A Legfelsőbb Bíróságra kerül a Magyar Gárda ügye

A jogerős feloszlató ítélet után is folytatódik az eljárás a Magyar Gárdáról, miután Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságra. Az ügyvéd szerint az ítélőtábla rosszul mérlegelte a bizonyítékokat, illetve több jogszabályt is megsértett, amikor feloszlatta az egyesületet és a mozgalmat.

Még nincs vége az eljárásnak

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását elrendelő jogerős ítélet ellen Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - közölte pénteken a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Az egyesületet, illetve a Magyar Gárda mozgalmat 2009. július 2-án oszlatta fel jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla, de az ügyvéd szerint az ítélet "a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével" született.

Gaudi-Nagy szerint az ítélet sérti az egyesülési jogra vonatkozó hatályos előírásokat, az Alkotmány több rendelkezését, az egyesülési jogról szóló törvényt, illetve az emberi jogokvédelméről szóló római szerződés rendelkezéseit is, ezért kérte annak hatályon kívül helyezését.

Az ítélőtábla az ügyvéd szerint hibázott akkor is, amikor a fellebbezés elbírálása során kiterjesztette a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét az egyesület mellett a mozgalomra is. Gaudi-Nagy korábban a bíróságon azzal érvelt, hogy az egyenruhás gárdisták nem azonosak a Magyar Gárda Egyesülettel, amelynek feloszlatását az ügyésség kezdeményezte.

A Legfelsőbb Bíróságnak a közlemény szerint tárgyaláson kell majd végső döntést hoznia a Magyar Gárdáról. Gaudi-Nagy Tamás azt is kérte, hogy a bíróság a döntésig függessze fel a jogerős ítélet végrehajtását. Szerinte ugyanis arra hivatkozva "rendszeresen és tömegesen" zaklatnak"gyülekezési jogukkal élni kívánó polgárokat", akik például gárdista öltözetet viselnek.