Elfogadta a parlament az új Ptk.-t

Hétfő délután elfogadta a parlament az új polgári törvénykönyvet. A javaslathoz kormány az utolsó pillanatban több száz módosító indítványt nyújtott be. A közjegyző például mégsem bonthat fel házasságot, és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők sem fogadhatnak örökbe gyerekeket.

Elfogadta az Országgyűlés az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely hamarosan felváltja a jelenlegi, eredetileg 1959-es törvényt. A hétfő délutáni szavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak.

A zárószavazás eredetileg a múlt héten lett volna, de akkor az MSZP kezdeményezésére elhalasztották. Szeptember 4-én, az utolsó pillanatban több száz módosító javaslattal állt elő a kormány. Ezek egy része nyelvhelyességi, helyesírási vagy szóhasználati pontosítás, de rengeteg érdemi változtatási javaslat is van közöttük. A Fidesz szerette volna ismét elhalasztani a zárószavazást, hogy meg lehessen vitatni a módosító javaslatokat, de a szocialisták nem támogatták ezt a napirendi javaslatot.

A módosító javaslatokat az alkotmányügyi bizottság egy 337 pontból álló ajánlásba rendezte, így azokról egyetlen gombnyomással lehetett dönteni. Az SZDSZ frakciója azonban külön szavazást kért az ajánlás néhány pontjáról, amelyek megvonták a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők örökbefogadási jogát. A módosítókat 328 képviselő támogatta, 20-an szavaztak ellene (az SZDSZ képviselői mellett az MDF-es Dávid Ibolya, Herényi Károly és Karsai Péter), hatan tartózkodtak. A további módosító javaslatokat a parlament 196 igen, 140 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el.

Az új Ptk. nagyobb része jövő május 1-jén lép hatályba, a szerződésekről szóló könyv egy része 2011-ben, a gondnokság bizonyos szabályai pedig csak 2015-ben. A jogalkotási folyamat nem ért véget a zárószavazással, hiszen az új Ptk. miatt egy sor más törvényt és jogszabályt kell megalkotni: külön törvény, az úgynevezett Ptké. szabályozza majd a hatálybalépést, illetve a kormány már augusztusban rendezletet hozott arról, hogy mely minisztériumoknak milyen törvénymódosító-csomagot kell elkészíteniük. Valószínűleg újra kell írni a polgári perrendtartásról szóló törvényt is.

A módosító javaslatok között eddig a következő, a Ptk.-t jelentősebben érintőket találtuk:

Élettársak nem fogadhatják örökbe egymás gyerekét

A kormány új módosító javaslata szerint mégsem kapnak jogot egymás gyermekének örökefogadására az élettársak, mint ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. Az indoklás szerint azért csorbulnak az eredeti tervhez képest az élettársak jogai, hogy a polgári törvénykönyv összhangban legyen a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, időközben elfogadott törvénnyel.

Közjegyző mégsem bonthat fel házasságot

Az új polgári törvénykönyv eredeti tervezete lehetővé tette volna, hogy a közös megegyezéses válással ne kelljen bíróságra menni, hanem közjegyző is felbonthassa az ilyen házasságokat. A kormány szeptember 4-én benyújtott módosítása ismét a bíróságok hatáskörébe utalja a közös megegyezéses válásokat is. A módosító javaslat ezt azzal indokolja: "a házasság és a család védelme érdekében indokolt, hogy a házasság megszüntetése kizárólagosan bírósági hatáskörben maradjon".

Nem érvénytelen a rokonházasság

A családjogot is magába olvasztó új Ptk. felsorolja, hogy milyen okokból lehet érvénytelen a házasság, kik nem köthetnek egymással házasságot. A kormány szeptember 4-én benyújtott módosító javaslata kiveszi ebből a felsorolásból a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házasságot, amely az eredeti verzióban még szerepelt. Tehát a zárószavazás előtti javaslat gyakorlatilag megengedné, hogy egy férfi feleségül vegye például az öccse lányát, vagyis az unokahúgát. A módosítást azzal indokolta a kormány, hogy aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása.

Az élettársakra nem vonatkozik az egyenjogúság

Visszavonja viszont az élettársaktól az egyenjogúság elvét a kormány egy másik módosító javaslata. A házastársak egyenjogúságának elve az új Ptk. korábbi változata szerint az élettársakra is vonatkozott volna. Ez az elv azt mondja ki, hogy a házastársak a házasság, az életközösség és a család ügyeiben egyenjogúak, jogaik és kötelezettségeik egyenlőek. A kormány szeptemberi módosító javaslata szerint ez az elv mégse vonatkozzon az élettársakra, az indoklás szerint ugyanis az elv az alkotmány által védett házasság intézményére vonatkozik, és alkotmányosan megkérdőjelezhető a kiterjesztése az élettársakra.

Felmentett gondnokok

Zárószavazásra az alkotmányügyi bizottság javaslata alapján kikerült a törvényből az a rendelkezés is, hogy a gondnoknak kötelessége megadni a végtisztességet - vagyis gondoskodni a temetésről -, ha a gondnoksága alá helyezett személy meghal. Ehelyett a Ptk. csak annyit ír elő, hogy a gondnok "indokolt esetben - vállalása esetén - a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja".

Törölték a szövegből azt a rendelkezést is, amely szerint a gyámhatóság kötelezhette volna a gondnokot, hogy a gondnokolt korábbi rendelkezései szerint járjon el (az új Ptk. lehetővé teszi, hogy valaki előre rendelkezzen arról, mi történjen vele és a vagyonával, ha valamilyen okból gondnokság alá helyeznék). A testület javaslata szerint csak annyi maradt a törvényben, hogy a kötelességeit megszegő gondnokot felmenthetik a feladata alól.