A gyanú árnyékában maradt pár képviselő

Fiktív számlázás, közmunkásokkal való trükközés, egy könyvvizsgáló jogosulatlan visszahívása - több képviselő keveredett ilyen és hasonló gyanús ügyekbe ebben a parlamenti ciklusban, de mivel az Országgyűlés nem függesztette fel mentelmi jogukat, megúszták az eljárást. Az MDF korábban felvetette, hogy nincs is szükség az egész mentelmi jogra, most azonban Dávid Ibolyának, a párt elnökének jöhet jól a védettség.

Herényi és Dávid a parlamentben

"A Magyar Demokrata Fórum nem ellenezte volna, ha arról indul politikai és szakmai vita, hogy a mentelmi jogra egyáltalán szükség van-e az országgyűlési képviselők esetében. Még nem késő ezen elgondolkozni" - mondta 2006 nyarán az Országgyűlésben Csáky András MDF-es képviselő, aki szerint a mentelmi jog nem szükségszerűség, hisz "vannak olyan civilizált, demokratikus államok, ahol ez az intézmény nem is létezik".

Az MDF már 2005-ben javasolta, hogy változzon meg például az a szabály, hogy a mentelmi jogra hivatkozva ki lehet térni a közúti ellenőrzések alól is. Akkoriban rövid idő alatt több képviselő okozott közlekedési balesetet, majd képviselői igazolványukat felmutatva megtagadták, hogy megfújják az alkoholszondát. Az Országgyűlés végül 2006 nyarán az MDF-es javaslatához hasonló módon változtatott a mentelmi szabályokon.

Dávid Ibolya MDF-elnök ennek megfelelően akkor is kérte mentelmi jogának felfüggesztését, amikor tavaly tavasszal Simicska Lajos korábbi Fidesz-pénztárnok és volt APEH-elnök egy nyilatkozata miatt feljelentette rágalmazásért. Az Országgyűlés ugyan magánvádas ügyekben nem szokta kiadni a képviselőket, de Dávid kifejezetten kérte, függesszék fel mentelmi jogát, hogy álláspontját a bíróság előtt is megvédhesse. A parlament végül nem tett eleget kérésének.

Főleg magánvitáik vannak

Az ebben a ciklusban tárgyalt 70 mentelmi ügy többsége magánvádas eljárás, vagyis magánszemélyek feljelentése miatt indult főként rágalmazás és becsületsértés miatt. A mentelmi jog pont az ilyen feljelentések ellen védi a képviselőket: kizárja annak lehetőségét, hogy a politikai vitákat büntetőjogi útra tereljék. Tíz esetben viszont közvádas eljárás miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését, vagyis a rendőrség vagy az ügyészség hivatalból indított eljárást képviselők ellen, de mivel az Országgyűlés nem függesztette fel mentelmi jogukat, ezért megúszták az eljárást.

A 2006 óta tartó parlamenti ciklusban Lázár János fideszes képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere tartja a rekordot, hét mentelmi üggyel. Ezek közül csak egy volt közvádas: a képviselő kocsijával elütött egy biciklist. Ebben az esetben felfüggesztették a mentelmi jogát, de a hat magánvádas ügyben megóvták attól, hogy bíróságra kelljen járnia. Az ügyek főként a polgármester és a szélsőjobboldali könyveket (többek között Adolf Hitler: Mein Kampf című művének magyar fordítását) kiadó Mónus Áron közti háborúskodás epizódjai.

Ebben a ciklusban az Országgyűlés Lázár mellett még három képviselő mentelmi jogát függesztette fel: a korábban fideszes, jelenleg független Császár Antal ellen adócsalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt indult eljárás. A korábban szintén fideszes, jelenleg független Lengyel Zoltán a budai Alagút utcában verekedett össze az őt igazoltató rendőrökkel még 2007-ben. Lengyel becsületsértés, hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt májusban első fokon felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az SZDSZ-es Gusztos Péter ellen pedig számvitel rendjének megsértése miatt indult eljárás, mert késve és hiányosan szolgáltatott adatokat felszámolás alatt álló betéti társaságáról.

A fideszes Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere ellen közvádas eljárás indult gyorshajtás miatt: a vasúti átjárónál a megengedett 40 helyett 85 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott. A képviselő az eljárás közben önként lemondott a mentelmi jogáról, így az indítványt a legfőbb ügyész visszavonta.

Akiket nem adtak ki

Több esetben is előfordult azonban, hogy bár közvádas eljárás miatt az ügyészség vagy a bíróság kérte, a parlament nem adott ki egy képviselőt. Mivel a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados többség kell, a két nagy frakció bármikor megmentheti tagjait az igazságszolgáltatástól. Az MSZP-s Juhászné Lévai Katalin esetében közokirat-hamisítás gyanúja miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését, mivel Juhászné 2004-ben, a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács elnökeként jogosulatlanul hívta vissza a megyei fejlesztési ügynökség könyvvizsgálóját. Bár a mentelmi bizottság javasolta a felfüggesztést, a szocialista képviselők 47 nem és 113 tartózkodó szavazattal megóvták társukat.

A KDNP-s Salamon László esetében 105 ellenzéki szavazat is elég volt ahhoz, hogy ne induljon ellene eljárás sebességkorlátozás jelentős túllépése miatt. A képviselő a megengedett 30 helyett 58 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott Berettyóújfaluban, amiért a rendőrség ki is szabott rá 30 ezer forint pénzbírságot és bevonta négy hónapra a jogosítványát. A hatóság csak utólag kérte a mentelmi jog felfüggesztését, de a parlament ehhez nem járult hozzá.

A legfőbb ügyész kérte tavaly nyáron a fideszes Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztését is, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének kísérlete miatt. A gyanú szerint a képviselő Nyírbogát polgármestereként megtévesztette a megyei földművelésügyi hivatalt, és olyan munkákért fizetett ki pénzt egy vállalkozónak, amelyet valójában az önkormányzat által fizetett közmunkások végeztek el. Bár a bizottság ebben az esetben is javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, a Fidesz és a KDNP 140 nem szavazattal végül fenntartotta azt.

Párttársai és az ellenzék is segített idén februárban a szocialista Karsai Józsefnek, akinek a 2008 nyarán szervezett dinnyeblokád miatt kellett volna bíróság elé állnia. (A dinnyetermelők járműveikkel eltorlaszolták a szerintük túl alacsony árat kínáló felvásárlók telephelyait - erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat). A mentelmi jog felfüggesztését csak 19-en, főként SZDSZ-es képviselők támogatták, a többiek nemmel szavaztak.

A szocialista képviselők védték meg februárban az MSZP-s Szabados Józsefet is, aki a gyanú szerint 2005-ben és 2006-ban fiktív számlákat nyújtott be a baktalórántházai önkormányzatnak, amelynek alpolgármestere volt. A képviselő az ügyészség szerint összesen 8,5 millió forinthoz jutott ezzel a módszerrel. A bizottság javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, de 167 MSZP-s képviselő nemmel szavazott.

"Szervusz, elnök úr!"

Az MDF által korábban bírált mentelmi jog most kifejezetten hasznára lehet Dávid Ibolyának és a párt korábbi frakcióvezetőjének, Herényi Károlynak. A két politikus mentelmi jogának felfüggesztését Kovács Tamás legfőbb ügyész kérte a parlamenttől, mivel a gyanú szerint kényszerítést és személyes adattal visszaélést követtek el, amikor politikai célokra használták fel egy lehallgatott telefonbeszélgetés felvételét.

A tavaly augusztus 1-jén, valószínűleg a titkosszolgálatok által rögzített, és szeptemberben nyilvánosságra hozott felvételen Tóth János, az UD Zrt. ügyvezetője és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója hallható. A beszélgetés során Tóth azt mondta: valakik azt szeretnék, ha a cég "Dávid Ibolyára keresne terhelőket", mert "meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az akkori alelnök Almássy Kornél, a párt elnökjelöltje "van benne".

Az ügyészség szerint Dávid és Herényi a hangfelvételt arra akarta felhasználni, hogy kikényszerítse Almássy visszalépését a pártelnök-jelöltségtől. Ennek érdekében a pártelnök felkereste Csányit is, hogy a bankvezér gyakoroljon nyomást Almássyra. Mivel nem járt sikerrel, Dávid sajtótájékoztatón játszotta le a felvételt, illetve osztotta ki annak leiratát (a legfőbb ügyész leveléről részleteket itt olvashat).

Lelkiismeretes döntés

Dávid és Herényi mentelmi jogának felfüggesztését még június végén kérték, de az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága nyáron már nem ült össze, hogy megvizsgálja a kérést. Múlt szerdán pedig nem hozott döntést a testület - amelynek tagja Dávid Ibolya is -, mert a többség úgy határozott, további iratokat kérnek a legfőbb ügyésztől, amellyel a vádhatóság pontosabban meghatározná, mire alapozzák a kényszerítés és a személyes adattal visszaélés gyanúját.

A Fidesz szerint a testület csak az időt húzza, míg Géczi József Alajos, a bizottság szocialista elnöke az MTI-nek azt mondta: a lelkiismeretes döntés érdekében kértek még több, "államtitkot nem képező" iratot a legfőbb ügyésztől. Futó Barnabás, az UD Zrt. ügyvédje szerint azonban hiába várnak több iratot. A bizottság szerinte nem ismerhet meg bizonyítékokat, hiszen a testületnek tagja Dávid Ibolya is. Géczi szerint ha valamilyen irat megküldése nem lehetséges, akkor azt kérik a legfőbb ügyésztől, hogy válaszában "az eddigieknél lehetőleg konkrétabban" világítsa meg a részleteket.