy alaposan vizsgálja meg a Soda Kft.-vel kötött két tanácsadói szerződést és az elkészült tanulmányaikat. Az fb azt is kérte, hogy ha kell, a vezérigazgató tegyen feljelentést hűtlen kezelés miatt.

Luxusmetró, libegő

Az Index még augusztusban számolt be arról, hogy a BKV 18 millió forintot fizetett a Soda Reklám Kft.-nek két tanulmány elkészítéséért, közülük az egyik a kisföldalatti fejlesztéséről, a másik a libegő és a fogaskerekű arculatáról szólt.

Kósa Erika, a Soda Reklám Kft. ügyvezető tulajdonosa szerdán az [origo]-nak azt mondta: nem tud a rendőrségi vizsgálatról, őt emiatt nem kereste meg senki. Kósa arra a kérdésünkre nem kívánt reagálni, hogyan választotta ki cégét a BKV. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen referenciái vannak a cégnek, a Soda Reklám Kft.-nek ugyanis nincs honlapja. Kósa erre sem kívánt válaszolni, mindössze azt közölte: kérdéseinkkel forduljunk a BKV-hoz.

A BKV szeptember elején azt ígérte, hogy szeptember 30-ig részletes kimutatást készítenek a felügyelőbizottság (fb) számára a 2006. január 1. után kötött tanácsadói és kommunikációs szerződésekről. A közlekedési vállalat szerint az fb szeptember 30-i ülése után a dokumentumot nyilvánosságra hozzák a BKV honlapján.

Augusztus 31-én a BKV közleményt adott ki, amely arról számolt be, hogy az fb vizsgálatot kér Kocsis Istvántól a cég vezérigazgatójától többek között a tanácsadói szerződések miatt. A közlemény szerint Kocsisnak 15 napon belül kellett volna tájékoztatnia az fb-t a GPS Capital nevű céggel a kormányzati lobbi-stratégiára, a Cornus Kft.-vel a válságkommunikációs tanácsadásra kötött szerződésekről, valamint a Soda Reklám Kft.-vel kötött megállapodásokról. A közleményt másnap a cég visszavonta. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)

A BKV sorozatos botrányai még júliusban kezdődtek, amikor kiderült, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató majdnem százmilliós végkielégítést kapott a cégtől, bár ezután is a cégnek dolgozott (Az [origo] szerdán elérte telefonon Szalainét, de ő nem kívánt semmit sem mondani.) Ezután újabb végkielégítési ügyek kerültek napvilágra, és Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját is több támadás érte. A botrányok miatt Hagyó Miklós, tömegközlekedésért felelős MSZP-s főpolgármester-helyettes kénytelen volt lemondani a cég felügyeleti jogáról, és feszültség keletkezett a fővárosi MSZP és SZDSZ között is. (A BKV-botrányok politikai hátteréről ebben a cikkünkben olvashat.)