A zsebkését is gondolatokra cserélte Chávez magyar büszkesége

"Az Amerika-ellenes mozgalmak egyik ikonja", "a baloldali Morvai Krisztina" - személyes ismerői szerint ezekkel a szavakkal jellemezhető Mészáros István, akit a múlt héten tüntetett ki Hugo Chávez venezuelai államfő. Az 1956 óta külföldön élő filozófus antiglobalista nézetei miatt népszerű Latin-Amerikában, a tanulmányait közlő folyóirat főszerkesztője szerint Mészáros Chávez barátja.

Mészáros és Chávez

Személyesen tüntette ki a múlt héten Hugo Chávez venezuelai államfő Mészáros István magyar filozófust. Mészáros A történelmi idő terhe és kihívása című írásáért kapott kitüntetést, a 150 ezer dollárral (27 millió forinttal) díjazott tanulmányt 102 mű közül választották ki.

Mészáros kitüntetésében szerepe lehetett annak is, hogy a filozófus és a venezuelai elnök évek óta barátok, "Chávez szeret idézni Mészáros könyveiből, a kitüntetési beszédében pedig többször Istvánnak szólította Mészárost" - állította az [origo]-nak Simor András, az Ezredvég című folyóirat főszerkesztője. A lapban Mészárosnak több, eredetileg angolul íródott tanulmánya is megjelent magyarul. Simor szerint Chávez elnökké választása, vagyis 1998 előtt Mészáros londoni lakásában is megfordult.

A szocializmusban üldözött marxista

A 79 éves Mészáros István Lukács György marxista filozófus tanítványa volt. 1956-ban vándorolt ki, előbb Olaszországban, majd Nagy-Britanniában telepedett le, évtizedeken át a Sussexi Egyetem professzora volt. Agárdi Péter, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lukács Archívumának munkatársa szerint Mészáros annak ellenére, hogy emigrált, megmaradt marxistának. Az államszocialista diktatúrákat elutasította ugyan, de világnézete mellett kitartott - mondta az [origo]-nak. Mészáros írásai így 1989 előtt nem is jelenhettek meg magyarul.

Egy 1992-ben készült, eredetileg angol nyelven megjelent interjúban hosszan mesélt arról, hogyan került kapcsolatba a marxizmussal. Tizenöt éves korábban kezdett érdeklődni a marxizmus iránt, amikor egy boltban kezébe került Lukács György egyik könyve. "Ez a könyv annyira tetszett, hogy egy vagy két héttel azután, hogy elolvastam, valamennyi értéktárgyamat - például a zsebkésemet és a töltőtollamat is - eladtam, hogy megvásároljam az ő nagyon drága műveit" - fogalmazott.

"Marx érvényesebb, mint valaha"

Mészáros marxista szemszögből vizsgálta a jelenlegi gazdasági válságot is. Az Ezredvégben 2009 áprilisában közölt tanulmányában többek között az Egyesült Államokra utalva azt írta, hogy a kapitalizmust agresszív nemzetállamok dominanciája jellemzi. Mászáros ezeknek az országoknak a katonapolitikáját és a környezetrombolását kritizálta. Szerinte a "tőkerendszerű államokat" lehetetlen ellenőrizni, így az emberiség potenciális öngyilkosság veszélyének van kitéve. "Ez az, amiért Marx napjainkban érvényesebb, mint valaha. Csakis egy radikális rendszerbeli változás biztosíthatja a jövőre nézve a történelmileg alátámasztható reményt és megoldást" - írta.

Latin-Amerikáról viszont több írásában is pozitívan nyilatkozott. A Chávezről szóló tanulmányában például azt írta: "egy kirobbanó társadalmi földindulás Latin-Amerikában sokkal valószínűbb, mint az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában". A filozófus valószínűleg arra utalt, hogy a 2000-es évekre az amerikai kontinens déli felén - Venezuelában, Brazíliában, Chilében, Bolíviában - a baloldali politikai irányzatok törtek előre. A baloldali pártok sikerét az hozta meg, hogy új politikát ajánlottak, a szegények megsegítését ígérték. Emellett erősen építettek a szegényebb társadalmi csoportok erős Amerika-ellenes érzelmeire is, valamint latin-amerikai összefogást, integrációt ígértek. (A latin-amerikai baloldal előretöréséről itt olvashat.)

Az Ezredvég főszerkesztője szerint - aki személyesen is ismeri a filozófust - Mészáros az újbalos pártok által irányított dél-amerikai országokban előadásokat tartott és cikkeket írt. Simor szerint Mészáros elismertségét mutatja, hogy Venezuelában több százerzes példányszámban adják ki a könyveit. Agárdi úgy fogalmazott: Mészáros a latin-amerikai antiglobalista, Amerika-ellenes mozgalmak egyik filozófus ikonja.

"A baloldali Morvai Krisztina"

Mészáros a rendszerváltás után Kossuth- és József Attila-díjat kapott, Simor szerint ennek ellenére Magyarországon mégsem népszerű. Ennek oka szerinte, hogy itthon jelenleg nem kedveltek a marxista gondolkodók.

Határozottabban fogalmazott a szintén Lukács-tanítvány Heller Ágnes, aki az [origo]-nak baloldali Morvai Krisztinának nevezte Mészárost. Heller azt állította, a filozófust Kanadából korábban arra hivatkozva utasították ki, hogy szovjet ügynök volt. Heller hozzátette: a kérdésben nem akar véleményt mondani, Mészáros azonban szerinte szovjet ügynökként viselkedett, amikor a rendszerváltás előtti magyar ellenzéket bírálta Angliából.

Heller szerint hiába volt Mészáros tehetséges, filozófiáját lezüllesztette, hogy munkásságát a gyűlölet, többek között az Egyesült Államokkal, illetve a brit Munkáspárttal szemben érzett gyűlölet motiválja. Szerinte nem is csoda, hogy Mészárost Chávez tüntette ki, aki az Egyesült Államok egyik legkeményebb kritikusává vált az elmúlt években. Chávezt kritikusai militarista, egyeduralomra törő forradalmárnak tartják, aki a kubai rezsimhez hasonló politikai rendszert akar kiépíteni Venezuelában.

Szerettük volna megkérdezni Mészárost is, akit londoni lakásán, telefonon értünk el. A venezuelai díjat nemzetközi zsűri ítélte neki, és nem kíván nyilatkozni - mondta, és még mielőtt még bármit kérdezhettünk volna, letette a kagylót.