Titokban lesz magyarrá a befogadott guantánamói rab

Családdal, munkával és lakással rendelkező magyar állampolgárt szeretne faragni a befogadásra váró guantánamói fogolyból a kormány, a szerencsés kiválasztottra azonban addig kemény próbatételek, egy szigorú szocializációs program és nyelvtanulás vár. Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy Magyarország befogad egy rabot az USA kubai táborából, kiválasztását azonban titkolózás övezi.

Rendkívül komoly biztonsági ellenőrzés és szigorú, másfél éves felkészítési program vár Magyarországon arra a befogadott rabra, aki az USA kubai fogolytáborából, Guantánamóról érkezik Magyarországra. Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy egy fogoly befogadásával segítjük a tábor bezárását.

A döntés legfelsőbb kormányzati szinten született, és titkolózás övezi: a Bevándorlási Hivatalnál csütörtökön az [origo]-nak azt mondták, hogy ők is csak a médiából értesültek a tervről, és azt valószínűleg teljes egészében kormányzati szinten bonyolítják le. A Külügyminisztérium szerint kizárólag a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékes az ügyben, Szollár Domokos kormányszóvivő pedig közölte: ő az egyetlen, aki információt adhat a befogadási programról.

Túl sok részletet Szollár sem árulhatott el, mint mondta, még azt is titokként kezelik, hogy kik fogják kiválasztani az amerikai listáról a jelöltet. "Nem csak az NBH-ról van szó, többen fogják ezt csinálni, nagyon sokan meg fogják röntgenezni a jelölteket" - mondta. A kiválasztás során gyakorlatilag a kiválasztott személy teljes múltját fel fogják térképezni, mielőtt Magyarországra jönne, de hogy kik és hogyan, az titok.

Ártatlan, hontalan rabot keresünk

Magyarország egyértelművé tette, hogy csak akkor vesz részt a befogadási programban, ha a kikötött biztonsági feltételek teljesülnek: csak olyan rabot fogad be, aki nem jelent kockázatot a magyar állampolgárokra. "A fogolynak ártatlannak kell lennie, nem hozhattak ellene bírósági ítéletet, és nem is folyhat ellene bírósági eljárás" - mondta a kormányszóvivő.

Mikor azt kérdeztük, hogy az eljárás hiánya elegendő bizonyíték-e a fogoly ártatlanságára, Szollár visszakérdezett: "Miért, te ártatlan vagy?". "A Bush-adminisztráció idején egy törvény nagyon széles jogkört adott a rendőrök, titkosszolgálatok számára, ezért nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rengeteg olyan ember került be Guantánamóra, akinek nincs is köze a terroristákhoz" - magyarázta.

Magyarország egy ilyen rabot vár, aki hazájába azért nem térhet vissza, mert ott "negatív hatásoknak", kínzásnak, börtönnek, meghurcolásnak lenne kitéve. Mivel a feltételek nagyon szigorúak, az is előfordulhat, hogy a magyar hatóságok a szándék ellenére sem találnak megfelelő rabot - mondta Szollár, de szerinte ennek minimális az esélye. A szerdai bejelentés szerint egy csupán néhány fős listáról választják majd ki a jelöltet. A korábbi hírek szerint összesen mintegy 60 rab van a táborban, aki nem térhet vissza hazájába.

Három fő szempont

A kiválasztáskor három szempontot kell mérlegelni - mondta az [origo]-nak Göncz Kinga korábbi külügyminiszter, EP-képviselő. A fogoly ártatlanságán kívül meg kell vizsgálni azt is, hogy Magyarország külkapcsolataira nem káros-e befogadása, például nem olyan országból származik-e, amely sérelmezne egy ilyen döntést. Göncz példaként az ujgurokat említette, akiknek a befogadását Kína nagy valószínűséggel nem nézné jó szemmel. Harmadik szempont szerinte az, hogy szívesen jön-e Magyarországra, és sikeresen integrálható-e a társadalomba. Erre neki is hajlandóságot kell mutatnia - mondta.

Göncz külügyminisztersége idején már történt hasonló esemény, Magyarország több kubai menekültet fogadott be, akiket az amerikai parti őrség tartóztatott fel. A volt külügyminiszter szerint az ő befogadásuk több szempontból eltért a mostanitól, de mindkét esetben hosszú, több hónapos folyamatról van szó. A két ügy az előkészítésben és az integrációban is hasonlít, bár a kubaiak esetében nem vizsgálódott az NBH.

A guantánamói rab biztos, hogy nem kap azonnal személyazonosító okmányokat, amelyekkel elhagyhatja az országot. A befogadott kubaiak idővel hozzájutottak ilyen dokumentumokhoz, többségük már el is hagyta Magyarországot. (A kubai menekültekről bővebben ebben és ebben a korábbi cikkünkben olvashat részleteket).

Göncz szerint az ő külügyminisztersége alatt még nem volt szó arról, hogy Magyarország felajánlja egy guantánamói rab befogadását, bár Magyarország is csatlakozott a fogolytábor működését bíráló és a befogadásra vonatkozó közös uniós állásfoglalásokhoz. Amikor Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése után kijelentette, hogy be akarja záratni a tábort, több ország is jelezte, hogy megvizsgálja a befogadás lehetőségeit.

Szabadság és házi őrizet közt

Az ilyen foglyok befogadásának Európában háromféle gyakorlata van - mondta Szollár Domokos. Az egyik szerint a guantánamói foglyokat Európában házi őrizet alá veszik, azaz gyakorlatilag kiszabadulásuk után is fogságban tartják. A másik szélsőség a brit példa: a visszatérő foglyokat (akik közt sok brit állampolgár volt) szabadon beeresztik a társadalomba. A Nagy-Britanniába visszatérő rabok közül volt olyan, aki még televíziós valóságshow-ba is bekerült - állította Szollár.

Magyarország a kormányszóvivő szerint a két szélsőség közötti középutat választja: egy szigorú, zárt szakasz után fokozatosan engedik be majd a rabot a társadalomba. A befogadott először egy másfél éves programon vesz majd részt, rengeteg szakember foglalkozik majd vele. "Ez nem házi őrizet, hanem nyelvtanfolyam, oktatás és szocializációs képzés" - mondta Szollár.

Az egykori fogoly a program során "később találkozhat majd a közösség tagjaival", és fokozatosan lesz szabad ember. A végső cél az, hogy olyan magyar állampolgár váljon belőle, akinek foglalkozása, lakása, családja van Magyarországon. Szollár szerint eljön majd az a pillanat, amikor az állam elengedi a befogadott kezét, és ő szabadon mozoghat - akár külföldön is. Erre azonban nincs konkrét időpont, attól függ, hogy az integrálása mikorra jut el abba az állapotba, amikor ezt meg lehet lépni.